Nagyböjt IV. hétfő hajnali szolgálatán

Tropárok, 7. hang

Akit a kerubok fönséges erejében dicsérnek * és az angyalok isteni dicsősében imádnak, * Te fogadj el kedvesen minket, bűnösöket is, * kik, bár méltatlanok vagyunk, néked így kiáltunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk *’ a testnélküliek oltalma által, s üdvözíts engem, Uram!

Dicsőség…

A restség álmába merültél, lelkem! * Serkenj föl most, hogy odaállhass dicséretre Bírád elé: * Szent, szent vagy, Istenünk *’ összes szentjeidnek imái által irgalmazz nekünk!

Most és…

A megközelíthetetlen Istenségnek, * a Szentháromságban egy Istennek * a szeráfok háromszorszent dicséretét zengve * félelemmel így kiáltsunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk, *’ az Istenszülő imái által irgalmazz nekünk!

Az 1. zsoltárcsoport (4. kathizma: 24-31. zsoltár) után kathizmálion, 7. hang

Lelkem, a bűnbánat kórháza nyitva áll. * Menj, és borulj le a lelkek és testek orvosa előtt, * és felsóhajtva kiáltsd: * Szabadíts meg vétkeimtől, Emberszerető! * Sorolj a megtért bűnös asszony, * a jobb lator és a vámos mellé, * s add meg. Istenem, bűneim bocsánatát, *’ és üdvözíts engem!

Elővers: Uram, ne felindulásodban feddj meg, * és haragodban se büntess meg engem!

A vámos megtérését nem követtem, * és a bűnös asszony könnyeire szert nem tettem, * vonakodom a kemény rendreutasítástól. * De te, emberszere Krisztus Isten, *’ kegyességeddel üdvözíts engem!

Dicsőség… most és…

A dicső keruboknál is tiszteltebb vagy, Legszentebb Szűz, * mert ők az isteni világosságot sem képesek elviselni, * és szent szolgálatuk közben szárnyukkal födik be arcukat. * De te saját szemeddel láttad, * és testedben hordoztad a megtestesült Igét. *’ Könyörögj szüntelenül hozzá a mi lelkünkért!

A 2. zsoltárcsoport (5. kathizma: 32-36. zsoltár) után kathizmálion, 8. hang

Hódoljunk, hívek, a szent fa előtt, * melyre a mindenség Alkotója fölmagasztaltatott. * Itt van, hogy testben és lélekben megszentelje a hozrulókat, * hogy aven böjtölőknek, * s a Krisztust mindenkor magasztalóknak *’ bűnét lemossa, mint egyetlen tevő.

Dicsőség… Még egyszer ugyanaz.

Most és…

Az Atya Igéje a földre szállt * és a fény angyala így kiáltott az Istenszülőhöz: * Üdvözlégy áldott, ki megőrizted leányságodat, * midőn az örökkévaló Istent és Urat fogantad, *’ hogy mint Isten, megváltsa a tévelytől az emberi nemet!

A 3. zsoltárcsoport (6. kathizma: 37-45. zsoltár) után kathizmálion, 3. hang. Minta: A te szüzességed…

Az önmegtagadás félidejét megtartottuk, * s most a te életadó kereszted köszöntésére érkeztünk, Krisztusunk, ** és leborulva kiáltjuk neked: * Nagy vagy, Emberszerető, * és nagyok a műveid, * mert felmutathattad a te drága keresztedet, ** melynek félelemmel hódolva ** ezt hangoztatjuk: *’ Dicsőség a te végtelen kegyességednek!

Dicsőség… Ugyanaz.

Most és… Ugyanarra a dallamra.

Mint megműveletlen szőlőföld, * a leggyönyörűbb szőlőfürtöt termetted, Istenszülő, ** mert belőle fakadt számunkra az üdvösség bora, * mely megvidámítja mindnyájunk lelkét és testét. * Azért mint minden jónak forrását, ** boldognak hirdetünk téged, ** és az angyallal állandóan hangoztatjuk neked: *’ Üdvözlégy malaszttalteljes!

50. zsoltár.

KÁNON:

I. ÓDA. 3. hang. Énekeljünk az Úrnak…

Szent és fényes ez a hét, melyen a tiszteletreméltó kereszt tiszteletre van kitéve a világ elé. Jöjjetek, csókoljuk félelemmel és buzgósággal, hogy lélekben megvilágosodjunk, és dicsőítsük szent énekekkel a rajta megfeszített Krisztust!

Mindnyájan hódolunk kereszted előtt, Krisztus, és előkészítjük feltámadásod ünneplését. Éneket zengünk a szögekről, tiszteljük a lándzsát, s lelkünk és testünk szeme és ajka megtisztul ezek által.

Dicsőség…

Szentháromság, kit a lényeg egységében magasztalunk: Atya, Fiú és legszentebb Lélek, kezdet nélküli, végtelen, teremtetlen Isten, világosság forrása és élet, mi emberek, mindnyájan magasztalunk téged, ki létrehoztad a mindenséget.

Most és…

Magasztalunk téged, tisztaságos Istenszülő Szűz, kerub-szekér, kitől Isten született, mert te lettél az enyészhetetlenség egyetlen forrása. Mindenkire életet árasztottál, melyből merítve gyógyulásra lelünk.

Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség neked

A negyvennapos böjt futásának félidejéhez érve elszántan induljunk Krisztussal együtt az isteni szenvedés felé, hogy vele együtt megfeszíttessünk, és az ő feltámadásának részesei lehessünk!

Irmosz:

ÉNEKELJÜNK AZ ÚRNAK, ki a Vörös tengeren csodálatos dolgot művelt, * mert a tengerbe veszítette az ellenséget, * és megmentette Izraelt. * Csak neki énekeljünk, * mert ő dicsőségesen megdicsőült.

Kathizma:

3. hang. Minta: Ma a Szűz a legfelsőbb...

Nagyszerű bajnok, az igazság harcosa! * Krisztusnak dicsőséges vértaja! * A Szentromság hirdeje, * kérjél a te tisztelőidnek a magasságból kegyelmet, * adj békességet könyörgéseddel mindazoknak, *’ akik szüntelenül magasztalják a te küzdelmeid szent emkét!

Dicsőség… most és… Ugyanarra

Mindenki, ahol üdvözülhet, oda menekül. * De ki volna nekünk olyan menedékünk, mint te, Istenszülő, *’ ki a mi lelkünknek oltalmat nyújtasz?

Martirikon, 7. hang

A TE SZENTJEID, Uram, * a földön küzdöttek, * az ellenséget letiporták, * és a bálványimádás tévelygését kiirtották. * Azért tőled koszorút nyertek, * emberszerető Uralkodó, * és irgalmas Isten, *’ ki a világnak nagy kegyelmet adsz.

VIII. ÓDA. Az angyaloktól szünet nélkül dicsőített…

Szemléljük, hívek, Krisztusnak a templomban kitett keresztjét, járuljunk hozzá hódolatra félelemmel és hittel, s ezt hangoztassuk: Te életet sarjadztál az embereknek, világosság hordozója!

Győzelmi jelvényként adott nekünk az ég téged, életadó kereszt, uralkodók legyőzhetetlen fegyvere, ellenségek elpusztítója, egyházunk ereje, hívek üdvössége!

Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket…

Dicsőítem a szent Atyát, imádom a szent Fiút, magasztalom a Szentlelket, az egyvalóságú, oszthatatlan Szentháromságot, melyben a személyek mindegyike valóságos Isten – mindegyiküket együtt dicsőítem, mint egy napból való világosságot és világosságokat.

Most és…

Üdvözlégy, átjárhatatlan ajtó! Üdvözlégy, el nem égő rózsabokor! Üdvözlégy, arany edény! Üdvözlégy, vágatlan hegy! Üdvözlégy, Istenszülő, a benned bízók megingathatatlan reménye és védőbástyája!

Dicsőség neked Istenünk, dicsőség néked!

A böjt félidejéhez érve, hívek, bízzuk magunkat a Szentlélekre, hogy továbbra is friss erővel, Istennel haladhassunk, s a feltámadt Krisztus húsvétját örvendezéssel megérhessük!

Dicsérjük, áldjuk, imádjuk az Urat…

Irmosz:

AZ ANGYALOKTÓL szünet nélkül dicsőített, magasságbeli Istent, ó egek egei, föld, hegyek, halmok és mélységek s az egész emberi nem énekekben mindörökké áldjátok, mint Teremtőt és Alkotót!

Az Istenszülő dicsőítő éneke.

IX. ÓDA. A Sínai-hegyen, az el nem égő…

Azon a helyen, ahol az Uralkodó Isten lábai állottak, boruljunk le ma mindnyájan a legszeplőtelenebb kereszt előtt, mint az Isten szavát továbbadó Dávid mondja; mert az került rá, aki az egész teremtést kezében tartja.

Föld lakói! Tisztán haladjatok előre a böjtölésben, és tekintsetek ma az elétek tett, minden tiszteletre méltó keresztre! Hódoljatok előtte félelemmel, örvendezzetek hittel és vigadozzatok, mert lelketek számára megszentelést nyertek!

Dicsőség…

Lényegében oszthatatlan egység az isteni Háromság, de természete egységében három valóságos személye van; nem részekre bontással oszlik, hanem egy lényegben háromszoros: az Atya, a Fiú és az élő Lélek, aki a mindenségre gondot visel.

Most és…

Ki hallott gyermeket szülő szűzről és férfi nélkül lett anyáról? Mária, te teljesítetted ezt a csodát, de mondd, hogyan? Ne kutasd tovább azt, hogyan szültem Istent! Teljesen való igazság az, de meghaladja az ember felfogó képességét.

Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!

Zengjünk hálaadó éneket Istennek, minden nép, hogy láthatjuk és csókolhatjuk a legszentebb keresztet; ismerjétek el és vonuljatok vissza, gonosz lelkek, ismerjétek el és térjetek meg, pogányok, mert általa velünk az Isten!

Irmosz:

A SINAI HEGYEN, az el nem égő bokorban Mózes téged szemlélt, ki méhedben az istenség kiolthatatlan tüzet fogantad. Dániel a vágatlan hegyben látott meg téged, Izajás pedig a Dávid törzséből kisarjadt vesszőnek nevezett.

Fényének:

Áraszd lelkünkbe örökkévaló világosságodat a testnélküliek oltalma által, s üdvözíts engem, Uram!

Dicséreti zsoltárok, olvasott doxológia, „Teljesítsük…” ekténia, majd pedig:

Előverses sztihirák:

6. hang

A felmagasztalás legjobb útjaként * a megalázkodást mutattad meg, Krisztus, * mikor önmagadat kiüresítve * a szolga alakját öltötted magadra. * A farizeus gőgös imáját meg nem hallgattad, * az alázatos vámos töredelmes foszát pedig * szeplőtelen áldozatként, a magasságban elfogadtad. * Azért én is hangoztatom neked: * Légy irgalmas hozzám, Istenem, * légy irgalmas hozzám, Üdzítőm, *’ és üdvözíts engem! (2x)

A te vértanúid emlékét * az egész világ ünnepli, * az ég az angyalokkal örvendezik, * a föld az emberekkel vigadozik. * Az ő könyörgéseikre, Urunk, *’ nyörülj rajtunk!

Dicsőség… most és…

Az arkangyal szavát elfogadtad * és kerubok trónjának bizonyultál, Istenszülő, *’ és öledben hordoztad a mi lelkünk renyét.

Jó az Urat dicsérni…”, Háromszorszenttől a „Mi Atyánkig…”, majd tropár, 8. hang

Dicsőséged temploban állva * azt gondoljuk, a mennyben vagyunk. * Istenszülő, mennynek kapuja, *’ nyisd meg nekünk irgalmad ajtaját!

Uram, irgalmazz 40-szer, Dicsőség… most és… Ki a keruboknál… Az Úr nevében adj áldást, atya! Befejezés, mint a böjti vecsernyén, majd elbocsátó.