• A „főparancs” első része: Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes elmédből és minden erődből. Hogyan állok ezen a téren?
• A „főparancs” második része: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Szeretem-e magamat, és így képes vagyok-e másokat szeretni? A szeretet nem érzés, hanem annak belátása, hogy valaki érték, értékes és ezért áldozatot hozok érte.
• Vétkezni lehet gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással. Ennek szellemében kell a lelki tükröt értelmezni.
• Sem az aggályosság, sem az erkölcsi lazaság nem megengedhető. Egyik sem jobb a másiknál, mind a kettő a lelkiismeret torzulása.
• Alapelv a szentírási norma: ami a lelkiismeret ellen van, az bűn.
1. Uradat, Istenedet imádd, és csak Neki szolgálj!
• Az első parancs előírja és megparancsolja a hitet, a reményt és a szeretetet. Ezeket a sarkalatos erényeket a vallásos élet gyakorlásával, az imádsággal lehet begyakorolni.
• Az imádás a teljes személy, az értelem, az akarat és az érzelem hódolata Isten előtt. Van-e része életemben az imádásnak?
• Imádkozom-e reggelente? Eltervezem-e, hogyan fogom ma Istent és embertársaimat szolgálni?
• Imádkozom-e esténként? Hálát adok-e a napért? Végzek-e lelkiismeret vizsgálatot?
• Napközben eszembe jut-e Istenem, szólok-e Hozzá?
• Odafigyelek-e az imámra, hogy valódi beszélgetés, igazi Isten-tisztelet legyen, vagy csak sablonos szöveg?
• Törekszem-e a családi közös ima kialakítására?
• Imádkozom-e a családomért, szeretteimért?
• Imádkozom-e a világban lévő nyomorúságokért, bajokért?
• Imádkozom-e a halottaimért?
• Vannak-e az életemben bálványok, amelyektől függök, amelyek kiszorítják életemből Isten jelenlétét?
• Ragaszkodom-e valamihez, vagy valakihez túlzóan, bűnösen? Mi az, amiért bármit föláldoznék?
• Hittem-e a babonában, mágiában, varázslásban? Végeztem-e ilyent?
• Jártam-e jósnál, kuruzslónál?
• Igyekezem-e megismerni hitemet, annak tanítását?
• Egyetértettem-e Isten, hit vagy vallásellenes beszédekkel, mozgalmakkal, szervezetekkel?
• Szeretem-e az Egyházamat? Ha kell, kiállok-e érte?
• Tiszteletben tartom-e mások hitét, vallását?
• Ha megfogadtam valamit Istennek, betartottam-e?
• Ígérgetek-e fölöslegesen?
2. Isten nevét hiába ne vedd!
• Isten neve szent, a teremtett világ öntudatlanul is tiszteli. Az embernek tudatosan kell Őt megdicsőíteni.
• Káromkodtam-e? A káromkodás Isten, szentek, szentségek szidása, nem méltó módon történő emlegetése. Milyen gyakran? (A trágárság sem helyes, de más súlyú dolog.)
• Szoktam-e emlegetni Isten nevét fölöslegesen, tiszteletlenül?
• Mondok-e fohászt, ha káromkodást hallok?
• Esküdöztem-e fölöslegesen?
• Szent dolgokkal tréfálkoztam-e?
• Odafigyelek-e a beszédem tisztaságára?
• Szégyellem-e hitemet, ha szükséges volt megvallottam-e Isten nevét?
3. Az Úr napját szenteld meg!
• Az Egyház azért írja elő a vasárnaponkénti misén való részvételt, mert a hit hallomásból ered, s az embernek hallania kell újra és újra, hogy Krisztus föltámadt a halálból, és hogy értünk adatott.
• Vasárnap, ünnepnap mulasztottam-e szentmisét? (Aki beteg, vagy súlyos okból akadályoztatva van, az föl van mentve a misén való részvétel kötelezettsége alól.)
• A misén kívül megszenteltem-e a vasárnapot és az ünnepeket? Tartózkodtam-e a szolgai munkától?
• Pihenésre és ünneplésre fordítottam-e az egyházi ünnepeket?
• Elkövettem-e mindent, hogy a szentmisén áldozhassak?
• Figyelek-e a szentmisén?
• Tudok-e ünnepelni, másoknak, a családomnak ünnepet készíteni?
• Elrontottam-e mások ünnepét?
• A bűnbánati napokon szoktam-e valamit tenni Isten iránti szeretetből? (Ha elfelejtettem, pótoltam-e más napon?)
4. Atyádat és anyádat tiszteld!
• Tisztelni azt jelenti, hogy elismerjük valakinek az életünkben betöltött szerepét, tehát a tisztelet nem érzés. Más büszkének lenni a szüleinkre és más tisztelni őket. Ha büszke is lehetek rájuk, az Isten külön adománya. Máshogyan kell tisztelni gyerekkorban és máshogy felnőttként.
• Tisztelem-e szüleimet? Engedelmes vagyok-e? Próbálok-e örömet szerezni nekik?
• Lehetőségeim szerint felnőttként gondoskodom-e idős szüleimről, nagyszüleimről?
• Gyermekként segítek-e szüleimnek az otthoni munkában?
• Imádkozom-e a családomért, szüleimért, nagyszüleimért, testvéreimért?
• Imádkozom-e házastársamért, annak szüleiért?
Családtervezés az Egyház tanítása szerint (semmi mesterséges beavatkozás, stb.)?
• Imádkozom-e gyermekeimért, jövőjükért, hitükért?
• Megtisztelem-e az anyaságot?
• Meg tudom-e bocsátani szüleim gyöngeségeit, esetleges bűneit?
• Meg tudom-e bocsátani gyermekeim gyöngeségét?
• El tudom-e fogadni, megbocsátom-e házastársam gyöngeségeit, hibáit?
• Tisztelem-e az idősebbeket (iskolában, utcán, stb.)?
• Segítem-e a gyöngébbeket?
• Egyetértek-e akár szavaimmal, akár viselkedésemmel – a családi élet és szeretet bármilyen lejáratásával, kifigurázásával?
• Lehetőségem szerint védem-e a családi élet szentségét, kérem-e ebben Isten segítségét?
• Hozok-e áldozatot a nehéz helyzetben lévő családokért?
• Tisztelettel vagyok-e az elöljáróimmal szemben?
• Tisztelettel viselkedek tanáraimmal szemben?
5. Ne ölj!
• Az életnek van megengedett kioltása, mint az önvédelem, és van meg nem engedett kioltása, ez a szándékos gyilkosság, ami égbekiáltó bűn.
• Az emberi élet szent a fogantatástól kezdve, vigyázok-e rá, tisztelem-e?
• Volt-e abortuszom, működtem-e közre ilyen gyilkosságban, helyeseltem-e ezt a gyakorlatot?
• Vigyáztam-e magam és mások egészségére, testi épségére?
• Törekszem-e a szív békéjére, mert abból származik minden keserűség, harag és gyilkos indulat?
• Szoktam-e verekedni, durva lenni, gúnyolódni? Másoknak fájdalmat okozni? Ha megbántottam valakit, próbáltam-e jóvátenni?
• Fékezem-e haragomat és indulataimat?
• Haragszom-e, gyűlölök-e valakit?
• Törekszem-e a kiengesztelődésre, megbocsátásra?
• Imádkozom-e azokért, akik megbántottak, akikre haragszom?
• Tisztelem-e az élet bármilyen formáját?
• Vigyázok-e az élőlényekre, nem kínzom-e azokat fölöslegesen?
• Tisztelem-e az időseket, próbálom-e enyhíteni szenvedéseiket? Elítélem-e az aktív eutanáziát?
• Készülök-e saját halálomra?
• Tudatosítottam-e magamban, hogy az öngyilkosság bűn, súlyos lázadás Isten ellen?
• Csábítottam-e mást bűnre?
• Van-e bennem részvét és segítőkészség a bajban lévők, a szenvedők és a szegények iránt?
• Vétettem-e a közlekedési szabályok ellen?
6. Ne paráználkodj!
• Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, így a nemiség Isten akaratából fakad. Kiteljesedett emberség csak a nemiség integrálásából fakad.
• Tiszteletben tartom-e saját és mások testét?
• Küzdök-e azért, hogy testi ösztöneimet én irányítsam, és ne azok engem?
• Paráználkodtam-e? Gondoltam, beszéltem-e tisztátalant? Néztem, olvastam-e szándékosan ilyet?
• Törtem-e házasságot? Okot se adok rá...
• Vigyázok-e házasságomra, a házastársi hűségre?
• Tettem-e ki veszélynek házasságomat? Ápolom-e magamat, a testemet, a külsőmet, hogy ne nehezítsem meg házastársam hűségét?
• Cselekedtem-e tisztátalant – mással vagy magammal (önkielégítés...)
• Nem viselkedtem-e kihívóan, szemérmetlenül? Hiányos öltözék...
• Homoszexuális kapcsolat...?
7. Ne lopj!
• A teremtett világ javainak egyetemes rendeltetése van. A fölösleg nem jogos tulajdon, de a magántulajdon szent, semmilyen erőszakkal nem lehet azt senkitől elvenni.
• Vigyázok-e a világ javaira, ezeket az „unokáinktól kaptuk kölcsön”?
• Szoktam-e pazarolni az anyagi javakat: ételt, pénzt, stb.?
• Becsülettel dolgozom-e?
• Vettem-e el olyat, ami nem az enyém? Visszaadtam-e már? (Amit titokban vettem el, azt lehet titokban visszatenni.)
• Szoktam-e lehetőségeimhez mérten másokat anyagilag is támogatni?
• Betartom-e a szerződéseket?
• Szoktam-e bliccelni?
• Vigyáztam-e magam és mások holmijára?
• Törekszem-e a nagylelkűségre?
• Felelősnek érzem-e magam a közösség javaiért (iskolában, utcán, vonaton)?
• Nem „lopom-e” az időt? Becsülettel végzem-e kötelességeimet?
8. Hamis tanúságot ne szólj embertársad ellen!
• A hazugság az igazságnak meg nem engedett eltitkolása, amikor a másiknak joga lenne tudni az igazságot, és azt eltitkolom előle. A hazugság sátáni bűn.
• Törekszem-e az igazságra? Az igazság ugyanis Jézus szerint szabaddá tesz minket.
• Eléggé nyílt vagyok-e?
• Kerülöm-e a kétes, nem egyértelmű helyzeteket? Tolakodó vagyok-e?
• Hazudtam-e? Okoztam-e ezzel másnak kárt? Próbáltam-e jóvátenni?
• Rágalmaztam-e? Fogtam-e másra olyat, ami nem igaz? Jóvátettem-e ezt?
• Megvédtem-e más becsületét, ha tehettem?
• Elviselem-e az igazságot?
• Harcolok-e, föllépek-e az igazságtalanság ellen?
• Egyetértettem-e, támogattam-e akár szóban, akár viselkedésemmel bármilyen rasszista megnyilvánulást?
• Szoktam-e megszólni másokat?
• Észreveszem-e másokban a jót? Szoktam-e megdicsérni másokat?
• Szoktam-e dicsekedni?
• Hiú vagyok-e?
• Igényes vagyok-e abban, hogy mit olvasok, vagy hallgatok?
• Betartom-e adott szavamat?
9-10. Embertársad házastársát ne kívánd! Se más egyebet, ami az övé, ne kívánd!
• A kívánság nem érzés, hanem törekvés. A kívánság a szívben születik, és onnan kerül a tetteinkbe.
Irigykedtem-e (más értékeire, tehetségére, stb.)?
Szívesen adtam-e a rászorulóknak (tulajdonomból, időmből)?
Elfogadom-e külső-belső adottságaimat? Megbékéltem-e magammal?
• Kapzsi vagyok-e?
Elfogadom-e házastársam adottságait?
• Törekszem-e őt szépnek látni?
• Féltékeny vagyok-e?
• Törekszem-e hibáim kijavítására?