A hálaadás rendje a szentliturgiában



A nagy ekténiában a hajózókért vett könyörgés után a következő alkalmi ekténiákat mondjuk:

Hogy méltatlan szolgáinak (szolgájának) mostani hálaadását és imádságát kegyelmesen fogadja az ő mennyei oltárára s jóságosan könyörüljön rajtuk (rajta), könyörögjünk az Úrhoz.

Hogy ne vesse meg méltatlan szolgáinak (szolgájának) hálaadását, melyet a tőle nyert jótéteményekért alázatos szívvel felajánlanak (felajánl), hanem mint a jó illatú tömjén s mint a kövér égő áldozat legyen kedves előtte, könyörögjünk az Úrhoz.

Hogy most is hallgassa meg az ő méltatlan szolgái (szolgája) imádságának hangját, teljesítse mindig híveinek jó szándékát és kívánságait, s mint könyörületes, mindig tegyen jót velők (vele) és szent egyházának s minden hívő szolgájának kérését hallgassa meg, könyörögjünk az Úrhoz.

Hogy mentse meg szent egyházát, szolgáit (szolgáját) s minket, mindnyájunkat minden aggódástól, bajtól, haragtól, szükségtől s minden látható és láthatatlan ellenségtől és hogy angyalainak védelme által mindenkor oltalmazza meg az ő híveit, egészséget, hosszú életet s békességet ajándékozván nekik, könyörögjünk az Úrhoz.

Tropár (4. hang)

Urunk, velünk tett nagy jótéteményeidért, mi, a te méltatlan szolgáid, hálával telve dicsőítünk téged, hálát adunk neked és dicsérjük, áldjuk, énekeljük és magasztaljuk a te jóságodat és szolgai alázatban szeretettel kiáltjuk neked: jótevő Üdvözítőnk, dicsőség neked.

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek.

Mint haszonnélküli szolgák, Uralkodó, a te jótéteményeid és ajándékaidban ingyen részesülvén, szívből hozzád sietve, erőnkhöz képest hálaadást mutatunk be néked, és téged mint jótevőt és teremtőt dicsőítvén kiáltjuk: Dicsőség néked mindenekfelett irgalmas Isten.

Most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

Istenszülő, keresztények védelme, mi, a te szolgáid, közbenjárásodat elnyervén hálát adva kiáltjuk neked: üdvözlégy tisztaságos istenszülő Szűz, ments meg minket imáid által mindenkor minden bajtól, egyetlen gyors oltalmazónk.

Prokimen (4. hang)

Dicsérem az Urat, az én jótevőmet és énekelem a magasságbeli Úrnak nevét.

 

Apostol (Ef 5,8–21)

Atyámfia! Mint világosság fiai, úgy járjatok. Mert a világosság gyümölcse a mindennemű jóságban, igazságban és igazmondásban áll. Vizsgáljátok meg, mi kedves az Isten előtt és ne legyetek részesek a sötétség gyümölcstelen cselekedeteiben, hanem inkább feddjétek meg azokat. Mert amiket azok titkon tesznek, szégyen még mondani is. Mindaz pedig, mi feddésre méltó, a világosság által kijelentetik; mert mindaz, mi kijelentetik, világosság. Azért mondatik: Kelj föl, aki alszol és támadj föl a halálból és megvilágosít téged Krisztus. Vigyázzatok tehát, atyámfiai, hogy óvatosan éljetek; nem úgy, mint esztelenek, hanem mint bölcsek, megváltván az időt, mert a napok gonoszak. Azért ne legyetek oktalanok, hanem értsétek meg, mi az Isten akarata. És meg ne részegedjetek borral, melyben bujaság vagyon, hanem teljetek be Szentlélekkel: szólván egymás között zsoltárokkal, dicséretekkel és lelki énekkel, zengedezvén és énekelvén szíveitekben az Úrnak; hálát adván mindenkor mindenekért, a mi Urunk Jézus Krisztus nevében az Istennek és az Atyának és engedelmeskedvén egymásnak a Krisztus félelmében.

Alleluja (4. hang)

Evangélium
I.
(Lk 1,46–55)

Azon időben mondó Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat és örvendez lelkem az én üdvözítő Istenemben. Mert megtekintette szolgálójának alázatosságát; íme mostantól boldognak hirdet engem minden nemzedék. Mert nagy dolgokat cselekedett nekem a Hatalmas, kinek szent az ő neve. És az ő irgalmassága nemzedékről nemzedékre száll az őt félőkön. Hatalmas dolgot cselekedett az ő karjával, elszélesztette a szívük szándékában kevélykedőket. Levetette a hatalmasokat a fejedelmi székből és felmagasztalta az alázatosokat. Az éhezőket betöltötte jókkal és a gazdagokat üresen bocsátó. Oltalmába vette Izraelt, az ő szolgáját, megemlékezvén irgalmasságáról, amint szólott atyáinknak, Ábrahámnak és az ő ivadékának örökre.

II.
(Lk 17,12–19)

Azon időben, mikor Jézus bement egy faluba; eléje tíz poklos férfiú jöve, kik távol megállónak. És fölemelék szavukat mondván: Jézus mester! Könyörülj rajtunk. Kiket midőn meglátott, mondá: Menjetek, mutassátok meg magatokat a Papoknak. És lőn, mikor mentek, megtisztulónak. Egy pedig közülük, látván, hogy megtisztult, visszatére nagy szóval magasztalván az Istent és arcra borula az ő lábai előtt, hálát adván; és ez szamaritánus vala. Felelvén pedig Jézus, mondá: Nemde tízen tisztultak meg? és kilence hol vagyon? Nem találtatott, ki megtérjen és dicsőséget adjon Istennek, hanem csak ez idegen nemzetbeli. És mondá neki: Kelj föl, menj el; mert a te hited megszabadított téged.
Ekténia

A "Mondjuk" ekténiában a megfelelő helyen veendők a hálaadó könyörgések.

Könyörülj rajtunk Isten a te nagy irgalmasságod szerint, kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj.

Az énekkar erre s a következő három kérésre így felel:

Uram irgalmazz, Uram irgalmazz, Uram irgalmazz.

Félelemmel és rettegéssel hálát adunk neked, a te méltatlan szolgáid, Üdvözítő Úr Istenünk. Leborulunk előtted, dicsőítünk téged jótéteményeidért, melyekben bőségesen részesítettél bennünket és töredelmesen kiáltjuk: szabadítsd meg szolgáidat minden bajtól s teljesítsd mindnyájunk jó kérelmeit. Buzgón kérünk téged, irgalmas Urunk, hallgass meg minket és könyörülj.

Amint most kegyelmesen meghallgattad Urunk szolgáid kérelmeit és kijelentetted irányukban emberszereteted irgalmát: ügy jövőre is, meg nem vetvén híveidet, saját dicsőségedre teljesítsd az ő jó óhajtásaikat. Elnézvén összes bűneinket, nyilvánítsd mindnyájunknak gazdag kegyelmedet. Kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj.

Mint a jó illatú fűszer és mint a kövér égőáldozat, legyen kedves ezen hálaadásunk legjobb Uralkodó a te dicsőséged felsége előtt. Mint kegyelmes, áraszd szolgáidra minden időben nagy irgalmadat és könyörületességedet. Mentsd meg e szentegyházat s ezt a várost (községet) a látható és láthatatlan ellenségek minden gonosz ármányától. Ajándékozz híveidnek jó egészségben bűn nélkül töltött hosszú életet s az összes erényekben sikeres előmenetelt. Kérünk téged legkegyesebb király, hallgass meg minket és könyörülj.
Fennhang

Hallgass meg minket Isten mi Üdvözítőnk, a földkerekség összes határain s a messze tengeren levők reménysége. És te irgalmas Urunk légy irgalmas hozzánk, bűnösökhöz és könyörülj rajtunk; mert kegyelmes és emberszerető Isten vagy s téged dicsőítünk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor s örökön örökké,

Az énekkar: Ámen

Áldozási Vers

Áldott az Isten, ki meg nem vetette imádságomat és el nem vette tőlem az ő irgalmát. Alleluja!