Az áldozópap epitrakélionban (felont is vehet) előbb vízszentelést végez.
Ha pedig szentelt vizet és litián megszentelt olajat hozott magával, azokat az abrosszal beterített asztalon helyezi el, melyen két égő gyertyának is keresztnek kell lennie. A szoba falaira előzetesen négy kis † rajzolandó. A szertartás a szokásos módon veszi kezdetét:
Pap: Áldott a mi Istenünk öröktől fogva, most és mindenkor és örökkön-örökké.
Nép: Ámen.
Dicsőség néked Istenünk, dicsőség néked!
Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke, ki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden jónak kútfeje és az életnek megadója, jöjj el és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennytől, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket!
Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan irgalmazz nekünk!
Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan irgalmazz nekünk!
Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan irgalmazz nekünk!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Szentháromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkezéseinket! Szent, tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket a te nevedért!
Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól.
Pap: Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.
Nép: Ámen.
Uram, irgalmazz! (Tizenkétszer)
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Jertek, imádjuk a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek, imádjuk Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek, boruljunk le, és imádjuk magát Jézus Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!
90. zsoltár
Aki a fölséges segítségében lakik, a menny Istenének oltalmában marad, mondhatja az Úrnak: Oltalmazóm vagy te és segítségem, én Istenem, ő benne bízom. Valóban ő megszabadított engem a vadászok tőréből és a súlyos veszélytől. Vállaival megárnyékoz téged és az ő szárnyai alatt biztos vagy. Pajzs gyanánt vesz körül téged az ő igazsága; nem fogsz félni az éjjeli rémtől, nappal repülő nyíltól, a sötétben járó vésztől és a déli gonosz támadásától. Ezeren hullanak el oldalad mellől és tízezren jobbod felől, tehozzád pedig nem fog közeledni. Hanem szemeiddel nézed, és a bűnösök díját meglátod. Mert te vagy, Uram, az én reményem; ha a fölségest választottad magadnak menedékül, nem járul hozzád veszedelem és csapás nem közeledik hajlékodhoz. Mert angyalainak parancsolt felőled, hogy megőrizzenek téged minden utadban. Kezeikben hordoznak téged, netalán kőbe üssed lábaidat. Áspison és baziliszkuson fogsz járni, és az oroszlánt és sárkányt tapodod. Mivelhogy bennem bízott, megszabadítom, oltalmazom őt, mert megismerte az én nevemet. Hozzám kiált és meghallgatom őt; vele vagyok a szorongatásban; megmentem és megdicsőítem őt. Betöltöm őt hosszú élettel, és megmutatom neki az én szabadításomat.
Tropár
(8. hang)
Mint ahogyan Zakeus házának belépésed által üdvöt szereztél Krisztus Urunk, úgy most is, fölszentelt szolgáid s velük együtt angyalaid bemenetével add békességedet e hajléknak, s kegyelmesen áldd meg azt, üdvözítvén és megvilágosítván a benne lakni akarókat.
Pap: Könyörögjünk az Úrhoz!
Nép: Uram, irgalmazz!
Ima
Pap: Üdvözítő Istenünk, ki Zakeus hajlékába bemenni kegyeskedtél üdvöt szerzendő neki s egész házának; tenmagad Uram, őrizd meg minden bajtól sértetlenül mindazokat, kik e födél alatt maguknak lakást választottak s kik az én méltatlanságom által mostan hozzád könyörögnek; áldd meg őket s e lakhelyüket és óvjad életüket minden veszélytől. Mert téged illet minden dicsőség, tisztelet és imádás, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.
Nép: Ámen.
Pap: Békesség mindnyájatoknak!
Nép: És a te lelkednek!
Pap: Fejeteket hajtsátok meg az Úrnak!
Nép: Néked, Uram.
Csendes ima
Pap: Uralkodó Úr Istenünk, ki a magasságban lakozol és az alázatosakra letekintesz, ki megáldottad Lábán házát Jákob bemenetelével és Putifár házát József bemenetelével (2Kir 6,11); ki megáldottad Obededom házát a frigyszekrény bevitelével (Ter 39,5) és Krisztusod megjelenése által üdvöt szereztél Zakeus házának: magad áldd meg e hajlékot s félelmedben őrizd meg az itten lakni akarókat; óvd meg őket minden ellenséges erőtől sértetlenül, és küldd le nekik magasságod lakhelyéből mennyei áldásodat és sokasítsd meg kezük műveit. Hogy mindenkor hálaadással dicsőítsük a te legszentebb nevedet, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Ha az olajat is itt akarja, megszentelni a pap, akkor kereszt alakban jelezvén azt, mondja:
Az Atyának † és Fiúnak † és Szentléleknek † nevében. Ámen.
Ima
Pap: Úr Istenünk, tekints kegyelmesen alázatos és méltatlan szolgád imádságára és küldd le ez olajra a te legszentebb Lelked malasztját és szenteld † meg azt, hogy az e házhelynek, a rajta épült háznak és az abból élvezni akaróknak megszentelésére és minden ellenséges erő és sátáni cselvetés elűzésére szolgáljon. Mert te vagy mindeneknek megáldója és megszentelője, Krisztus Istenünk és téged dicsőítünk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Ezután a pap szentelt vízzel hintvén a ház belső falait mondja:
Az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ámen. E szentelt vízzel való meghintés által fusson e helyről minden sátáni gonosz cselekmény.
Most szentelt olajjal keni a falakra rajzolt négy keresztjegyet mondván:
Megáldatik ez a ház e szentelt olajjal való megkenés által, az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek nevében. Ámen.
A megkenés után égő gyertya lángjával égeti le a szentelt olajat a keresztjegyekről. Mindezek alatt a kántor az alábbi éneket énekli:
Versének
(8. hang)
Áldd meg Uram és töltsd be földi javaiddal e házat és őrizd meg minden gonosz támadástól az itten vallásos jámborságban élni akarókat s áraszd el őket mennyei és földi ajándékaid bőségével, és mint kegyelmes könyörülj rajtok a te nagy irgalmasságod szerint.
Nagyobb ünnepély alkalmával itt evangélium is olvasható:
Evangélium
(Lk 19,1–10)
Azon időben Jézus Jerikóba jött, és végigment rajta. Élt ott egy Zakeus nevű tehetős ember, a vámosok feje. Szerette volna látni Jézust szemtől szemben, de a tömeg miatt nem tudta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vadfügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: „Zakeus, gyere le hamar! Ma a te házadban kell megszállnom.” Erre az gyorsan lemászott, és boldogan fogadta. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték, hogy bűnös emberhez tér be megpihenni. Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: „Íme, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.” Jézus ezt felelte neki: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse azt, ami elveszett.”
Ezután a kántor a 100. zsoltárt olvassa, mely alatt a pap tömjénnel megfüstöli a ház belsejét:
100. zsoltár
Irgalmasságot és ítéletet éneklek, Uram neked éneklek. Figyelni fogok a szeplőtelen útra, mikor hozzám jössz; szívem ártatlanságában fogok járni az én házamnak közepette. Nem teszek szemeim elé igaztalan dolgot, a törvényszegőket gyűlölöm. Nem fog ragaszkodni hozzám az álnok szív; a tőlem elhajló gonosztevőnek nem leszek ismerője. Ki felebarátját titkon rágalmazza, az üldözőbe veszem; kinek szeme kevély, szíve telhetetlen, azzal nem eszem. Szemeim a föld hívein lesznek, hogy velem üljenek; ki a szeplőtelen úton jár, az fog szolgálni nekem. Nem lesz lakása házamban, ki kevélyen cselekszik; s az igaztalanul szólónak szemeim előtt nem lesz maradása. Korán kiirtom a föld minden bűnösét, s az Úr városából mind elvesztem a gonoszul cselekvőket.
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Alleluja, alleluja, alleluja! Dicsőség néked, Isten! (Háromszor)
Kettős ekténia
Pap: Könyörülj rajtunk Isten a te nagy irgalmasságod szerint, kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj!
Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Pap: Könyörögjünk még, hogy küldje le áldását e házra és N. szolgájára s az itten keresztény jámborságban lakni akarókra s hogy állítsa hozzájuk az ő hívséges angyalát, ki megőrizze és megóvja őket minden rossztól és tanítsa meg a hitszerinti erények gyakorlására és Krisztus parancsolatainak teljesítésére; és hogy oltalmazza meg őket az éhségtől, mirigyhaláltól, földrengéstől, vízáradástól, jégveréstől, tűzvésztől, háborútól, idegenek betörésétől és minden halálthozó járványtól és ajándékozzon nekik állandó egészséget és hosszú életet, hogy bővelkedjenek minden jóban; mondjuk mindnyájan, Uram hallgass meg minket és könyörülj!
Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Pap: Könyörögjünk még Krisztusban minden atyánkfiáért és minden igazhitű keresztényért!
Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!
Fennhang
Pap: Hallgass meg minket Isten, mi üdvözítőnk, a földkerekség összes határain és a messze tengeren levők reménysége. És te, irgalmas Urunk, légy irgalmas hozzánk, bűnösökhöz és könyörülj rajtunk; mert kegyelmes és emberszerető Isten vagy s téged dicsőítünk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.
Nép: Ámen.
Napi elbocsátás.