Szent Guriász, Számon és Aviv hitvallók és vértanúk.

Új Szent Tamás főpap.

Szent Gúriász és Számon Dioklécián idején, a szíriai Edesszában szenvedtek vértanúságot 288-306 között. Szent Aviv diákon ugyanott Licinius alatt, 316-322 között.

Új Szent Tamás konstantinápolyi pátriarka volt 667-669 között.

 A márlapócsi első kegykép könnyezésének kezdete. 1696-ban ezen a napon (akkori egyházi naptárunk, a Julián-naptár szerint november 4-én) a szentmise alatt a máriapócsi görögkatolikus parochia templomában az ikonosztáz Istenszülő-képe könnyezni kezdett s 14 napon át egyfolytában, azután megszakításokkal december 8/19-ig folytak a Szűz-anya könnyei. A könnyezést az egri püspöki főhatóság a megejtett vizsgálat alapján csodásnak nyilvánította. A könnyező képet I. Lipót osztrák császár és magyar király Bécsbe vitette s jeelenleg az ottani Szent lstván székesegyházban őrzik. Ennek a képnek elszállítása előtt készített másolata a máriapócsi kegvkép, melynek könnyezéséről augusztus 1-én lesz szó.

A karácsonyi böjt kezdete.

SZARTARTÁS

MÁTÓL DECEMBER 23-IG hétfőn,. kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken az alkonyati zso-lozsmán az oktoéch Uram tehozzádra való sztihirái helyett az Istenszülő sztihiráit vesszük (a közösből Szűz Mária Istenanyaságára való vonatkozásokkal.

 Prokimen helyett alleluja a böjti időkre előírt versekkel, mint a 367. lapon.

Az előverses sztihirákat az oktoéchból vesszük s a végén rendesen tropárt és elbocsátó istenszülői éneket éneklünk.

A reggeli zsolozsmán Isten az Úr helyett alleluja és tropárok helyett a nagyböjtben is használatos triadikonok jönnek, a végzés további rendjében azonban nincs böjti jelleg. Az ünnepeken és a nagy szentek napjain a böjtre nincs tekintet. Rendesek a szombati és vasár-napi végzések is.

(A triádikonokat 1. a 631-636. la-pon.)