NYOLCADIK HANG
Szombaton az alkonyati zsolozsmán

Uram, Tehozzád után

Esti énekeket és okos szolgálatot / hozunk néked, Krisztus; / mert kegyes voltál / feltámadásoddal rajtunk könyörülni.

Uram, Uram! ne vess el bennünket színed elől, / hanem kegyeskedjél rajtunk könyörülni, / a te fényes feltámadásod által.

Örvendezzél szent Sion, / az egyházak anyja, Istennek hajléka, / mert te elsőnek fogadtad / feltámadás által a bűnök bocsánatát.

Az Atyától öröktől fogva született isteni Ige, / ki az idők teljében / a szeplőtelen Szűztől megtestesült, / önként elszenvedte a keresztet és halált, / s a régtől halállal sújtott embert / feltámadásával üdvözítette.

Halottaidból való föltámadásodat dicsőítjük Krisztus, / mellyel megmentetted Ádám nemzedékét a pokol kínjától / és a világnak, mint Isten, / ajándékoztál örök életet / és gazdag kegyelmet.

Dicsőség néked Krisztus Üdvözítőnk, / Istennek egyszülött Fia, / ki keresztre fölszögeztettél / és harmadnapra a sírból föltámadtál!

Téged magasztalunk Uram, / ki érettünk önként szenvedted el a megfeszíttetést, / és téged imádunk mindenható Üdvözítő, / ne vess el bennünket a te színed elől, / hanem hallgass meg, ó Emberszerető / és feltámadásoddal üdvözíts minket.

Nagy dogmatikon
A mennyei király emberszeretetből a földre leszállott / és az emberek között lakozott, / mert tiszta Szűztől testbe öltözvén, tőle született / oly csodálatos isteni tulajdonságokkal, / miképp egy a Fiú, / két természettel, de nem két személlyel. / Azért Krisztus Urunkat mi / tökéletes Istennek és tökéletes embernek / igazán valljuk és hirdetjük; / kinek esedezzél, ó szeplőtelen Anya, / hogy üdvözítse a mi lelkünket.

 

Előverses sztihirák
Fölemelkedtél a keresztre, / ki az égből szálltál le, / a halálra jöttél, ki halhatatlan élet vagy, / a sötétségben levőkhöz mentél, ki igazi világosság, / az elesettekhez, ki mindnyájunk föltámadása, / fölvilágosítója és üdvözítője vagy, / dicsőség neked!

A halottaiból föltámadt Krisztust dicsőítjük, / mert ő lelket és testet ölt-vén magára, / mindkettőre nézve a szenvedést megszüntette; / mivel legtisztább lelkével a poklokra szállván alá, azt meghódítá, / sírba helyezett szent teste pedig a romlást nem ismerte, / ki Szabadítója a mi lelkünknek.

Zsoltárokban és énekekben magasztaljuk, Krisztus, / halottaidból való föltámadásodat, / mellyel megszabadítottál bennünket a pokol kínjaitól, / és mint Isten ajándékoztál nekünk örök életet / és gazdag kegyelmet.

Ó mindenek fölfoghatatlan Uralkodója! / az ég és föld Teremtője, / ki kereszthalált szenvedvén, / engem a szenvedésektől föloldottál; / az el-temettetést pedig elfogadva / és dicsőséggel feltámadva, / mindenható kezeddel Ádámot is feltámasztottad. / Dicsőség a te harmadnapi fölkelésednek, / mellyel örök életet és bűneinkből való megtisztulást ajándékoztál nekünk, / mint egyetlen Irgalmas.

Kis dogmatikon
Szeplőtelen Szűz, / ki kimondhatatlan módon testileg fogantad az Urat, / és a magasságbeli Istennek anyja lettél, / a te szolgáid könyörgéseit fogadd el, ó tisztaságos, / megtisztítván bennünket bűneinktől, / imádkozzál lelkeink üdvéért!

 

Tropár
Leszálltál a magasságból irgalmas Urunk / s elfogadtad a háromnapi sírin nyugalmat; / hogy minket is megszabadíts a szenvedésektől, / ki feltámadásunk s életünk vagy, Uram dicsőség néked!