83. zsoltár
Mily kedvesek a te hajlékaid, erők Ura! * Lelkem epedve sóvárog az Úr udvaraiba.
Szívem és testem * megörültek az élő Istennek.
Mert még a veréb is talált magának otthont * és a gerlice fészket, hová fiókáit helyezze:
a te oltáraidat, erők Ura, * én királyom és Istenem!
Boldogok, kik a te házadban laknak, * örökkön örökké dicsérnek téged.
Boldog a férfi, kinek tőled van oltalma: * Fölmenetelekre szánta el magát szívében,
a siralom völgyén át, * arra a helyre, melyet magának kitűzött.
Mert áldásokkal árasztja el a Törvényadó. * Erősségről erősségre mennek, mígnem megjelenik az istenek Istene Sionon.
Erők Ura, Istene! Hallgasd meg imádságomat, * vedd füleidbe, Jákob Istene!
Oltalmazó Istenünk, lásd, és tekints a te Fölkented arcára, * mert jobb egy nap a te udvaraidban ezernyi másnál.
Inkább azt választanám, hogy Istenem házának küszöbén álljak, * mint hogy a bűnösök sátraiban lakjam!
Mert az Úr az irgalmasságot és igazságot szereti, * Isten kegyelmet és dicsőséget fog adni.
Az Úr nem fogja megvonni a jót azoktól, * akik ártatlanul élnek.
Erők Ura, Istene! * Boldog ember az, ki benned bízik!
84. zsoltár
Jóakarattal fordultál földedhez, Uram, * visszahoztad fogságából Jákobot,
megbocsátottad néped gonoszságát, * betakartad minden vétküket.
Haragodnak véget vetettél, * visszavontad haragos indulatodat.
Téríts meg minket, szabadító Istenünk, * és fordítsd el tőlünk indulatodat!
Csak nem fogsz örökké neheztelni ránk, * és nem tartasz haragot nemzedékről nemzedékre?
Istenünk, ha te hozzánk fordulsz, fölélesztesz minket, * és a te néped örvendeni fog benned.
Mutasd meg nekünk, Urunk, irgalmadat, * és üdvösségedet add meg nekünk!
Hadd halljam, mit szól bennem az Úr Isten: * békességről szól az ő népéhez
és az ő szentjeihez, és azokhoz, akik szívükben hozzá térnek.
Valóban, közel van az őt félőkhöz az ő üdvössége, * hogy dicsőség lakjék földünkön.
Az irgalom és igazság találkoztak, * az igazságosság és béke megcsókolták egymást.
Hűség sarjadt a földből, * és igazságosság tekintett le a mennyből.
Mert az Úr hullatja jóságos áldását, * és földünk meghozza gyümölcsét.
Igazságosság jár előtte, * és elénk helyezi lépteit az úton.
85. zsoltár
Hajtsd hozzám, Uram, füledet, és hallgass meg engem, * mert én szűkölködő és szegény vagyok!
Őrizd meg lelkemet, mert neked vagyok szentelve! * Szabadítsd meg benned bízó szolgádat, én Istenem!
Irgalmazz nekem, Uram, * mert egész nap hozzád kiáltok!
Vidámítsd meg a te szolgád lelkét, * mert hozzád emelem lelkemet!
Mert te, Uram, jóságos vagy és szelíd * és nagyirgalmú mindazokhoz, akik téged segítségül hívnak.
Hallgasd meg, Uram, imádságomat, * és figyelj könyörgésem szavára!
Szorongatásom napján hozzád kiáltok, * mivel te meghallgattál engem.
Nincs hozzád hasonló, Uram, az istenek között, * és semmi sem fogható műveidhez.
Eljön minden nemzet, amelyet alkottál, eléd borul, Uram, * és dicsőíti majd a te nevedet.
Mert nagy vagy te, és csodákat művelsz, * egyedül te vagy Isten.
Vezess engem, Uram, a te utadon, * és igazságodban fogok járni,
hadd örüljön szívem, * hiszen féli a te nevedet!
Hálát adok neked, Uram, Istenem, teljes szívemből, * és dicsőítem a te nevedet mindörökké.
Mert nagy a te irgalmad irántam, * és kimentetted lelkemet az alvilág mélyéből.
Isten! Törvényszegők támadtak ellenem, * és erőszakosok gyülekezete tört a lelkemre, de nem számoltak veled.
Pedig te, Uram Isten, könyörületes vagy és irgalmas, * türelmes, nagyirgalmú és igazságos.
Tekints rám, és könyörülj rajtam, * adj erőt szolgádnak, és szabadítsd meg szolgálód fiát!
Add nekem jóságod jelét, * hogy gyűlölőim lássák, és megszégyenüljenek,
mert te, Uram, megsegítettél * és megvigasztaltál engem.
Az utolsó két verset megismételjük:
Add nekem jóságod jelét, * hogy gyűlölőim lássák, és megszégyenüljenek,
mert te, Uram, megsegítettél * és megvigasztaltál engem.