ÖTÖDIK HANG
Szombaton az alkonyati zsolozsmán
Uram, Tehozzád után
A te drága kereszteddel Krisztus, / az ördögöt megszégyenítetted, / és feltámadásoddal a vétek fullánkját megtompítottad, / és megmentettél bennünket a halál kapuitól: / azért dicsőítünk téged, Egyszülött.
Ki az emberi nemnek feltámadást ajándékozott, / mint a bárány leöletésére vitetik. / Megrémülének a pokol fejedelmei, / s elfoglaltattak tőlük a siralom kapui, / mert azokon Krisztus, a dicsőség királya vonult be, / a bilincsekben levőknek mondván: Távozzatok; / és a sötétségben lévőknek pedig: / Vetkezzetek ki az örök homályból!
Nagyszerű csoda! / A láthatatlan dolgok teremtője / emberszeretetből testileg szenvedett, / és mint halhatatlan föltámadt. / Jertek minden nemzetek szülöttei és imádjuk őt, / mert az ő kegyessége által / a sátán incselkedéseitől megszabadulván, / három személyben dicsérünk egy Istent.
Esti imádást hozunk néked; / soha le nem alkonyodó világosság! / Ki az idők teljében a világnak testileg felragyogtál / és egész a pokolig leszálltál, / és az ottan található sötétséget szétoszlattad / és a nemzeteknek a feltámadás fényét megmutattad, / kegyelmes Uram dicsőség néked.
Krisztust, üdvösségünk szerzőjét dicsőítjük, / mert az ő feltámadása által / világ megszabadult a csalárdságtól. / Örvend az angyali sereg, / fut a démonok incselkedése, / az elesett Ádám fölkelt, / az ördög megsemmisült.
Az őrséghez tartozókat a törvényszegők így oktatták ki: / Titkoljátok el Krisztus feltámadását: / vegyétek az erszényeket és mondjátok, / hogy "amíg mi aludtunk, ellopták a sírból a halottat!" / - Ki látott, ki hallott (olyat), / hogy halottat loptak volna valamikor, / főként bebalzsamozva és meztelenül, / a sírban hagyva halotti ruháit / - Ne ámítsátok magatokat, ti zsidók, / vizsgáljátok a próféták szózatait / s értsétek meg, hogy valóban / a világ Megváltója ő, a mindenható!
Uram, ki a poklot leigáztad / és a halált megtörted, / drága kereszteddel megvilágosítván a világot, édes Üdvözítőm, könyörülj rajtunk!
Nagy dogmatikon
A Vörös-tenger hajdan a szeplőtelen ara képét ábrázolta, / ottan Mózes a víz kettéválasztója, / itt Gábor arkangyal a csoda végrehajtója. / Akkor a mélységen száraz lábbal kelt át Izrael, / mostan mag nélkül szülé Krisztust a Szűz / a tenger Izrael átkelése után járhatatlanná lett; / a Szeplőtelen Szűz Emmánuel megszületése után is sértetlen maradt. / A létező és az öröktől fogva létezett Úr, / mint ember jelent meg, / ki könyörüljön rajtunk.
Előverses sztihirák
Téged, megtestesült, / és a mennytől külön nem vált Üdvözítő Krisztust / az ének hangjain magasztalunk; / mert emberi nemünkért a keresztet és a halált elfogadtad, / mint emberszerető Urunk, / ledöntvén a pokol kapuit, / harmadnapon föltámadtál, / üdvözítve a mi lelkünket.
Átvert oldaladdal, Életadó, / az élet és az üdvösség forrását nyitottad meg nekünk, / testileg pedig elfogadva a halált, / halhatatlanságot ajándékoztál mindnyájunknak; / a sírba költözve, megváltottál bennünket, / föltámasztván minket is dicsőséggel, mint Isten. / Azért kiáltjuk néked: / Emberszerető Urunk, dicsőség néked.
Csodálatos a te keresztre feszíttetésed / és a poklokra való leszállásod, Emberszerető, / mert leigázván a poklot, / mint Isten dicsőséggel feltámasztottad a lezárva tartott foglyokat, / és megnyitván a paradicsomot, / abba helyezéd azokat. / Azért minékünk is, / kik dicsőítjük a harmadnapi feltámadásodat, / adj teljes bűnbocsánatot, / a paradicsom lakóivá tévén bennünket; / mint egyetlen irgalmas.
Testileg elfogadván érettünk a kínszenvedést, / és harmadnap halottaidból feltámadván / a mi testi szenvedéseinket is gyógyítsd meg / és emelj fel bennünket bűnös állapotunkból Emberszerető, / és üdvözíts minket.
Kis dogmatikon
A Király temploma és ajtaja, / palotája és trónja vagy, legtisztább Szűz, ki által az én szabadítóm, Jézus Krisztus / a sötétségben alvóknak megjelent, mint az igazság napja, / ki megvilágítani akarta azokat, / kiket saját képére isteni kézzel alkotott. / Azért Legáldottabb, / ki anyai bizalommal viseltetet ő hozzája, / szüntelenül kérjed őt a mi lelkünk üdvösségéért.
Tropár
Az Atyával és a Szentlélekkel egy kezdetnélküli Igét, / ki a Szűztől a mi üdvözítésükre született, / énekeljük és imádjuk, ó hívek; / mert önként kegyeskedett a keresztre fölemelkedni, / hol a halált elszenvedte / és a holtakat az ő dicsőséges feltámadása által föltámasztotta.