Az útra kelők megáldása



Az útra kelők előbb szentliturgiát hallgatnak, mely alatt szokás szerint megáldoznak. Mise után az áldozópap epitrakélionban az ambonra megy.

Pap: Áldott a mi Istenünk öröktől fogva most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

Dicsőség néked Istenünk, dicsőség néked!

Mennyei Király, Vigasztaló, igazságnak Lelke, ki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, minden jónak kútfeje és az életnek megadója, jöjj el és lakozzál mibennünk, és tisztíts meg minket minden szennytől, és üdvözítsd, Jóságos, a mi lelkünket!

Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan irgalmazz nekünk!

Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan irgalmazz nekünk!

Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan irgalmazz nekünk!

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

Szentháromság, könyörülj rajtunk! Urunk, tisztíts meg bűneinktől! Uralkodó, bocsásd meg vétkezéseinket! Szent, tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket a te nevedért!

Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól.

Pap: Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

Uram, irgalmazz! (Tizenkétszer)

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

Jertek, imádjuk a mi királyunkat és Istenünket!

Jertek, imádjuk Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!

Jertek, boruljunk le, és imádjuk magát Jézus Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!

142. zsoltárt

Uram, hallgasd meg imádságomat; vedd füleidbe esedezésemet igazmondásod szerint; hallgass meg engem igazságod szerint, és ne szállj ítéletre szolgáddal; mert egy élő sem igazul meg a te színed előtt, mert az ellenség üldözi lelkemet, földig alázza életemet, sötétségbe helyez engem, mint a rég megholtakat. És lelkem szorongatásban vagyon, szívem megháborodott bennem. Megemlékezem a régi napokról, elmélkedem minden cselekedetről; kezeid alkotmányairól elmélkedem. Kiterjesztem hozzád kezeimet; lelkem eped érted, mint a vízért szomjazó föld. Hamar hallgass meg engem, Uram! Lelkem eleped; ne fordítsd el tőlem orcádat, mert hasonló leszek a sírgödörbe menőkhöz. Add, hogy korán halljam irgalmasságodat; mert te benned bízom. Mutasd meg nekem az utat, melyen járjak; mert hozzád emelem az én lelkemet. Ments meg engem ellenségeimtől, Uram! te hozzád folyamodom. Taníts meg engem akaratodat cselekednem, mert Istenem vagy; a te jó lelked elvezet engem a biztos földre. A te nevedért életet adsz nekem, Uram! igazságod szerint kimented lelkemet a szorongatásból; és irgalmad szerint elveszted ellenségeimet és elveszted mind, akik szorongatják lelkemet; mert én a te szolgád vagyok.

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek. Most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

Alleluja, alleluja, alleluja! Dicsőség néked, Isten! (Háromszor)

Tropár (2. hang)

Ki út és igazság vagy, óh Krisztus, küldd szolgáidhoz útitársul angyalodat, mint hajdan Tóbiáshoz, hogy tartsa meg és minden rossztól sértetlenül teljes jólétben őrizze meg őket a te dicsőségedre, az Istenszülőnek imái által, egyetlen emberszerető.

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek.

Üdvözítő, ki Lukáccsal és Kleofással Emmauszba együtt utaztál, utazzál együtt most szolgáiddal is, kik útra kelni szándékoznak, megmentvén őket minden veszedelemtől, mert te mindent megtehetsz, amit akarsz.

Most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.

Sohasem szűnünk meg mi, méltatlanok, hirdetni hatalmadat, Istenszülő, mert ha te nem állottál volna mellénk könyörögve érettünk, ki mentett volna meg minket oly sok veszélytől? Ki őrzött volna meg bennünket mostanáig sértetlenül? Nem hagyunk el téged, Királynénk, ki mindig megőrzöd szolgáidat minden bajtól; mert te vagy a mi vigasztotó oltalmunk és védelmünk, egyetlen áldott.

Pap: Figyelmezzünk! Békesség mindnyájatoknak! Bölcsesség, figyelmezzünk!

Prokimen (3. hang)

Vezess engem, Uram, a te utadra és igazságodban fogok járni. (Zsolt 85,11)

Vers: Vigadjon az én szívem, hogy félje a te nevedet.

Vezess engem, Uram, a te utadra és igazságodban fogok járni.


Pap: Bölcsesség!

Felolvasó: Szent Pál apostol tesszalonikaiakhoz írt levelének olvasása.

Pap: Figyelmezzünk!

Apostol (1Tessz 4,1-11,)

Felolvasó: Atyámfiai! Kérünk titeket és intünk az Úr Jézusban, hogy amint tőlünk vettétek, miképpen kelljen járnotok és Isten kedvében lennetek, úgy járjatok is, hogy mindinkább bővelkedjetek. Mert tudjátok, minő parancsokat adtam nektek az Úr Jézus által. Mert ti magatok tanultátok az Istentől, hogy szeressétek egymást; és igyekezzetek csendességben élni és dolgaitokban eljárni és munkálkodni kezeitekkel, amint megparancsoltuk nektek; és hogy tisztességesen viseljétek magatokat a kívül valók iránt.

Pap: Békesség néked! Bölcsesség, figyelmezzünk!

Nép: Alleluja, alleluja, alleluja! (4. hang)

Vers: Erősítsd meg lépéseimet a te ösvényeden, hogy ne ingadozzanak lábaim. (Zsolt 16,5)

Nép: Alleluja, alleluja, alleluja!

Pap: Bölcsesség, igazhívők, hallgassuk a szent evangéliumot! Szent Lukács evangéliumának olvasása.

Nép: Dicsőség néked, Uram, dicsőség néked!

Evangélium (Lk 3,1–18,)

Azon időben Tiberius császár uralkodásának esztendejében, amikor Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, s Galileának Heródes volt a negyedes fejedelme, testvére, Fülöp meg Itureának és Trachonitisz tartományának, Lizániás pedig Abilinának volt a negyedes fejedelme, Annás és Kaifás főpapok idején az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. S ő bejárta a Jordán egész környékét, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára, ahogy meg van írva Izajás próféta beszédeinek könyvében: „A pusztába kiáltónak a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit! A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el, ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima úttá, és minden test meglátja az Isten üdvösségét.” Ezért így beszélt a néphez, amely kiment hozzá, hogy megkeresztelkedjen: „Viperák fajzata! Ki tanított arra titeket, hogy fussatok az eljövendő harag elől? Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcsét! És ne mondogassátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! - Mert mondom nektek, van hatalma az Istennek, hogy ezekből a kövekből fiakat támasszon Ábrahámnak. A fejsze már a fák gyökerén van. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzre vetnek.” Ekkor megkérdezte a tömeg: „Mit tegyünk hát?” „Akinek két ruhája van - válaszolta -, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs. S akinek van mit ennie, ugyanígy tegyen”. Jöttek a vámosok is, hogy megkeresztelje őket, s így szóltak hozzá: „Mester, mit tegyünk?” Ezt felelte nekik: „Ne szedjetek be többet, mint amennyi meg van szabva.” Megkérdezték a katonák is: „Hát mi mit tegyünk?” Nekik így felelt: „Ne zsaroljatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal.” A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk: „Én csak vízzel keresztellek benneteket. De jön nálam erősebb, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni. Szórólapátja már a kezében, hogy rendet teremtsen szérűjén, a búzát csűrébe gyűjtse, a pelyvát meg olthatatlan tűzzel elégesse.” És még sok mással is buzdította a népet, így hirdette nekik az örömhírt.

Nép: Dicsőség néked, Uram, dicsőség néked!

Ekténia

Pap: Könyörülj rajtunk Isten a te nagy irgalmasságod szerint, kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj!

Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Pap: Uram, ki az emberek lépteit irányítod, tekints kegyelmesen szolgáidra is s áldd meg jó szándékaidat, kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj!

Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Pap: Ki angyalodat Izsákhoz és Tóbiáshoz útitársul küldötted s ezáltal békés és szerencsés utazást és visszatérést eszközöltél, most is, Legkegyelmesebb, küldd őrző angyalodat szolgáidhoz, kik hozzád esedeznek, kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj!

Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Pap: Hogy kegyelmesen őrizd meg őket szent neved dicsőségére és alkalmas időben vezéreld vissza őket egészségben szerencsésen, kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj!

Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Pap: Hogy bocsásd meg nekik összes szándékos és nem szándékos vétkezéseiket, mint legkegyesebb Jótevő, kérünk téged, hallgass meg minket és könyörülj!

Nép: Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz! Uram, irgalmazz!

Fennhang

Mert irgalmas és emberszerető Isten vagy és téged dicsőítünk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

Pap: Könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Ima

Pap: Isten, mi Istenünk, ki igazi és élő út vagy, ki az előtted kedves Józseffel együtt utaztál, utazzál együtt, Uralkodó, e szolgáiddal is és mentsd meg őket a kísértésektől, minden támadástól és ármánykodástól; adj nekik békességet, jó egészséget és engedd kegyelmesen, hogy parancsaid szerint minden igazság felett elmélkedvén földi és mennyei javakkal telve térjenek vissza. Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség; Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

Pap: Könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!
Ima

Pap: Békességszerző, irgalmas Isten, ki Ábrahám szolgádat, Káldea földjéről kivezetvén, utazgatásaiban sértetlenül megőrizted, kérünk téged, őrizd meg jóakaratoddal e szolgáidat is. Légy távozásukban segítségük, az útban vigasztalójuk, a forróságban hűsítőjük, a hidegben melengetőjük, az eső árja ellen védelmük, a fáradtságban megerősítőjük, a gyengülésben támogatójuk, a szélvészben menedékük, a viszontagságok között védelmezőjük és minden veszedelemben oltalmazójuk, hogy általad kísérve céljukat szerencsésen érjék el és végül övéikhez egészségben szerencsésen térjenek vissza. Mert az irgalom, könyörület s az emberszeretet Istene vagy és téged dicsőítünk, Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

Ima a tengeren utazókért

Pap: Könyörögjünk az Úrhoz!

Nép: Uram, irgalmazz!

Ima

Pap: Uralkodó Úristenünk, ki együtt hajóztál szent tanítványaiddal és apostolaiddal, eltiltottad a szélviharokat és kegyes voltál a tenger hullámait lecsendesíteni, hajózzál együtt e hajózókkal is; minden ellenséges vihart megfékezvén támassz kedvező szeleket, mindenhol légy vezetőjük és hárítsd el tőlük minden kísértés ármányát. Engedd, hogy örömmel térjenek vissza hozzánk örvendezőkhöz, az általuk megkezdett dolgot szándékuk szerint jól elvégezvén; a hajózóknak összes dolgaikban nyújtsd kegyelmedet, hogy a hajóban üdvösséges, csöndes menedékhelyet találjanak. Mert téged illet minden dicsőség, tisztelet és imádás, az Atyával és Szentlélekkel együtt, most és mindenkor és örökkön-örökké.

Nép: Ámen.

Ezután az áldozópap a keresztet csókolásra nyújtja s a zarándokokat szentelt vízzel hinti meg a következő szavak kíséretében:

Áldjon meg benneteket az Úr Sionból, lássátok meg Jeruzsálem javait életetek minden napján és igazgassa utjaitokat békében, szent nevének dicsőségére.

Nép: Ámen

a