Szent Borbála nagyvértanúnő.
Szentéletű Damaszkuszi János atyánk.

Szent Borbála szűz. Nikodémiában élt Maximilián Idejében. Atyja Dioszkurosz nevű pogány volt. Mivel keresztény hitvallása mellett állhatatosan kitartott, a börtönben megkínozták, testét fáklyákkal sütögették, emlőit levágták, végre karddal kivégezték 235-236. körül.

Damaszkuszi Szent János egyházatya.  Szíriában gazdag és jámbor szülőktől született. valószinűleg 670-ben. Atyja Szergiusz volt, ki örökbefogadott fiával, Szent Kozmával (okt 14.) együtt nevetette. Atyja halála után, bár keresztény volt, főtanácsosává lett a mohamedánok kalifájának. Szóban és írásban nagy harcot folytatott a képrombolók ellen. Utóbb Sz. Száva kolostorába lépett. Ellenségeinek ármánya folytán Izauri Leo császár egyik karját levágatta, a Boldogságos Szűz közbenjárása folytán azonban levágott karja visszaforrt a helyére. Hálából a „Tebenned örvendez" kezdetű himnuszt szerzette. Igen sok Mária-himnuszunk, kánonunk (köztük a húsvéti is) és temetési énekünk ered tőle. Ő rendezte elsőízben alapvető módon egyházi zenénket, neki tulaidonitják az Oktoéch összeállítását is. Első rendszeres művelője a hittudományoknak. Pégé gnóseós = Isme-retforrás c. műve a keleti theologiai irodalom „Summá"-ja. Áldásteljes hosszú élet után. 104 éves korában, 780-ban hunyt el. Kiváló ékesszólása miatt Chrysorrhoas: aranyhullámú melléknévvel tisztelték meg.

Typikon. Ha az előliárónak úgy tetszik, az orthroszon nagy dicsőítést végezhetünk.

SZERTARTÁS
Fölmentés borra és olalra.