ESTI NAGY ZSOLOZSMA.
APODIPNON TÓ MEGA. POVECSERIJE VELIKOJE.
Végezzük karácsony és vízkereszt éjszakáján litiával, a nagyböjtön át szombat és vasárnap kivételével litia nélkül.
A pap epitrachelionban a zárt kir. ajtó előtt kezdi.
Áldott a mi Istenünk öröktől fogva, most és mindenkor és örökön örökké.
Nép. Ámen.
Dicsőség neked Istenünk, dicsőség neked!
MENNYEI KIRÁLY, Vigasztaló, * igazságnak Lelke, * ki mindenütt jelen vagy és mindeneket betöltesz, * minden jónak kútfeje * és az életnek megadója, * jöjj és lakozzál mibennünk, * és tisztíts meg minket minden szennytől, * és üdvözítsd, Jóságos, * a mi lelkünket!
SZENT ISTEN, † szent Erős, * szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! 3-szor
Dicsőség az † Atyának és Fiúnak * és Szentléleknek,
most és mindenkor * és örökkön-örökké. Ámen.
Szentháromság, könyörülj rajtunk! - Urunk, tisztíts meg bűneinktől! - Uralkodó, bocsásd meg vétkezéseinket! - Szent tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket * a te nevedért!
Uram, irgalmazz! * Uram, irgalmazz! * Uram, irgalmazz!
Dicsőség az † Atyának és Fiúnak * és Szentléleknek, - most és mindenkor * és örökkön-örökké. Ámen.
Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy, * szenteltessék meg a te neved! * Jöjjön el a te országod! * Legyen meg a te akaratod, * mint a mennyben, úgy a földön is! * Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, * és bocsásd meg a mi vétkeinket, * amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek; * és ne vigy minket a kísértésbe, * de szabadíts meg a gonosztól!
Pap. Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség, † Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.
Nép. Ámen.
Uram, irgalmazz! 12. Dicsőség. Most és.
Jertek imádjuk * a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek imádjuk * Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek boruljunk le és imádjuk magát Jézus Krisztust, * a mi királyunkat, Urunkat és Istenünket!
4. ZSOLTÁR.
Midőn segítségül híttam, meghallgatott engem az én igazságom Istene; * a szorongatásban tágítottál rajtam. — Könyörülj rajtam, * és hallgasd meg imádságomat. — Emberek fiai! meddig lesztek nehéz szívvel? * Miért szeretitek a hiúságot, és keresitek a hazugságot? — Tudjátok meg, hogy az Úr csodálatossá tette az ő szentét; * az Úr meghallgat engem, mikor hozzá kiáltok. — Haragudván, ne vétkezzetek; * amit szívetekben mondotok, nyughelyeiteken bánjátok meg. — Áldozzátok az igazság áldozatát, * és bízzatok az Úrban. — Sokan mondják: * Ki láttat velünk jókat? — Ránk van jegyezve Uram, orcád világossága; * Örömet adtál szívembe. — Gabonájuk, boruk és olajuk gyümölcsével * lettek ők gazdagok. — De emiatt békességben alszom, * és megnyugszom; — mert te Uram, * kiváltképen megerősítettél engem a reménységben.
6. ZSOLTÁR.
Uram ne feddj meg engem búsúlásodban, * és haragodban ne dorgálj meg engem. — Könyörülj rajtam, Uram! mert erőtlen vagyok; * gyógyíts meg engem Uram! mert reszketnek csontjaim, — és lelkem igen megháboríttatott; * de te Uram! meddig? — Fordulj meg, Uram! és mentsd ki lelkemet; * szabadíts meg engem a te irgalmasságodért. — Mert nincs, ki a halálban megemlékezzék rólad; * a pokolban pedig ki fog dicsérni téged? — Elfáradtam fohászkodásomban, megöntözöm minden éjjel ágyamat, * megáztatom fekvőhelyemet könnyhullatásaimmal. — Meghomályosult szemem a búsulás miatt; * megaggottam sok ellenségem között. — Távozzatok tőlem mindnyájan, kik gonoszságot cselekesztek; * mert meghallgatta az Úr sírásom szavát. — Meghallgatta az Úr könyörgésemet, * az Úr bevette imádságomat. —Piruljanak és fölötte zavarodjanak meg minden ellenségeim; * térjenek hátra és piruljanak meg hirtelen.
12. ZSOLTÁR.
Uram, meddig feledsz el engem egészen? *
meddig fordítod el tőlem orcádat? — Meddig tartok még tanácsot lelkemben, * fájdalmat szívemben naponként? — Meddig emelkedik föl * ellenségem fölöttem? — Tekints rám, és hallgass meg engem, Uram, Istenem! * Világosítsd meg szemeimet, hogy valaha el ne aludjam a halálban, — s valamikor ne mondja ellenségem: Hatalmat vettem rajta; * mert akik szorongatnak engem, örvendenek, ha megingattatom. — Én pedig irgalmasságodban bízom; * szívem örvend a te szabadításodban; * éneklek az Úrnak, ki jót tett velem, és dicséretet mondok a fölséges Úr nevének.
Dicsőség. Most és. Alleluja, alleluja, alleluja, dicsőség neked Isten! 3-szor. Uram irgalmazz 3-szor. Dicsőség. Most és.
24. ZSOLTÁR.
Tehozzád emelem föl, Uram lelkemet; * én Istenem! Tebenned bízom, meg ne piruljak, — és ne nevessenek ki engem az én ellenségeim; — mert mindazok, kik téged várnak, meg nem szégyenülnek. — Szégyenüljenek meg mindnyájan, * kik gonoszságot cselekszenek oktalanul. — A te utaidat, Uram, mutasd meg nekem, * és ösvényeidre taníts meg engem. — Vezess engem igazságod szerint, taníts engem; * mert te vagy az én üdvözítő Istenem, és egész nap téged vártalak. — Emlékezzél meg, Uram, könyörületedről és irgalmadról, * melyek öröktől valók. — Ifjúságom vétkeiről és tudatlanságaimról ne emlékezzél meg. * Irgalmad szerint emlékezzél meg rólam; a te jó voltodért, Uram! — Jóságos és igazságos az Úr; * azért fog adni törvényt az útban tévedezőknek; — az engedelmeseket vezérli az ítéletben, * a szelídeket megtanítja utaira. — Az Úr minden útja irgalom és igazság * azoknak, kik szövetségét és bizonyságtételeit megtartják. — A te nevedért, Uram, kegyelmezz bűnömnek; * mert sok az. — Kicsoda az ember, ki az Urat féli? * Törvényt szabott annak az úton, melyet válasszon. — Annak lelke a jóban megmarad, * és ivadéka örökleni fogja a földet. — Az Úr erőssége az őt félőknek; * és az ő szövetsége, hogy kinyilatkoztassék nekik. — Szemeim mindenkor az Úron vannak; * mert lábaimat ő vonja ki a tőrből. — Tekints rám és könyörülj rajtam, * mert én egyes és szegény vagyok, — Szívem szorongatásai megsokasodtak; * szükségeimből ments ki engem. — Nézd lealáztatásomat és gyötrelmemet; * és bocsásd meg minden vétkemet. — Tekintsd ellenségeimet, mert megsokasodtak, * és igaztalan gyűlölséggel gyűlölnek engem, — őrizd meg lelkemet és ments ki engem, * nem pirulok meg, mert benned bíztam. — Az ártatlanok és igazak hozzám ragaszkodnak, * mert téged vártalak. — Szabadítsd meg Isten Izraelt * minden szorongatásából.
30. ZSOLTÁR.
Tebenned bízom, Uram, ne szégyenüljek meg mindörökké; *a te igazságod szerint szabadíts meg engem. — Hajtsd hozzám füledet, siess, hogy kiragadj engem. * Légy nekem oltalmazó Istenem és menedékházam, hogy megszabadíts engem. — Mert erősségem és oltalmam vagy te; * és a te nevedért vezérleni és táplálni fogsz engem; — kiviszesz engem a tőrből, melyet elrejtettek nekem; * mert te vagy oltalmazom. — Kezeidbe ajánlom lelkemet; * megváltottál engem Uram, igazságnak Istene! — Gyűlölöd a hiúság hiábavaló követőit; * én pedig az Úrban bíztam. — örvendezek és vigadok a te irgalmasságodban; * mert megtekintetted lealáztatásomat, kiszabadítottad lelkemet a szükségből. — És nem rekesztettél engem az ellenség kezeibe, * tágas helyre állítottad lábaimat. — Könyörülj rajtam Uram! mert szorongattatom; * megzavarodott a búsulásban szemem, lelkem és testem. — Mert elfogyatkozott életem a fájdalomban, * és esztendeim a fohászkodásokban. — Erőm az ínségben elgyengült, * és csontjaim megrendültek. — Minden ellenségem fölött * nagy gyalázatává lettem szomszédaimnak, és félelmévé ismerőseimnek. — Akik láttak engem künn, * futottak előlem. — Feledésbe mentem a szívben, mint a megholt; * olyanná lettem mint az összetört edény; — mert sok körüllakó szidalmazását hallottam; * midőn egybegyülve ellenem tanácskoztak, hogy elvegyék életemet. — Én pedig tebenned bíztam, Uram! s mondtam: * Te vagy az én Istenem! — Kezeidben az én sorsom. * Ments meg engem ellenségeim kezéből és üldözőimtől. — Világítson orcád a te szolgádra, * szabadíts meg engem irgalmad által. — Uram! ne szégyenüljek meg, mert segítségül híttalak téged. * Szégyenüljenek meg az istentelenek, és vitessenek pokolba; — némuljanak meg a csalárd ajkak, * melyek az igaz ellen hamisságot szólanak kevélységgel és megvetéssel. — Mely nagy, Uram! a te édességed sokasága, melyet fönntartottál a téged félőknek, * melyet megadsz azoknak, kik benned bíznak az emberek fiai előtt. — Elrejted őket orcád rejtekében az emberek háborgatása elől. * Megoltalmazod őket hajlékodban a nyelvek ellenmondásától. — Áldott legyen az Úr: * mert csodálatossá tette irgalmasságát irántam az erős városban. — Én ugyan mondtam elmém elragadtatásában: Elvettettem szemeid elől. * Azonban te meghallgattad imádságom szavát, midőn hozzád kiáltottam. — Szeressétek az Urat, minden szentei! * Mert igazságot keres az Úr és bőségesen megfizet a kevélyen cselekvőknek. — Cselekedjetek férfiasan, * és erősítsétek meg szíveteket mindnyájan, kik az Úrban bíztok.
90. ZSOLTÁR.
Aki a Fölséges segítségében lakik, * a menny Istenének oltalmában marad. — Mondhatja az Úrnak: Oltalmazóm vagy te és segítségem; * én Istenem, őbenne bízom. — Valóban ő megszabadított engem a vadászok tőrétől * és a súlyos veszélytől. _ Vállaival megárnyékoz téged, * és az ő szárnyai alatt biztos vagy. — Pajzs gyanánt vesz téged körül az ő igazsága; * nem fogsz félni az éjjeli rémtől, a nappal repülő nyíltól, a sötétben járó vésztől, és a déli gonosz támadásától. — Ezren hullanak el oldalad mellől, és tízezeren jobbod felől: * tehozzád pedig nem fog közeledni; _ hanem szemeiddel nézed, * és a bűnösök díját meglátod, — Mert te vagy Uram, én reményem; * ha a Fölségest választottad magadnak menedékül, — nem járul hozzád veszedelem, * és csapás nem közeledik hajlékodhoz. _ Mert angyalainak parancsolt felőled, * hogy megőrizzenek téged minden utadban. — Kezeikben hordoznak téged, * netalán kőbe üssed lábadat. — Áspison és baziliszkuson fogsz járni, * s az oroszlánt és sárkányt tapodod. — Mivelhogy bennem bízott, megszabadítom őt, oltalmazom őt, * mert megismerte az én nevemet. — Hozzám kiált, és én meghallgatom őt; vele vagyok a szorongatásban, * megmentem és megdicsőítem őt..— Betöltöm őt hosszú élettel, * és megmutatom neki az én szabadításomat.
IZAIÁS PRÓFÉTA ÉNEKE. 6. hang.
A pap vagy diákon előénekli:
VELÜNK AZ ISTEN, * értsétek meg nemzetek, és térjetek meg, * mert velünk az Isten!
A kar ugyanezt kétszer ismétli, a pap vagy diákon által előénekelt versekre pedig l—1-szer.
Versek, (Iz. 8. 9. — 9. 6.)
Halljátok minden távol föld, * mert velünk az Isten!
Hatalmasok térjetek meg;
Fegyverkezzetek bár, le fogtok győzetni;
Övezzétek föl magatokat, le fogtok győzetni;
Tartsatok bár tanácsot, meghiúsul az;
Osszatok parancsot és nem lesz meg az;
A ti félelmetek szerint nem félünk és nem rettegünk;
A seregek Urát, őt tartsátok szentnek, ő legyen a ti félelmetek;
Ő (legyen) rettegéstek és ő nektek szenteléstekre leszen;
És én várom az Urat és őreá fogok várni;
Íme én gyermekeim, kiket nekem az Úr jelül adott;
A nép, mely sötétségben jár vala, nagy világosságot láta;
a halálárnyék tartományában lakóknak világosság támada;
Mert kisded született nekünk és fiú adatott nekünk;
kinek vállán vagyon a fejedelemség,
és az ő békességének nem lesz vége,
És hivatik az ő neve a nagy szövetség angyalának;
Csodálatosnak, tanácsadónak; Istennek, erősnek, békesség fejedelmének;
A jövendőség atyjának;
Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek; * mert velünk az Isten.
Most és mindenkor s örökön örökké, ámen; * mert velünk az Isten.
Ezután ismét:
Velünk az Isten, értsétek meg nemzetek és térjetek meg; mert velünk az Isten.
Egyszer az áldozópap, vagy a diakónus, kétszer a kar énekli.
Eltöltvén a napot, * hálát adok neked, Uram! és kérlek: * engedd meg nekem, hogy az estét az éjszakával együtt bűntelenül tölthessem el, * és üdvözíts engem, üdvözítőm!
DICSŐSÉG. Elmúlván a nap, * dicsőítést mondok neked, Uralkodó! és kérlek : * engedd meg nekem, hogy az estét az éjszakával együtt botránkozás nélkül tölthessem el, * és üdvözíts engem Üdvözítőm!
MOST ÉS. Átélvén a napot, * éneket mondok neked, ó Szent, és kérlek: * engedd meg nekem, hogy az estét az éjszakával együtt megkísértetés nélkül _ tölthessem el, * és üdvözíts engem, üdvözítőm!
A két kar együtt, 6, hangon.
A kerubok testnélküli valósága * el nem hallgató himnuszokban dicsőít téged.
A szeráfok, eme hatszárnyú lények * szüntelen szóval magasztalnak téged.
Az angyalok egész serege * háromszorszent énekekben dicsér téged.
Mert mint örök Atya, létedben mindent megelőzöl, * és veled egyörökéletű Fiad van.
És magadban hordván az életnek veled egytiszteletre méltó Lelkét, * kinyilatkoztattad a Szentháromság megoszthatatlanságát.
*
Legszentebb Szűz, Isten Anyja * Ige szemtanúi és munkásai;
a próféták és vértanúk összes karai * mint a halhatatlan élet birtokosai;
könyörögjetek érettünk szüntelenül, * mert mindnyájan bajokban sínylődünk;
hogy a gonosznak cselvetésétől megszabadulva * az angyalok énekét harsoghassuk:
Szent, szent, szent háromszorszent Urunk! — * irgalmazz nekünk és üdvözíts minket. Ámen.
Rögtön ezután alantabb hangon:
HISZEK EGY ISTENBEN, mindenható Atyában, * mennynek és földnek, minden látható és láthatatlan dolgoknak teremtőjében.
És az egy Úrban, Krisztus Jézusban, Isten egyszülött Fiában, * ki az Atyától öröktől fogva született;
világosság világosságtól, igaz Isten igaz Istentől, * aki született és nem teremtetett; ki az Atyával egyvalóságú, * ki által mindenek lettek.
Aki miérettünk, emberekért és a mi üdvösségünkért * mennyből alászállott,
Mély meghajlás mellveréssel
és megtestesült a Szentlélektől és Szűz Máriától, * és emberré lett,
és megfeszíttetett miérettünk Poncius Pilátus alatt, * és szenvedett és eltemettetett,
Ismét fölegyenesedünk.
és feltámadott harmadnapon az Írások szerint;
és fölment a mennyekbe * és ül az Atyának jobbján,
és ismét eljövend dicsőséggel ítélni eleveneket és holtakat, * és az ő országának nem lesz vége.
És a Szentlélekben, Urunkban és Elevenítőnkben, * ki az Atyától és Fiútól származik,
ki az Atyával és Fiúval együtt imádtatik és dicsőíttetik, * ki szólott a próféták által.
Hiszek egy, szent, katolikus * és apostoli Anyaszentegyházban.
Vallok egy keresztséget * a bűnök bocsánatára.
Várom a holtak föltámadását * és a jövendő örök életet. Ámen.
Utána a két kar fölváltva énekli a következő verseket. — Az elsőt háromszor mondjuk, a többieket kétszer, a legutolsót (Urunk életteremtő) csak egyszer. (A második kar kezdi.) 6. hangon.
Asszonyunk, Szűz (Mária), Istennek szent anyja * imádkozzál érettünk, bűnösökért.
Szent angyalok és arkangyalok minden égi erői * imádkozzatok érettünk, bűnösökért.
Szent János, a mi Urunk Jézus Krisztus prófétája, előkövete és keresztelője, * imádkozzál érettünk bűnösökért.
Dicsőséges szent apostolok, próféták, vértanúk és minden szentek * imádkozzatok érettünk bűnösökért.
Istentől ihletett szent atyáink, egyetemes főpásztorok és tanítók, * imádkozzatok érettünk, bűnösökért.
Végül a templom védőjét említjük.
Szent N Rozália anya imádkozzál érettünk bűnösökért.
Befejezésül csak egyszer:
Urunk életteremtő drága Keresztjének legyőzhetetlen és fölülmúlhatatlan isteni ereje * ne hagyj el minket, bűnösöket.
Az első kar mondja: Isten légy irgalmas nekünk bűnösöknek.
A második kar feleli: És könyörülj rajtunk!
SZENT ISTEN, † szent Erős, * szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! 3-szor
Dicsőség az † Atyának és Fiúnak * és Szentléleknek,
most és mindenkor * és örökkön-örökké. Ámen.
Szentháromság, könyörülj rajtunk! - Urunk, tisztíts meg bűneinktől! - Uralkodó, bocsásd meg vétkezéseinket! - Szent tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket * a te nevedért!
Uram, irgalmazz! * Uram, irgalmazz! * Uram, irgalmazz!
Dicsőség az † Atyának és Fiúnak * és Szentléleknek, - most és mindenkor * és örökkön-örökké. Ámen.
Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy, * szenteltessék meg a te neved! * Jöjjön el a te országod! * Legyen meg a te akaratod, * mint a mennyben, úgy a földön is! * Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, * és bocsásd meg a mi vétkeinket, * amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek; * és ne vigy minket a kísértésbe, * de szabadíts meg a gonosztól!
Pap. Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség, † Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.
Nép. Ámen.
Tropár. 4. hang A te születésed, Krisztus; Istenünk, / földerítette a világnak az istenismeret világosságát, / mert a csillagimádó bölcseket a csillag megtanítá, / hogy téged mint az igazság Napját leborulva imádjanak / és mint magasságbeli Napkeletet tiszteljenek; / Uram, dicsőség néked!
Uram irgalmazz. 40. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön örökké. Amen Ki a keruboknál tiszteltebb * és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy, * ki az Istent, az Igét * sérülés nélkül szülted, * téged, valóságos Istenszülő, magasztalunk.
Az Úr nevében adj áldást atya!
Pap: Szent atyáink imái által Úr Jézus Istenünk, könyörülj rajtunk.
Kar: Amen.
SZENT BAZIL IMÁJA.
URAM, URAM! ki megszabadítottál minket a nappal repülő nyíltól, szabadíts meg a sötétben ránk jöhető minden veszedelemtől is. Fogadd kezeink fölemelését esti áldozatul. Méltass minket, hogy szennytelenül, bűnöktől tisztán érjük el az éj határát. Szabadíts meg minden háborgatástól és félelemtől, melyet az ördög ránk küldhetné. Ajándékozd lelkünknek a töredelmességet, elménknek az utolsó ítélet napján leendő megítéltetésének gondolatát. * Szegezd át félelmeddel testünket és sanyargasd tagjainkat, melyek földiek, hogy álmainkban is a te ítéleteid fölötti nyugodt elmélkedés vidítson föl bennünket. Távolíts el tőlünk minden illetlen képzelődést és ártalmas kívánságot. Költs fel bennünket az imádkozás idejére, hogy a hitben megerősödjünk és parancsaid teljesítésében előhaladjunk, egyszülött Fiadnak irgalma által, kivel áldott vagy, életteremtő jóságos Szentlelkeddel együtt, most és mindenkor mindörökkön örökké. Ámen!
A nép ismét:
Jertek imádjuk * a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek imádjuk * Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek boruljunk le és imádjuk magát Jézus Krisztust, * a mi királyunkat, Urunkat és Istenünket!
50. ZSOLTÁR.
Könyörülj rajtam, Isten a te nagy irgalmasságod szerint, * és könyörületed sokasága szerint töröld el gonoszságomat!
Moss meg engem mindinkább gonoszságomból, * és bűnömből tisztíts meg engem!
Mert elismerem gonoszságomat, * és bűnöm előttem vagyon mindenkoron.
Egyedül neked vétettem, * és gonoszt előtted cselekedtem,
Hogy igaznak találtassál beszédeidben, * és győzedelmes légy, midőn ítéltetel.
Mert, íme, vétekben fogantattam, * és bűnökben fogant engem anyám.
Mert, íme, az igazságot szereted: * a te bölcsességed titkos és elrejtett dolgait kinyilatkoztattad nekem.
Hints meg engem izsóppal, és megtisztulok, * moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Add, hogy örömöt és vigasságot haljak, * és örvendezzenek megalázott csontjaim!
Fordítsd el orcádat bűneimről, * és töröld el minden gonoszságomat!
Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, * és az igaz lelket újítsd meg benső részeimben!
Ne vess el engem színed elől, * és Szentlelkedet ne vedd el tőlem!
Add vissza nekem üdvözítésed örömét, * és uralkodó lélekkel erősíts meg engem!
Megtanítom utaidra a gonoszokat, * és az istentelenek hozzád térnek.
Szabadíts meg engem a vérbűntől, Isten, üdvösségem Istene, * és nyelvem magasztalni fogja a te igazságodat.
Uram, nyisd meg ajkaimat, * és szám a te dicséretedet fogja hirdetni!
Mert, ha kedvelnéd, bizonyára áldozatot adtam volna, * de az égőáldozatokban nem gyönyörködöl.
Áldozat Istennek a kesergő lélek, * a töredelmes és alázatos szívet, ó Isten, nem veted meg.
Cselekedjél, Uram, kegyesen jóakaratodból Sionnal, * hogy épüljenek Jeruzsálem kőfalai!
Akkor veszed kedvesen az igazság áldozatát, az ajándékokat és égőáldozatokat, * akkor tesznek oltárodra borjakat.
101. ZSOLTÁR.
Uram hallgasd meg imádságomat, * és az én kiáltásom jusson hozzád. — Ne fordítsd el tőlem a te orcádat; * amely nap szorongattatom, hajtsd hozzám füledet; — amely nap segítségül hívlak téged, * azonnal hallgass meg engem. — Mert mint a füst, elenyésznek az én napjaim, * és tetemeim, mint a forgács, elszáradnak, — Levágattam mint a széna, és szívem kiszáradott, * úgy, hogy elfeledtem enni kenyeremet. — Az én nyögésem szava miatt * csontom húsomhoz ragadott. — Hasonló lettem a pusztaság pelikánjához; * olyan lettem mint a bagoly az ő lakhelyén. — Virrasztok és olyan lettem, * mint a magányos madár a háztetőn. — Napestig gyaláznak engemet az én ellenségeim; * és akik dicsértek engem, ellenem esküsznek. — Mert a kenyeret hamuban eszem,* és italomat sírással vegyítem — a te haragod és bosszankodásod miatt; * mert fölemelvén, vetettél engem. — Napjaim mint az árnyék hanyatlanak, * és én mint a széna elszáradok. — Te pedig Uram, mindörökké megmaradsz, * és a te emlékezeted nemzedékről nemzedékre. — Te fölkelvén, könyörülni fogsz Sionon; * mert ideje, hogy rajta könyörülj, mert eljött ideje. — Mivel kedvesek szolgáidnak az ő kövei, * és romján sajnálkoznak. — És a népek félni fogják a te nevedet, Uram! * és a föld minden királyai a te dicsőségedet. — Mivelhogy az Úr fölépíti Siont, * és láttatni fog az ő dicsőségében, — az alázatosok imádságát tekintetbe veszi, * és nem veti meg azok könyörgését. — írassanak meg ezek a jövő nemzedéknek; * és a teremtendő nép dicsérni fogja az Urat; — mert letekintett az ő szent magasságából; * az Úr mennyből a földre tekintett: — hogy meghallja a foglyok sóhajtásait, * és föloldja a megöltek fiait: — hogy hirdessék az Úr nevét Sionban, * és az ő dicséretét Jeruzsálemben, — midőn a népek és királyok egybegyülnek,* az Úrnak szolgálandók. — Erre felelt neki az ő életereje javában: * Napjaim kevés számát jelentsd meg nekem. — Ne szólíts ki engem napjaim felén; * a te esztendeid nemzedékről nemzedékre. — Kezdetben Uram, te alapítottad a földet, * és az egek kezeid alkotmányai. — Ezek elmúlnak, te pedig megmaradsz; * mind elavulnak, és mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak; — te pedig ugyanaz vagy és esztendeid nem fogynak el. — Szolgáid fiainak lakásuk lesz nálad * és ivadékuk megmarad mindörökké.
A pap a kir. ajtó előtt:
MANASSZES ZSIDÓ KIRÁLY IMÁJA.
MINDENHATÓ URUNK, Ábrahámnak, Izsáknak, Jákobnak és igaz nemzedéküknek Istene, ki az eget és földet s ezek minden ékességét teremtetted; ki a tengert parancsoló igéddel megkötötted, a mélységet bezártad és félelmetes, dicső neveddel lepecsételted; kit fél minden s remeg a te hatalmad színe előtt, mert dicsőséged fönsége kitarthatatlan s a bűnösöket fenyegető haragod elviselhetetlen, de ígéreted irgalmassága is mértékfölötti és kifürkészhetetlen, mert te fönséges, könyörületes, hosszantűrő és nagyirgalmú Úr vagy, kit bántanak az emberek rosszaságai: te, Urunk, kegyességed bősége folytán bűnbánatot és bocsánatot ígértél az ellened vétkezőknek, s irgalmadnak teljességében a bűnösök üdvösségére töredelmet rendeltél. Tehát te, erők Ura, a töredelmet nem az igazak számára szerezted, nem Ábrahám, Izsák és Jákob számára, kik nem vétettek ellened, hanem szerezted az én számomra, ki bűnös vagyok, mert a tenger fövényének száma fölött vetkeztem. Fölszaporodtak törvénytelenségeim, Uram, fölszaporodtak törvénytelenségeim s bűneim sokasága miatt annyira sem vagyok méltó, hogy föltekintsek s az ég magasságát láthassam; görbedezem sok vasbilincse alatt, hogy föl se emelhessem fejemet, s nincs enyhülés számomra, mert fölingereltem haragodat s gonoszságot cselekedtem előtted s nem teljesítvén akaratodat, meg nem tartván parancsaidat. De most térdet hajtok szívemben. Kegyességedhez esengve: Vétkeztem, Uram vétkeztem, beismerem törvénytelenségeimet, de könyörögve kérlek: Bocsáss meg nekem, Uram, bocsáss meg nekem s ne veszíts el törvényszegéseim által s ne haragudjál rám, mindörökké számontartva bűneimet, ne kárhoztass a földalatti mélységre, hiszen te, Istenem, a bűnbánók Istene vagy, mutasd meg hát rajtam is teljes jóságodat azzal, hogy bár méltatlan vagyok, könyörületed sokasága szerint üdvözítesz s én életem összes napjaiban dicsőíteni foglak. Mert téged zengenek az összes mennyei Erők s tied a dicsőség mindörökkön örökké.
Ámen.
SZENT ISTEN, † szent Erős, * szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! 3-szor
Dicsőség az † Atyának és Fiúnak * és Szentléleknek,
most és mindenkor * és örökkön-örökké. Ámen.
Szentháromság, könyörülj rajtunk! - Urunk, tisztíts meg bűneinktől! - Uralkodó, bocsásd meg vétkezéseinket! - Szent tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket * a te nevedért!
Uram, irgalmazz! * Uram, irgalmazz! * Uram, irgalmazz!
Dicsőség az † Atyának és Fiúnak * és Szentléleknek, - most és mindenkor * és örökkön-örökké. Ámen.
Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy, * szenteltessék meg a te neved! * Jöjjön el a te országod! * Legyen meg a te akaratod, * mint a mennyben, úgy a földön is! * Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, * és bocsásd meg a mi vétkeinket, * amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek; * és ne vigy minket a kísértésbe, * de szabadíts meg a gonosztól!
Pap. Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség, † Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.
Nép. Ámen.
Az ünnep kontákja.
Konták, 3. hang Ma a Szűz a legfelsőbb Lényt szüli, / és a föld a Befogadhatatlannak istállót ajánl fel, / az angyalok a pásztorokkal dicsőítő éneket zengenek, / a keleti bölcsek pedig a csillagtól vezéreltetve közelednek; / mert érettünk született a kisded csecsemő, / az örökkévaló Isten.
Uram irgalmazz. 40. Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön örökké. Amen Ki a keruboknál tiszteltebb * és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy, * ki az Istent, az Igét * sérülés nélkül szülted, * téged, valóságos Istenszülő, magasztalunk.
Az Úr nevében adj áldást atya!
Pap: Szent atyáink imái által Úr Jézus Istenünk, könyörülj rajtunk.
Kar: Amen.
És a záró ima:
Mindeneket fenntartó Uralkodó Atyaisten, egyszülött Fiú, Úr Jézus Krisztus és Szentlélek,
— egy istenség, egy hatalom, irgalmazz nekünk bűnösöknek s neked tetszően üdvözíts minket, érdemetlen szolgáidat, mert áldott vagy mindörökkön örökké.
Nép. Ámen.
A nép:
Jertek imádjuk * a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek imádjuk * Krisztust, a mi királyunkat és Istenünket!
Jertek boruljunk le és imádjuk magát Jézus Krisztust, * a mi királyunkat, Urunkat és Istenünket!
69. ZSOLTÁR.
Isten figyelmezz segítségemre; * Uram siess segítségemre.
Szégyenüljenek meg és valljanak gyalázatot, * kik lelkemet keresik.
Térjenek hátra és piruljanak meg, kik rosszat akarnak nekem; * térjenek hátra mindjárt megpirulva, kik azt mondják nekem: úgy kell, úgy kell!
Örvendezzenek és vigadjanak tebenned mindnyájan, kik téged keresnek, * és mondják mindenkor, kik szeretik szabadításodat: Magasztaltassék az Úr!
Én pedig szűkölködő és szegény vagyok; Isten; segíts meg engem. * Én segítőm és szabadítom vagy te; Uram; Uram! ne késsél.
142. ZSOLTÁR.
Uram hallgasd meg imádságomat; * vedd füleidbe esedezésemet igazmondásod szerint; * hallgass meg engem igazságod szerint, — és ne szállj ítéletre szolgáddal. * mert egy élő sem igazul meg- a te színed előtt, — mert az ellenség üldözé lelkemet, földig alázza életemet * sötétségbe helyez engem, mint a rég megholtakat. — És lelkem szorongatásban vagyon, * szívem megháborodott bennem. — Megemlékezem a régi napokról, elmélkedem minden cselekedetedről; * kezeid alkotmányairól elmélkedem. — Kiterjesztem hozzád kezeimet; * lelkem eped érted, mint a vízért szomjazó föld. — Hamar hallgass meg engem Uram, lelkem eleped; * ne fordítsd el tőlem orcádat, mert hasonló leszek a sírgödörbe menőkhöz. — Add, hogy korán halljam irgalmasságodat; * mert tebenned bízom. — Mutasd meg nekem az utat, melyen járjak; * mert tehozzád emelem az én lelkemet. — Ments meg engem ellenségeimtől, * Uram tehozzád folyamodom. — Taníts meg engem akaratodat cselekednem, mert Istenem vagy; * a te jó lelked elvezet engem a biztos földre. — A te nevedért életet adsz nekem Uram, * igazságod szerint kiviszed lelkemet a szorongatásból; — és irgalmad szerint elveszted ellenségeimet, és elveszted mind, akik szorongatják lelkemet, * mert én a te szolgád vagyok.
I. KIS DOXOLOGIA.
DICSŐSÉG A MAGASSÁGBAN ISTENNEK, * és békesség a földön, jóakarat az emberekben!
Dicsérünk téged, áldunk téged, * imádunk és dicsőítünk téged.
Hálát adunk néked a te nagy dicsőségedért, * Urunk, mennyei Királyunk!
Mindenható Atyaisten, egyszülött Fiú, * Úr Jézus Krisztus és Szentlélek Úristenünk!
Isten Báránya, * az Atyának Fia,
ki elveszed a világ bűneit, * irgalmazz nekünk;
ki elveszed a világ bűneit, fogadd el a mi imádságainkat;
ki ülsz az Atyának jobbján, * könyörülj rajtunk;
mert egyedül te vagy szent * te egyedül Úr, Jézus Krisztus, * az Atyaisten dicsőségére. Ámen!
Mindennap áldunk téged és dicsérjük nevedet * örökké és mindörökkön örökké.
Uram, menedékünk voltál nekünk * nemzedékről nemzedékre.
Én mondám: Uram irgalmazz nekem és gyógyítsd meg az én lelkemet, * mert vétkeztem teellened.
Hozzád menekülék Uram, taníts meg engem, hogy a te akaratodat cselekedjem, * mert te vagy az én Istenem,
mert nálad van az életnek forrása, * és a te világosságodban látjuk meg a világosságot.
Nyújtsd kegyelmedet * a téged ismerőknek!
Add Urunk, hogy e napon * minden bűntől megőrizzük magunkat.
Áldott vagy te, Urunk, atyáinknak Istene, * dicséretes és dicsőséges a te neved mindörökké. Ámen.
Legyen Uram, a te kegyelmed rajtunk, * amint mi tebenned bíztunk!
Áldott vagy te, Urunk, * taníts meg minket a te igazságaidra!
Áldott vagy te Uralkodó, * oktass bennünket a te igazságaidra!
Áldott vagy te, Szent, * világosíts meg minket a te igazságaiddal!
Uram, a te kegyelmed örökké, * kezeid munkáit meg ne vesd! * Téged illet a dicséret, * téged illet az ének.
Téged illet a dicsőség, * Atya és Fiú és Szentlélek,
most és mindenkor * és mindörökkön örökké. Ámen.
Karácsony, vízkereszt és az angyali örömhír ünnepén a kis doxologia elmondása után a nép a litiai sztichirákat kezdi, s a szertartás ettől kezdve a litiás nagy vecsernye rendjét követi.
LITIAI SZTIHIRÁK
1. hang. Krisztus születésével / az ég és a föld összeköttetésbe léptek. / Ma az lsten a földre jött, / és az ember felszállott az égbe. / Ma az emberekért testben látható, / ki természetére nézve láthatatlan. / Azért mi is, imádván őt, énekeljük neki: / Dicsőség a magasságban Istennek / és békesség a földön! / - melyet ajándékozott a te eljöveteled, / Üdvözítőnk, dicsőség neked!
Dicsőség. 5. hang. A bölcs perzsa királyok / világosan megértvén a mennyei Király születését e földön, / fényes csillagtól vezéreltetve Betlehembe érkezének, / becses ajándékokat hozván magukkal: / aranyat, tömjént és mirhát / és leborulva imádták őt, / mert látták a pusztai istállóban fekvő kisdedet, / az örökkévaló Istent.
Most és. 6. hang. Ma vigadnak az angyalok a mennyekben / és az emberek örvendeznek, / lelkesül ma minden teremtmény / a Betlehemben született Üdvözítőért, / mert a bálványozás csalárdsága megszűnt és Krisztus uralkodik mindörökké.
Ezek éneklése alatt a pap tömjénezi az oltárt és az egész templomot s végül segédletével együtt a templom közepe táján elhelyezett asztalka elé megy. Az ének befejeztével a diákon vagy a pap a litiai asztalka előtt énekli a litiai ekténiát;
ÜDVÖZÍTSD ISTEN a te népedet és áldd * — meg örökségedet, látogasd meg világodat kegyelmeddel és irgalmasságoddal s emeld föl az igazhitű kereszténység hatalmát! * Küldd le ránk a te bőséges malasztaidat a mi legtisztább királynénk, az Istenszülő és mindenkorszűz Máriának könyörgései által, (*) 1 a te drága és elevenítő Keresztednek érejével, (*) a tiszteletreméltó testnélküli mennyei erőknek oltalma által, (*) a tisztes és dicső próféta-előkövet és Keresztelő Jánosnak, (*) a szent, nevezetes és minden dicséretre méltó apostoloknak, szent atyáink, az egész egyház nagy tanítói és püspökeinek : Nagy Bazil, Gergely a hittudós, Aranyszájú Jánosnak, (*) Athanáz és Cirillnek, * és a liciabeli myrai érseknek, csodatevő Sz. Miklós atyánknak, (*) a szent és jógyőzelmű vértanúknak, szentéletű, isteni ihlettségű atyáinknak, a szent igaz és isteni ősök, Joakim és Annának, szentéletű s isteni ihlettségű atyáink, Barlanglakó Antal és Theodóznak, Szent N-nek (*), ki(k)nek ma emlékét ünnepeljük és minden szenteidnek közbenjárása által, kérünk téged nagyirgalmu Urunk, * hallgass meg minket, hozzád esedező bűnösöket és könyörülj rajtunk!
Nép: Uram irgalmazz! 3.
1 A megfelelő helyen levő ( * ) jelnél megemlíthetjük a templom cím ünnepét vagy védőszentjét.
Nép: Uram irgalmazz. 3.
Könyörögjünk még Istenszerető püspökünkért, N-ért, lelkiatyáinkért, s minden testvérünkért Krisztusban; * minden isteni kegyelemre szoruló, aggódó és gyötrődő keresztény lélekért; e helységnek és lakosainak megoltalmazásáért; — az egész világ békességéért és nyugalmáért, Isten szentegyházának jólétéért, buzgalommal és isteni félelemmel fáradozó és szolgáló atyáinknak és testvéreinknek üdvösségéért és megsegítéséért; a követekért és magányban élőkért, a betegen fekvők fölgyógyulásáért, a foglyok szabadulásáért, szolgaságban élő testvéreinkért, s mindazokért, kik e szent hajlékban szolgálnak vagy szolgáltak, és mondjuk mindnyájan:
Nép: Uram irgalmazz! 3.
Könyörögjünk még, hogy őrizze meg Isten ezen helységet s minden várost, községet és vidéket az éhségtől, mirigyhaláltól, földrengéstől, tűzvésztől, háborútól, idegenek betörésétől és minden belvillongástól; és hogy a jóságos és emberszerető Isten irgalmas, jóakaratú és engesztelékeny legyen irántunk s hárítsa el tőlünk ellenünk támadt minden haragját, mentsen meg minket a ránk nehezedő igazságos megfenyítéstől és könyörüljön rajtunk!
Nép: Uram irgalmazz! 3.
Könyörögjünk még, hogy az Úristen hallgassa meg bűnös szolgáinak esedező szavát és irgalmazzon nekünk.
Nép: Uram irgalmazz. 3.
A pap fönnhangon:
Hallgass meg minket Isten, mi Üdvözítőnk, a földkerekség összes határain és a messze tengeren levők reménysége; — és te irgalmas Urunk, légy irgalmas hozzánk bűnösökhöz és könyörülj rajtunk. — Mert kegyelmes és emberszerető Isten vagy s téged dicsőítünk, Atya és Fiú és Szentlélek most és mindenkor s örökön örökké.
Nép: Ámen.
A pap segédletével együtt nyugat felé fordul s megáldja a népet.
Békesség † mindnyájatoknak!
Nép: És a te lelkednek!
II. szerpap: Fejeteket hajtsátok meg az Úrnak!
Nép: Néked, Uram!
Főhajtási ima — fönnhangon.
Nagyirgalmú Uralkodó, Úr Jézus Krisztus, Istenünk, a mi legtisztább királynénk, az Istenszülő és mindenkorszűz Máriának könyörgései által, (*) a te drága és elevenítő Keresztednek erejével, (*) a tiszteletreméltó testnélküli mennyei erőknek oltalma által, (*) a tisztes és dicső próféta-előkövet és Keresztelő Jánosnak, (*) a szent, nevezetes és minden dicséretre méltó apostoloknak, szent atyáink, az egész egyház nagy tanítói és püspökeinek: Nagy Vazul, Gergely a hittudós, Aranyszájú Jánosnak, (*) Athanáz és Cirillnek, * és a liciabeli myrai érseknek, csodatevő Sz. Miklós atyánknak, (*) a szent és jógyőzelmű vértanúknak, szentéletű, isteni ihlettségű atyáinknak, a szent igaz és isteni ősök, Joakim és Annának, szentéletű s isteni ihlettségű atyáink, Barlanglakó Antal és Theodóznak, Szent N-nek (*), ki(k)nek ma emlékét ünnepeljük és minden szenteidnek közbenjárása által fogadd kegyesen imádságainkat, ajándékozd nekünk bűneink bocsánatát, födözz be szárnyaid árnyékával, távoztass el tőlünk minden ellenséget és háborúságot, irgalmazz nekünk és egész világodnak s üdvözítsd lelkünket, mint jóságos és emberszerető.
Nép: Ámen.
A pap és segédlete a litiai asztal előtt maradnak.
Következnek az előverses sztichirák.
ELÖVERSES SZTIHIRÁK
2. hang. Nagy és dicső csoda történik ma; / a Szűz kisdedet szül és méhe szeplőtelen marad; / az Ige megtestesül és az Atyától el nem válik; / az angyalok a pásztorokkal dicsőséget zengenek / és mi velük kiáltjuk: / Dicsőség a magasságban Istennek / és a földön legyen békesség!
Elővers. Méhemből a hajnalcsillag előtt szültelek téged; megesküdött az Ú r és nem bánja meg.
Ma szüli a Szűz a mindenek Teremtőjét, / a paradicsom pusztát ajánl fel, / és a csillag Krisztust mutatja, / mint a sötétségben lévők Napját; / a hit által megvilágosított bölcsek / ajándékok mellett imádják a kisdedet, / a pásztorok csodát láttak, / az angyalok énekelve zengedezték: / Dicsőség a magasságban Istennek!
Elővers. Mondá az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobbomra!
Az Úr Jézus Júda Betlehemében születvén, / napkeletről bölcsek jövének / és imádták a megtestesült Istent / és szívesen megnyitván kincseiket, / becses ajándékokat adának: / aranyat, tömjént és mirhát. / Tiszta aranyat, mint örökkévaló királynak, / tömjént mint a mindenség Istenének, / és mirhát, mint a halhatatlan háromnapos halottnak: / Jertek minden nemzetek, imádjuk a Szülöttet, / hogy üdvözítse a mi lelkünket!
Dicsőség. 4. hang. Örvendj Jeruzsálem / és ünnepeljetek mindnyájan, kik Sziont szeretitek, / mert ma Ádám elkárhozásának köteléke föloldatott / és a paradicsom megnyittatott, / a kígyó hatalma megsemmisíttetett; / mert akit azelőtt megcsalt, / az most az Alkotó anyja lett. / Ö mélysége az isteni gondviselés bölcsességének és értelemnek! / Aki, mint bűnnek edénye minden testre halált hozott, / az az Istenszülő által az egész világ üdvösségének eszközévé lőn; / mert gyermek születik tőle, ki a legtökéletesebb lsten, / és szülése által a szűzességet megerősíti, / a bűnösség kötelékeit a pólyák által feloldja / és fiatalságával Évának gondteljes fájdalmait meggyógyítja. / Vigadozzon tehát és buzduljon örömre minden teremtmény, / kiket megújítani jött Krisztus / és lelkünket üdvözíteni.
Most és. 4. h. Az istállóban helyezkedtél el Krisztus lsten, / és jászol fogadott be téged, / a pásztorok és bölcsek pedig imádtak; / akkor tehát beteljesült a próféták jövendölése; / és az angyali Erők csodálkoztak, énekelvén és mondván: / Dicsőség a te" eljövetelednek egyetlen emberszerető.
SZENT SIMEON ÉNEKE.
MOST BOCSÁTOD el, Uram, szolgádat: * a te igéd szerint békességben; mert látták szemeim a te üdvözítődet, * kit rendeltél minden népek színe elé,
világosságul a pogányok megvilágosítására, * és dicsőségül a te népednek, Izraelnek.
SZENT ISTEN, † szent Erős, * szent Halhatatlan, irgalmazz nekünk! 3-szor
Dicsőség az † Atyának és Fiúnak * és Szentléleknek,
most és mindenkor * és örökkön-örökké. Ámen.
Szentháromság, könyörülj rajtunk! - Urunk, tisztíts meg bűneinktől! - Uralkodó, bocsásd meg vétkezéseinket! - Szent tekintsd és gyógyítsd meg betegségeinket * a te nevedért!
Uram, irgalmazz! * Uram, irgalmazz! * Uram, irgalmazz!
Dicsőség az † Atyának és Fiúnak * és Szentléleknek, - most és mindenkor * és örökkön-örökké. Ámen.
Mi Atyánk, ki a mennyekben vagy, * szenteltessék meg a te neved! * Jöjjön el a te országod! * Legyen meg a te akaratod, * mint a mennyben, úgy a földön is! * Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, * és bocsásd meg a mi vétkeinket, * amint mi is megbocsátunk az ellenünk vétőknek; * és ne vigy minket a kísértésbe, * de szabadíts meg a gonosztól!
Pap. Mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség, † Atya és Fiú és Szentlélek, most és mindenkor és örökkön-örökké.
Nép. Ámen.
Tropár. 4. hang A te születésed, Krisztus; Istenünk, / földerítette a világnak az istenismeret világosságát, / mert a csillagimádó bölcseket a csillag megtanítá, / hogy téged mint az igazság Napját leborulva imádjanak / és mint magasságbeli Napkeletet tiszteljenek; / Uram, dicsőség néked! (3-szor)
Míg a nép énekel, a pap négy oldalról megtömjénezi a litiai fölajánlást. — Tropárok után:
Pap: Könyörögjünk az Úrhoz!
Nép: Uram irgalmazz!
A pap a kenyéráldást végzi.
ÚR JÉZUS KRISZTUS Istenünk, ki az öt kenyeret megáldottad és vele ötezer embert megelégítettél, magad Uralkodónk áldd meg † e kenyereket, † búzát, † bort, és † olajat is! — Szaporítsd meg mindezeket e községben (városban) és az egész világon és a belőlük ízlelő híveket szenteld meg. Mert te vagy, ki mindent megáldasz és megszentelsz, Krisztus Istenünk, kinek mi dicsőítést zengünk, kezdetnélküli Atyáddal, legszentebb jóságos és életteremtő Lelkeddel együtt, most és mindenkor s mindörökkön örökké.
Nép: Ámen.
A pap újból megtömjénezi az ajánlatokat, miközben ezt énekli, tropár dallamon, 4. hangra:
Áldott legyen az Úr neve mostantól mindörökké!
Ugyanezt a nép kétszer ismétli. Olvastatik a 33. zsoltár első fele:
133. ZSOLTÁR.
Áldom az Urat minden időben; * az ő dicsérete számban lesz mindenkoron, — Az Úrban dicsekedik az én lelkem; * hallják meg ezt a szelídek, és vigadjanak. — Magasztaljátok az Urat velem; * és dicsőítsük az ő nevét egyetemben.— Kerestem az Urat és meghallgatott engem, * és minden szorongatásomból megmentett engem.— Járuljatok hozzája és megvilágosodtok, * és orcátok nem szégyenül meg. — Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta őt, * és minden szorongatásból kiszabadította őt. — Az Úr angyala az őt félők körül lakozik, * és megmenti őket. — ízleljétek és lássátok, milyen édes az Úr; * boldog ember, ki ő benne bízik. — Féljétek az Urat, minden szentei! * mert nincs fogyatkozásuk az őt félőknek. — A gazdagok szűkölködtek és éheztek; * de kik az Urat keresik, semmi jóban meg nem fogyatkoztak.
Ezalatt a pap segédletével együtt az ikonosztáz felé megy, s a kir. ajtótól visszafordulva, csendben megáldja a népet:
Az Úr áldása reátok, † az ő kegyelmével és emberszeretetével, mindig, most és mindenkor s mindörökkön örökké.
Nép: Ámen. — Az Úr nevében adj áldást atya!
1532/2008 Liturgikus szövegek megjelenése elektronikus formában
A Világháló, a számítógépek világa új lehetőségeket teremt liturgikus hagyományaink továbbörökítése szempontjából is. Az informatikai eszközökön való közzététel azonban olyan veszélyeket is hordoz magában, amely torzíthatja az átadandó üzenet megbízhatóságát és rendeltetésszerű használatát, ezért a közölt szövegekhez felhasználási feltételeket is támasztunk. Kérem, hogy bármilyen liturgikus szöveg esetleges informatikai eszközökön való közlésekor az alábbi feltételek mindig legyenek feltüntetve:
Felhasználási feltételek:
- A liturgikus szövegek kiadása, javítása, újabb fordításainak
megjelentetése a görögkatolikus egyház illetékes testületének kizárólagos joga. A liturgikus szövegeken semmilyen módosítás, változtatás nem megengedett, kivéve, ha nyilvánvaló gépelési helyesírási hibáról van szó. Nem minősül gépelési vagy helyesírási hibának a régies, vagy teológiai felhanggal bíró szóhasználat, így azok javítása önkényesen nem megengedett. Templomi használatban csak az aktuális körlevelek által szabályozott szövegek használhatók, tehát esetleges eltérések esetén mindig a hivatalos szöveg a mérvadó. A liturgikus szövegek feletti minden jog továbbra is a Magyar Görögkatolikus Egyházat illeti meg, azok elektronikus rendszerekben való közzétételi lehetőségével nem mond le semmilyen jogáról, és azok fölött kötelezettséget sem vállal!
- A szövegek felhasználásának legfontosabb feltétele a
jóhiszeműség. Minden olyan felhasználás, mely ellentétes egyházunk tanításával, vagy érdekeit sérti jogosulatlan, és eljárás kezdeményezését vonja maga után! Az ezen a módon közölt szövegek kizárólag magánhasználatra szolgálnak. A magánhasználat jelen értelmezés szerint egy személy személyes, illetve egy liturgikus közösség együttes használatát jelenti. A magánhasználat kiterjed az adott egyházközségen belüli segédanyagok előállítására is (pl.: adott szertartások betanításához készülő helyi használatú füzetek, konkrét szertartás lebonyolításához készülő segédletek), amennyiben azok szerkesztése nem változtatja meg a szertartás eredeti szerkezetét, és nem ellentétesek a szertartás szellemiségével. Az így készült segédletek formátuma, kinézete nem lehet igénytelen, a szertartás méltóságát sértő. Nem minősül magánhasználatnak a több száz példány előállítása. Az ilyen segédletek kiadása engedélyköteles még abban az esetben is, ha minden egyéb feltételnek megfelel! Az engedélyt a Hajdúdorogi Püspöki Hivataltól kell kérni. Ugyancsak nem minősül magánhasználatnak, ha a közölt anyagok része vagy egésze ellenszolgáltatások ellenében érhetők el, vagy kereskedelmi forgalomba kerülnek. Ez alól természetszerűen kivételt képeznek a tudományos, ismeretterjesztő, művészeti és egyéb témájú könyvek, újságok, ahol a szövegek csupán idézetek formájában jelennek meg, ha azok pontosak, és nem szövegkörnyezetükből kiragadva jelennek meg, azzal ellentétes mondanivaló céljára. Elektronikus közléskor a liturgikus szöveg a forráshoz képest nem rövidíthető és nem változtatható meg. A fenti szabályokat kell alkalmazni liturgikus célú kották, kottás füzetek közreadásakor is. Bármilyen liturgikus szöveg elektronikus úton való közlésekor minden esetben fel kell tüntetni jelen felhasználási feltételeket!
--
+ Fülöp