A püspökszentelés nagyon hosszú szertartás. Legutoljára Jónás Maxim püspökszentelését kísérhették figyelemmel a görögkatolikus hívek az Eperjesi Egyházmegyében.
Akkor négy órán át tartott a liturgikus ünneplés, a meghívott püspökök részvételével. De a legtöbb esetben a püspökszentelés két részletben tartják meg. Az első részre az ünnep előestéjén kerül sor, és ezzel a résszel foglalkozik mai bejegyzésünk. A vecsernyei szertartáson ugyanis sor kerül a püspökjelölt hitvallására, amelyet a hívek a szomszédos egyházmegyében Ábel püspök szentelésén láthattak.
Az ordinációnak ezt a felét a szláv nyelvben a püspök eljegyzésének nevezik. A püspökjelölt ugyanis, aki ezt a szertartási részt még papként éli meg, hitvallástétele által elköteleződik, eljegyődik az egyháznak és Krisztusnak.
A szertartás azt az ősi gyakorlatot viszi tovább, melyben az egyházi rend várományosa, akit a klérus és a hívek megválasztottak és a tisztségre ünnepélyesen ki is hirdettek, beleegyezését adja szentelési szertartásba. Ehhez képest ma annyi eltérést látunk, hogy a legtöbb egyház jelenlegi gyakorlatában a püspöki kar vagy a Szent Szinódus választja a püspököt, a jelölt beleegyezésének fontossága viszont továbbra is megmarad.
A szertartás a gyakorlatban úgy megy végbe, hogy a püspökjelöltet vecsernye végén ünnepélyesen bemutatják, majd a püspökségre kinevezett pap kéri az egyházi rend legfelső fokozatában való részesülést, majd ezután általánosan és részletes módon is megteszi hitvallását. A püspökjelölt ezt követően beszédet mond, amelyben megnyilvánul jövendő püspöki programja, és amelyben megköszöni mindazok segítségét, akik lelki formálódásában segítségére voltak. Emellett ígéretet tesz az egyház tanításának megtartására annak tisztaságában, valamint engedelmességet fogad a Szentszéknek.
A ceremónia a püspökszentelés második részének kihirdetésével zárul.
Az első szertartásra Tódor atya estében Ungváron a Szent Kereszt Felmagasztalása katedrálisban kerül sor július 15-én, magyar idő szerint 17 órakor.
