Pap: Áldott a mi Istenünk öröktől fogva most és mindenkor és
örökkön-örökké!
Föltámadt Krisztus halottaiból, legyőzte halállal a halált és a sírban lévőknek életet ajándékozott.
Egyszer a pap, kétszer a nép. Utána háromszor együtt:
6. hang. Látván Krisztus föltámadását, az egyedül bűn nélküli Úr Jézust imádjuk. Kereszted előtt leborulunk, Krisztus, és szent föltámadásodat énekeljük és dicsőítjük, mert te vagy a mi Istenünk és kívüled mást nem ismerünk, a te nevedet nevezzük. Jertek, minden hívek, hajoljunk meg Krisztus szent föltámadásának, mert íme, kereszt által lőn az egész világ öröme. Mindenkor áldva az Istent, énekeljük az ő föltámadását, mert a megfeszíttetést elszenvedvén halállal megrontotta a halált.
4. hang. (saját dallam) A Máriával együtt lévők kora hajnalban kimenvén, * a sírra tett követ elhengerítve találták, * és az angyaltól ím ezt hallák: * az örök világosságban lévőt * miért keresitek, mint embert a holtak között? * Lássátok a síri lepedőket, * fussatok és hirdessétek a világnak, * hogy föltámadt az Úr legyőzvén a halált, * mert valóban Isten Fia ő, * ki üdvözíti az emberi nemzedéket.
Konták. 8. hang. Bárha a sírba is leszálltál, Halhatatlan, * de a pokol hatalmát megrontád, * és föltámadtál, mint győzedelmes Krisztus Isten, * a kenethozó asszonyoknak mondván: Örvendjetek! * És apostolaidnak békét ajándékozván * föltámasztád az elesetteket. Tropár. 4. hang. A sírban testielg, az alvilágban lelkileg mint Isten, * a paradicsomban a latorral, * a trónon pedig az Atyával és a Szentlélekkel voltál, * mindent betöltve körülhatárolhatatlan Krisztus.
Dicsőség. Ugyanaz a dallam.
Mily életadónak, a Paradicsomnál mennyivel ékesebbnek, * s minden királyi csarnoknál tündöklőbbnek * mutatkozott, Krisztusom, a te sírod, * a mi föltámadásunk forrása.
Most és. Theotikon (Az Istenszülőnek)
Ki a Fölségesnek isteni sátra vagy: Üdvözlégy, * mert általad nyerték el az örömöt, Istenszülő, azok, kik téged segítségül hívnak. * Áldott vagy te az asszonyok között, * teljesen szeplőtelen Nagyasszonyunk!
Uram, irgalmazz! Negyvenszer. Dicsőség. Most és. Ki a keruboknál...
Az Úr nevében adj áldást, atya!
Pap: Szent atyáink imái által Úr Jézus Krisztus Istenünk, könyörülj rajtunk!
Olv.: Amen.
Föltámadt Krisztus halottaiból... Háromszor. Innentől újra kezdődik a szertartást a Látván Krisztus...-tól, és összesen háromszor végezzük el.
Befejezés:
Föltámadt Krisztus... csak egyszer, és záróima:
Krisztus Istenünk, ki föltámadt halottaiból, legyőzte halállal a halált és a sírban lévőknek életet ajándékozott, az ő legtisztább Anyjának, szentéletű és isteni ihletésű atyáinknak és minden szenteinek esedezései által könyörüljön rajtunk, és üdvözítsen minket, mint jóságos és emberszerető!