Szent Ananiás apostol, a hetvenek egyike és Dallamszerző Szent Román szentéletű atya.

 Szent Ananiás az Úr 72 tanítványa közé tartozott. Jézus mennybemenetele után Damaszkuszban tanított, ahol isteni intésre 36-ban az üldözőből csodálatosan megtért Sault is megkeresztelte. Lucián római főtiszt parancsára megköveztetve, vértanúi koronát nyert.

 Dallamszerző Szent Román a Szíria határán levő Emeszéből származott s a föníciai Beyruthban (Beritus) az Úr föltámadásának szentelt templom szerpapja, majd hosszú időn át az istenszülő konstantinápolyi templomának gondnoka volt. I. Anasztáz császár idejében (490-518) működött. Sok konták szövegének és dallamának szerzője, miért is a Melodos = mézénekű névvel tisztelték meg. Tőle való karácsonyi kontákunk is: „Ma a Szűz a legfelsőbb lényt szüli."

Az Istenszülő oltalmának ünnepe miatt az apostol tiszteletét e hó 4-ikére, a szentéletű atya tiszteletét 5-ére tesszük át.

Ugyanezen a napon.

LEGSZENTEBB NAGYASSZONYUNK, A MINDENKORSZŰZ ISTENSZÜLŐ MÁRIA OLTALMA.

Mária oltalma. Bölcs Leó görög császár idejében, 903-ban Konstantinápolyban és környékén pestis járvány tombolt. A város népe a Szűz Anya ereklyéit őrző blakhernei templomba gyülekezett s éjjel, nappal kérték az Istenanya közbenjárását. Egy hajnalon Sz. András püspök és diakonusa, Sz. Epifán a Boldogságos Szűzet az angyalok és szentek társaságában az égből leszállani látták, miközben palástját védőleg tárta ki a nép fölé. Az Istenszülő az ambonra szállott, onnan a királyi ajtón át az oltár elé járult s úgy imádkozott isteni Fia előtt. Szent András ezt örömmel adta tudtul a népnek. E naptól a járvány megszűnt. Bölcs Leó pedig e napot ünneppé tette. A tisztelet azonban nem erről szól. Más források szerint ugyanis e csodás megjelenés 911-ben történt, amikor ostromló szaracénsereg vette körül Konstantinápolyt s az Szűzanya megjelenése hozta meg a város fölszabadulását.

SZERTARTÁS