Nagyböjt I. hétfő hajnali szolgálatán
A pap a szentélyt csendben megtömjénezi, majd a királyi ajtó előtt énekli:
Dicsőség a szent, egyvalóságú, elevenítő és feloszthatatlan Háromságnak, mindig, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Hexapszalmosz, nagy ekténia, utána „Isten az Úr…” helyett „Alleluja”, majd pedig:
Tropárok, 4. hang
Szellemi szolgáid dicshimnuszát * merészeljük most fölajánlani, * és halandó létünkre ezt zengjük neked: * Szent, Szent, Szent vagy, Istenünk, *’ a testnélküliek oltalma által üdvözíts minket!
Dicsőség…
Mint az angyali rendek a mennyekben, * mi a földi emberek is * félelemmel állva előtted, * győzelmi himnuszt ajánlunk neked áldozatul, Jóságos: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk *’ összes szentjeidnek imái által irgalmazz nekünk!
Most és…
A te kezdetnélküli Atyádat, * s téged, ó Krisztus Isten, * és a legszentebb Lelket * kerub karokhoz hasonlóan dicsőítve mondjuk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk,*’ az Istenszülő imái által irgalmazz nekünk!
Az 1. zsoltárcsoport (4. kathizma: 24-31. zsoltár) után kathizmálion, 4. hang
Térítsd meg az én szerencsétlen lelkemet, Uram, * mert egész életemet bűnökben herdáltam el. * Fogadj el engem is úgy, * mint egykor a bűnös asszonyt, *’ és üdvözíts engem!
Elővers: Uram, ne felindulásodban feddj meg, * és haragodban se büntess meg engem!
Ennek az életnek tengerén hajózva * sokféle gonoszságom örvényét látom, * s nem gondolok arra, ki kormányoz. * Azért Péter szavával kiáltom: * Ments meg engem, Krisztus Isten, *’ s üdvözíts, mint emberszerető!
Dicsőség… most és…
A templom szentélyében nevelkedett * hittel, bölcsességgel és szeplőtelen tisztasággal fölékesített Szűznek * Gábor főangyal a mennyből hozott csókot, * és ezt az üdvözletet: * Üdvözlégy, legáldottabb, * üdvözlégy, legdicsőbb Szűz, *’ az Úr van teveled!
A 2. zsoltárcsoport (5. kathizma: 32-36. zsoltár) után kathizmálion, 2. hang
A böjt istentől kijelölt kezdetén * lelkünk töredelmes bűnbánatával kiáltsunk: * Fogadd el imánkat, Krisztusunk, * mint a jóillatú tömjénáldozatot * s ments meg minket az iszonyú romlástól * és a rettenetes kínoktól, *’ mint egyedül engesztelhető Urunk!
Dicsőség… Ugyanez még egyszer.
Most és…
Irgalomnak kútfeje, Istenszülő, * méltass minket kegyességedre, * tekints a te bűnös népedre, * nyilvánítsd, mint mindig, hatalmadat, * mert tebenned bízva kiáltjuk néked: Üdvözlégy, *’ mint egykor kiáltott Gábor, az angyalok fővezére.
A 3. zsoltárcsoport (6. kathizma: 37-45. zsoltár) után kathizmálion, 2. hang
A legszentebb önmegtagadást derűsen kezdjük meg; * ragyogva árasszuk Krisztus Istenünk szent parancsainak sugarait, * a szeretet tündöklését, az ima fényességét, * a szeplőtelen tisztaságot, s a bátorság erejét, * hogy tündökölve mehessünk elébe harmadnapi föltámadásakor, *’ mikor enyészhetetlenséget áraszt a világra.
Dicsőség… Ugyanez még egyszer.
Most és…
Legyőzhetetlen közbenjárásod, Istennek Anyja, * a bajokban csodálatosan megsegít, * és reményen felül megszabadít szorongatóimtól, * mert te mindenkor segítségére sietsz azoknak, * akik hozzád hittel folyamodnak * és eloszlatod a sok bűn ködét. * Azért hálásan hangoztatjuk neked: * Fogadd el, ó Nagyasszony, rövid énekemet, *’ s ezért mindenkor légy segítőm!
50. zsoltár, majd pedig az „Üdvözítsd…” ekténia.
KÁNON:
1. ÓDA. 2. hang. Jöjjetek, ó népek…
Dicsőség…
Egyszerű Egység, hármas fényű egyetlen kezdet, az élet teljességét birtokló uralom, Isten és Úr, mindenható Atya, Fiú és Szentlélek üdvözítsd a téged tisztelőket!
Most és…
Magasztaljuk Isten szent hegyét, a tisztaságos Máriát, akiből a sötétségben levőknek az igazság napja kelt fel: Krisztus, a mindenség élete.
Dicsőség neked Istenünk, dicsőség néked!
Tüzes szekér ragadta el a csodálatos, böjttel edzett Illést; Mózest pedig a böjt kimondhatatlan dolgok szemlélőjévé tette. Tartsuk meg mi is a böjtöt, és majd megláthatjuk Krisztust!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Ádám az ételt elfogyasztotta, és mértéktelensége száműzte őt a Paradicsomból. Minket viszont a böjt elvállalása tegyen méltóvá a bűnbánó megtérésre, emberszerető Urunk!
Katavászia:
JÖJJETEK, Ó NÉPEK, * zengjünk éneket Krisztus Istennek, * ki szétválasztá a tengert * és tanítást adott a népeknek, * kiket az egyiptomi rabságból kivezetett, * mert ő megdicsőült!
Kathizma:
8. hang
Az Előhírnök fejét kincstárba helyezett drága kincsként őrizték, * edényben rejtőzött az Ige szava, mint a föld mélyére vetett mag, * kikelt és isteni életet termett. * Ennek megtalálását tiszteljük mindnyájan, *’ és dicsőítsük Krisztust, ki a gyógyítások kegyelmi ajándékát adta neki!
Dicsőség...
Mint drágagyöngyöt a föld alá rejtették a Keresztelő fejét edényben, * de isteni fényt sugárzó fáklyaként felragyog, és csodát művel az egész világ számára. * Szépséges hajnalként mint a Napnak Előhírnöke tündökölteti a Napot, * s a nem alkonyodó világosságot újra jelzi nekünk, és így szól: *’ Íme az Isten Báránya!
Most és...
Megértvén a titokteljes parancsolatot, * József hajlékában sietve megjelent a testnélküli, * és így szól a Szeplőtelennek: * „Aki leereszkedve meghajlítja az egeket, * változás nélkül teljesen benned helyezkedik el. * Őt látom méhedben szolgai alakot ölteni, * ezért megdöbbenve kiáltom néked: *’ Üdvözlégy Istennek szeplőtelen Jegyese!
Martirikon, 4. hang
Ma az angyalok serege a vértanúk emlékére gyűlt össze, * és hogy megvilágosítsa a hívek elméjét, * és az egész földet kegyelemmel elárassza. * Általuk kiengesztelve Istenünk *’ adj nekünk gazdag kegyelmet!
VIII. ÓDA. A héber ifjakhoz a tüzes kemencébe…
Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, a mi Urunkat!
Magasztaljuk, hívek, a kezdet nélküli, örök Atyát s a vele együtt kezdet nélküli Fiút és az Atyától feltündöklött Szentlelket, az egy, mindenható hatalom és uralom egylényegű személyeit!
Most és…
Isten választottja, Mária! Valóban engesztelés kegyhelye vagy a hívők számára, mert általad bőségesen árad mindenkire a megbocsátás. Ne szűnj meg jóindulatra hangolni Fiadat és Uradat a téged magasztalók iránt!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Negyven napon át böjtölt az Úr, testvérek, s megáldotta és megszentelte ezeket a napokat, amelyekhez eljutva hangoztatjuk: Krisztust áldjátok és magasztaljátok mindörökké!
Dicsérjük, áldjuk, imádjuk az Urat…
Irmosz:
MAGASZTALJUK az Urat, * ki hajdan csodálatosan harmattal szórta be a héber ifjakat a tűzben, * a káldeaiakat pedig megégette, * s mondjuk: Áldjátok és magasztaljátok őt mindörökké!
Az Istenszülő magasztaló éneke.
IX. ÓDA. Az Istentől való Istenigét…
Dicsőség…
Egy természetet imádok, három személyt magasztalok. Egy a mindenség Istene, az Atya, a Fiú és a Szentlélek, az örökkévaló kezdet.
Most és…
Fiúnak adsz életet, Tisztaságos; gyermeket táplálsz, Szűz! Szülsz és szűzen maradsz, hogy valósulhat meg e kettő egy személyben? – Isten az, aki ezt cselekedte, ne kérdezd tőlem a cselekvés módját!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Egy nap az emberek egész élete – írja a Szentírás. Akik buzgón fáradoznak, azoknak ilyennek tűnik a negyven napos böjt ideje is. Végezzük tehát el vidáman azt!
Irmosz:
MAGASZTALJUK, HÍVEK, szüntelen énekkel azt, * aki testben, természetfeletti módon * méhébe fogadta * az Atyától öröktől fogva kisugározott Igét!
Fényének:
Ki a világosságot e világra fölkelted, tisztítsd meg sötétben lévő lelkemet is minden bűntől a testnélküliek oltalma által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicséreti zsoltárok, olvasott doxológia, „Teljesítsük…” ekténia, majd pedig:
Előverses sztihirák
5. hang
Elérkezett a böjtölés, * a józan mértékletesség szülőanyja, * a bűnnek vádlója, a megtérés védője, * angyalok életmódja és az emberek üdvössége. * Ezért hívek, így kiáltsunk: *’ Istenünk, irgalmazz nekünk! (2x)
Áldott a mennyei Király serege, * mert bár a bajnokok földiek voltak, * mégis angyalokhoz méltóan siettek a halálba. * A testi dolgokat nem sokra becsülték, * és szenvedéseik árán a testnélküliek tiszteletére lettek méltókká. *’ Az ő könyörgésükre, Urunk, áraszd reánk dús kegyelmedet!
Dicsőség… most és…
Téged, Istennek Anyja, * keruboknál is szentebb, tisztaságos Szűz, * énekszavunkkal magasztalunk, * s lelkünkkel és testünkkel egyaránt Istenszülőnek vallunk, * minthogy a megtestesült Istent szülted. *’ Könyörögj, Tisztaságos, a mi lelkünkért!
„Jó az Urat dicsérni…”, Háromszorszenttől a „Mi Atyánkig…”, majd tropár, 8. hang
DICSŐSÉGED TEMPLOMÁBAN ÁLLVA * azt gondoljuk, a mennyben vagyunk. * Istenszülő, mennynek kapuja, *’ nyisd meg nekünk irgalmad ajtaját!
Uram, irgalmazz 40-szer, Dicsőség… most és… Ki a keruboknál… Az Úr nevében adj áldást, atya! Befejezés, mint a böjti vecsernyén, majd elbocsátó