Eseménynaptár
Szent Jakab apostol, az Úr atyjafia, Jeruzsálem első püspöke.
A szentek között Ignác konstantinápolyi pátriarka atyánk.
Sz. Jakab apostol, az Úr atyjafia.. (Adelphotheos). A görög Adelphotheos szó Istentestvért jelent. E nevet onnan kapta, mert némelyek szerint Sz. József fia volt egy másik nőtől, ki Sz. Józsefnek felesége volt, mielőtt a Boldogságos Szüzet eljegyezte volna. Mások szerint azonban Sz. József testvérének. Kleofásnak vagy Klojának volt unokája s atyját Alfeusznak hívták, anyja pedig Szent Annának második. szintén Mária nevű leánya volt. Eszerint tehát az Úrnak unokatestvére volt, s csupán a népies keleti szólásmód szerint nevezik könyveink az Úr testvérének. Sokan vannak azonban, akik nem Alfeus fiának tartják, s megkülönböztetik úgy Szent János. mint Szent Máté testvérétől. Egyházunk ezekhez csatlakozva külön ünnepli az idősebb Szent Jakabot. Sz. János testvérét. (ápr. 30.) és Alphaeus fiát, Szent Máté testvérét (okt 9.) is. A Szentírás és az atyák Jakab. Zebedeus fiától való megkülönböztetés kedvéért „kisebb" vagy „ifjabb" jelzővel illetik. Az Úr Jézus mennybemenetele után Jeruzsálemben maradt s még 33-han ő lett a szent város első püspöke. Az apostolok között a legjámborabbnak tartották s igazságszeretete miatt az „igaz"" melléknévvel illették. Ő állította Össze a keleti liturgiák alapját képező jeruzsálemi szent liturgiát, melyből a görög egyház ma ismert és használt liturgiáit Szent Bazil és Aranyaszájú Szent János utóbb megalkották. Apostolkodásának sikeresebbé tétele érdekében a szórványokban élő zsidókhoz tanító levelet is intézett. melyet az Egyház a szentiratok közé Sorozott. 62-ben Vértanúhalált halt Jeruzsálem-ben: Szent liturgiáját Keleten a nevezetesebb székesegyházakban napjainkban is végzik az Úr rokonainak ünnepén, a karácsonyt követő vasárnapon.
Sz. Ignác konstantinápolyi pátriárka. Bardász herceget vízkereszt napján vérfertőző viszonya miatt a szent titkoktól, eltiltotta. s emiatt a császár sok jogtalan zaklatás után száműzte s helyébe a pátriarkai székbe Photiost ültette. I. Miklós utána azonban visszahelyezte s békén hunyt el 877-ben. Számüzetése voltmegindítója a keleti egyházszakadásnak, mely ekkor még rövid időre, 1054-től azonban hoszszú évszázadokra hatólag elszakította Kelet keresztényeit az Egyház sziklájától, Szent Péter utódaitól.