Vasárnap az alkonyati zsolozsmán
Uram, Tehozzád után
Mintája: Uram, habár az ítélőszék...
Uram, ki e világra jöttél, a bűnösöket hívni, / és a latort, a vámost, / a bűnös asszonyt és a tékozló fiút kegyelmedbe fogadtad, / engemet is, ki mindezeknél súlyosabban vétkeztem, / és mindeddig igazán meg nem tértem, / emberszeretőleg hívj magadhoz, / ó én Krisztusom!
Uram! Ki a vámszedőkből az Egyháznak pásztorokat állítottál / és az üldözőkből pártfogókat szereztél, / engem is az ő pártfogásuk által / Egyházad aklába vezess, / nehogy mint javíthatatlan, / az ördög prédájává legyek!
Siránkozzál megátalkodott lélek, a végsők előtt, / és ragaszkodjál az Istenhez, / szívből keseregve kiáltván hozzá, ó megfertőztetett: / Ellened vétettem én Krisztusom, / ne utálj meg kérlek, / hanem jobb útra téríts engem mint kegyelmes, / és add meg bűneim bocsánatát.
Az Istenszülőé
Üdvözlégy a sátánok megsemmisítője! / Üdvözlégy Ádám leánya! / Üdvözlégy hervadhatatlan virág! / Üdvözlégy szolgáid dicsősége! / Üdvözlégy tisztaságos! / Üdvözlégy a gonoszságok feloldozása! / Üdvözlégy Istentől a világnak ajándékozott becses ajándék! / Üdvözlégy a hozzád esedezőknek drága kincse! / Üdvözlégy Királynőnk, / a téged dicsőítők dicsősége!
Előverses sztihirák
Téged, mint Királyt és Uralkodót / az angyalok szüntelen énekelnek; / én pedig leborulván előtted, / mint a bűnbánó vámos, kiáltom: / Istenem tisztíts meg és üdvözíts engem.
Halhatatlan lévén, én lelkem, / e földi élet hullámaiban, ne merülj el, / de fohászkodva tekints fel a te Jótevődhöz, mondván: / Istenem, tisztíts meg és üdvözíts engem!
Urunknak vértanúi, / kik minden helyet megszenteltek / és minden betegséget meggyógyíttok, / most is kérünk titeket; / imádkozzatok érettünk, / hogy lelkeink az ellenség cselvetésétől megmentessenek!
Az Istenszülőé
Gábor arkangyal szózatát vevén át, mondjuk: / Üdvözlégy Istennek Anyja: / ki e világnak az életadó Krisztust szülted!
NAGYBŐJTBEN
Úgynevezett bűnbánati sztihirák
Téged, mint Királyt és Uralkodót / az angyalok szüntelen énekelnek; / én pedig leborulván előtted, / mint a bűnbánó vámos, kiáltom: / Istenem tisztíts meg és üdvözíts engem.
Halhatatlan lévén, én lelkem, / e földi élet hullámaiban, ne merülj el, / de fohászkodva tekints fel a te Jótevődhöz, mondván: / Istenem, tisztíts meg és üdvözíts engem!
Mikor elkövetett gonoszságaim sokaságára gondolok / és ama borzalmas vizsgálat jut eszembe, / rémülettől elfogva menekülök hozzád, / mint emberszerető Istenhez. / Hozzád folyamodom azért, egyetlen Bűnnélkülvaló: / ne vess meg engem, / ajándékozz bűnbánatot az én megalázott lelkemnek még a vég előtt / és irgalmazz nekem!
Könnyeket adj nekem, Istenem, / mint egykoron a vétkes asszonynak, / s engedd, hogy azokkal lábaidat mosogassam, / melyek a csalárdság útjából megmentettek, / és illatszer gyanánt tiszta élettel áldozzam neked, / melyet bűnbánat által helyreállítottam. / Hadd halljam meg én is kívánatos hangodat: / A te hited megszabadított, távozz békével!