Nagyböjt I. kedd hajnali szolgálatán
A pap a szentélyt csendben megtömjénezi, majd a királyi ajtó előtt énekli:
Dicsőség a szent, egyvalóságú, elevenítő és feloszthatatlan Háromságnak, mindig, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Hexapszalmosz, nagy ekténia, utána „Isten az Úr…” helyett „Alleluja”, majd pedig:
Tropárok, 4. hang
Szellemi szolgáid dicshimnuszát * merészeljük most fölajánlani, * és halandó létünkre ezt zengjük neked: * Szent, Szent, Szent vagy, Istenünk, *’ Előhírnöködnek közbenjárása által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicsőség…
Mint az angyali rendek a mennyekben, * mi a földi emberek is * félelemmel állva előtted, * győzelmi himnuszt ajánlunk neked áldozatul, Jóságos: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk *’ összes szentjeidnek imái által irgalmazz nekünk!
Most és…
A te kezdetnélküli Atyádat, * s téged, ó Krisztus Isten, * és a legszentebb Lelket * kerub karokhoz hasonlóan dicsőítve mondjuk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk,*’ az Istenszülő imái által irgalmazz nekünk!
Az 1. zsoltárcsoport (10. kathizma - 70-76. zsoltár -) után kathizmálion, 4. hang
Gyorsan gyűljünk össze Krisztus menyegzős házában, * hogy meghallhassuk mindnyájan Istenünknek boldogító szavát! * Jertek, égi dicsőségre vágyódók, * és az okos szüzekhez legyetek hasonlók, *’ s a hit által hadd világítson lámpásunk!
4. hang. Minta: Elcsodálkozott József…
Elővers: Uram, ne felindulásodban feddj meg, * és haragodban se büntess meg engem!
Fontold meg lelkem, * hogy állunk majd az ítélő bíró elé! * Abban a rettentő órában * föl lesz állítva a félelmetes ítélőszék, * és mindenkinek kiderülnek tettei, * a Bíró pedig már kérlelhetetlen lesz. * Ott már készen van számodra a tűz, * mely a háborgó tenger hullámaihoz hasonlóan * elborítja majd a mindenséget. * És te lelkem mindezekkel együtt * vedd csak fontolóra végedet, *’ és inkább még azelőtt siránkozz!
Dicsőség… most és…
Te, aki tényleg és valóban Istenszülő vagy, * s mint anya, közvetlenül jársz közben fiadnál és Istenünknél, * őrizd meg főként ezt a közösséget, * amely a te oltalmad alá menekül, * és mivel csak benned talál erőt, révpartot és védőbástyát, * tehozzád folyamodik, *’ mert te vagy az emberiség * egyedüli pártfogója.
A 2. zsoltárcsoport (11. kathizma - 77-84. zsoltár -) után kathizmálion, 2. hang. Minta: Áldásteljes vagy te….
Áldásteljes a szent nagyböjt kegyelme; * Mózes ezáltal megdicsőült * és kőtáblákra írt törvényt kapott; * s az ifjak a tűznél erősebbek lettek. * Égessük el mi is böjtöléssel testi szenvedélyeinket, * és kiáltsuk Üdvözítőnknek: * Adj mindnyájunknak megtérést, Krisztus, *’ és szabadíts meg a kárhozattól!
Dicsőség…
Elérkezett a megtérés ideje, * mutasd be, lelkem, az önfegyelem gyümölcseit, * tekints a hajdani bűnbánókra, és kiáltsd Krisztusnak: * Vétkeztem, jóságos Uralkodóm! * Üdvözíts engem, végtelen irgalmú, *’ amint hajdan üdvözítetted a szíve mélyéből fohászkodó vámszedőt!
Most és…
Keresztények pártfogója, istenszülő, * esedezzél folyton a te Fiadnál, Szűzanya, * hogy minket is szabadítson meg a Sátán minden ravasz gaztettétől, * és a te könyörgésedre irgalmas szeretettel *’ bocsássa meg minden vétkünket, amit elkövettünk!
A 3. zsoltárcsoport (12. kathizma - 85-90. zsoltár -) után kathizmálion. 5. hang
Uram, az üdvös önmegtartóztatásnak * második napján így kiáltunk hozzád: * Tedd töredelmessé szolgáid szívét * és fogadd el istenfélelemmel mondott imáinkat, * add meg nekünk, hogy a böjt pályafutását jól végezzük, *’ és bocsánatot s nagy kegyelmet nyerhessünk!
Dicsőség… Ugyanaz.
Most és…
Isteni ágat sarjadzó gyökér, * frigyszekrény, gyertyatartó és arany vessző! * Krisztust, az élet kenyerét hordozó szent asztal! * Az Előhírnökkel esedezzél Fiadhoz, az Istenhez, * hogy irgalmasan üdvözítse mindazokat, *’ kik téged Istenszülőnek vallanak!
50. zsoltár, majd pedig az „Üdvözítsd…” ekténia.
KÁNON:
II. ÓDA. 2. hang. Irmosz:
LÁSSÁTOK, LÁSSÁTOK, én vagyok az, * aki a tengeren megmentettem * s a pusztában jóllakattam Izrael népét, * a sziklából pedig vizet fakasztottam az embereknek, * hogy a hajdan enyészetre elbukottat fölvegyem, * s kimondhatatlan irgalommal magamhoz emeljem!
Józanodj ki, virrassz, fohászkodjál, könnyezz, lelkem! Vesd le böjtöléssel a bűn minden terhét, heves megtéréssel kerüld el a tüzet, szenvedélyeidet megbánva szaggasd meg gyászruhádat, és vedd magadra az isteni köntöst!
Menjünk fel mindnyájan böjtöléssel a nemes cselekedetek hegyére, és hagyjuk el az alantas élvhajhász hajlamot! Lépjünk be a szent szemlélődés homályába, hogy csak Krisztus szeretetre méltó szépségét lássuk, és az Istenhez emelkedve titokzatosan átistenüljünk!
Jaj, mi lesz velem! Mi mindent műveltem! Hiszen mindig csak bűnt követek el, és gátlástalanságomban még az Uralkodótól sem félek, ezért már az ítélet előtt kárhozott vagyok. Jóságos, igaz Bíró, téríts meg és üdvözíts engem, ki téged minden embernél jobban megkeserítettelek.
Dicsőség…
Kezdetnélküli, teremtetlen, háromszemélyű egység, az örökkévalóság Ura és Királya: Atya, Fiú és Szentlélek, téged dicsőít az angyalok sokasága és az egész emberi természet.
Most és…
Magasztalunk téged, az emberi nem legerényesebb drága kincse, szent Szűz. Általad szabadulunk meg, mert megszülted nekünk az Üdvözítő Istent, Krisztust, ki feloldott minket az átoktól.
Dicsőség neked Istenünk, dicsőség néked!
Mi oltotta ki a tüzet? Mi szabadít meg a vadállatok szájától? A böjt, mely megmentette az ifjakat a kemencében, s Dániel prófétát az oroszlánok falánkságától. Fogadjuk mi is azt örömmel, testvérek!
Irmosz, 5. hang:
LÁSSÁTOK, LÁSSÁTOK, én vagyok az Isten, * ki önkéntes elhatározással testet öltöttem, * hogy üdvözítsem Ádámot, * aki a kígyó csalárdsága folytán * a parancsot megszegve elbukott!
Kathizma:
8. hang
A testi szenvedélyeken úrrá lettél, * és Isten rendelése szerint főpappá kentek fel, * a főváros egyházát igazhitű főpásztorként vezetted, * az eretnekségek vadállatait elűzted, * a szentképek tiszteletét nyíltan meghirdetted. * Ezért végül végtelen sok kegyelmet örököltél és méltán, Tarásziosz főpap! * Azért így kiáltunk hozzád: * Esedezzél Krisztus Istenhez, * hogy adjon bűnbocsánatot azoknak, *’ akik buzgón megünneplik a te szent emlékedet!
Dicsőség... most és...
Téged, egyetlen Szűz az asszonyok között, * ki Istent mag nélkül szülted meg testileg, * mi minden emberi nemzedék magasztalunk, * mert az istenség tüze lakozott benned, * s csecsemőként tápláltad a Teremtőt és Urat. * Azért mi, az angyali és az emberi nem, * méltóképpen dicsőítjük a te legszentebb szülésedet, * és egyhangúan kiáltjuk neked: * Esedezzél a te Fiadhoz és Istenedhez, * hogy adjon bűnbocsánatot azoknak, *’ akik méltóképpen magasztalják a te dicsőségedet, ó Szeplőtelen!
Martirikon, 4. hang
Az egész világon kivégzett vértanúid vérével * mint piros bársonnyal * és bíborral ékesített egyház, * őáltaluk kiáltja néked, Krisztus Istenünk: * Küldd le népedre áldásodat, * és adj híveidnek békességet, *’ és ömleszd nagy irgalmadat lelkünkbe!
VIII. ÓDA. Aki egykoron a csipkebokorban… (2. hang)
Hagyd abba, lelkem, a szörnyű lustaság álmát, és ébredj föl buzgón, Isten parancsolatai felé tekintve! Közeledik a vőlegény, siess tehát lámpást hordozva a vele való találkozásra!
Rettenetesen megsebzett a gyönyörök kardja. Gyógyíts meg irgalmas felénk fordulásod gyógyírjával, Ige, hogy hálaadással dicsőíthesselek téged mindörökké!
Tartóztasd meg magadat, lelkem, az ártalmas szenvedélyektől, az irigységtől és a gyűlölettől! Csak kenyeret egyél, s ezért majd ott fenn szellemi élvezetre jutsz el!
Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket…
Egylényegű Háromság, teremtetlen egység, mindenség Istene, magasztalunk téged mindörökké.
Most és…
Esedezzél értünk, magasztalóidért, Legtisztább, hogy megszabaduljunk minden kísértéstől és veszedelemtől!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
A gazdag élvhajhászását megvetve jertek, böjtöljünk Lázárral, hogy minket is fölmelegíthessen majd Ábrahám kebele!
Dicsérjük, áldjuk…
Irmosz, 5. hang:
A TEREMTETT VILÁG ALKOTÓJÁT, * kitől az angyalok is rettegnek * énekeljétek * és magasztaljátok mindörökké!
Az Istenszülő magasztaló éneke.
IX. ÓDA. Ki hallott, vagy ki látott… (2. hang)
Melyik teremtmény bukott akkorát valaha, Istent magára haragítva melyik követte annyira a gonosz csábítását, melyik vált annyira a bűnök tanyájává, mint én, szerencsétlen? De te, Istenem, ki irgalmazni akarsz, könyörülj meg rajtam!
Istent szemlélő angyali erők, esedezzetek a szívesen kiengesztelődő Istenhez, hogy mentse meg az élet tengerén, szenvedélyek hullámain hányódó s az ellenséges szellemi erők támadásai által veszélybe sodort lelkemet!
Rajta, lelkem, emelkedj föl a böjtölés szárnyain, kerülj fölébe a gonoszság alantasságának, az égiekről elmélkedve s a jóban serénykedve légy boldog, hogy a hit révén Isten látására juss!
Dicsőség…
Magasztalunk téged egylényegűségedben, kezdet nélküli Háromság, szent életet kormányzó, osztatlan egység! Születés nélküli Atya, tőle született Ige és Fiú, és te, Szentlélek, üdvözíts minket, magasztalóidat!
Most és…
Fölülmúlja az értelmet a te szülésed, Isten anyja, mert férfi nélkül fogantál és szűzen történt a szülés, és Isten a szülött. Őt magasztaljuk, téged pedig, szent Szűz, boldognak hirdetünk.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Menjünk mi is böjtöléssel az imádság hegyére, hogy tiszta szívvel megláthassuk Istent, s Mózeshez hasonlóan lelkileg mi is átvehessük tőle a parancsolatok tábláit, és dicsőségtől sugározzunk az ő szeretetének színe előtt!
Irmosz, 5. hang:
IZAIÁS, ÖRVENDJ! * Szűz fogant méhében * és fiat szült, Emmánuelt, * Istent és embert. * Kelet az ő neve, * kit is magasztalván * a Szüzet dicsérjük!
Fényének:
Ki a világosságot e világra fölkelted, tisztítsd meg sötétben lévő lelkemet is minden bűntől Előhírnöködnek közbenjárása által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicséreti zsoltárok, olvasott doxológia, „Teljesítsük…” ekténia, majd pedig:
Előverses sztihirák:
3. hang
Kezdjük meg, hívek, a szeplőtelen böjtöt, * mert ez vezeti üdvösségre a lelkeket! * Szolgáljunk félelemmel az Úrnak, * kenjük meg fejünket az önmegtagadás olajával, * s mossuk meg arcunkat a tisztaság vizével! * Ne fecsegjünk imádság közben, * hanem amint tanultuk, úgy kiáltsuk: * Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, * bocsásd meg vétkeinket,*' mint emberszerető! (2x)
Királyoktól és zsarnokoktól * mit sem féltek Krisztus bajnokai, * hanem rettenthetetlenül * és bátran megvallották őt, * a mindenség Urát, * Istenét és Királyát, *’ s most is könyörögnek hozzá a mi lelkünkért.
Dicsőség… most és…
Istenszülő szűz! * Pártfogója minden hozzád könyörgőnek, * te vagy bizodalmunk * és büszke dicsekvésünk, * és benned van minden reményünk. * Imádd szülöttedet *’ a te méltatlan szolgáidért!
„Jó az Urat dicsérni…”, Háromszorszenttől a „Mi Atyánkig…”, majd tropár, 8. hang
Dicsőséged templomában állva * azt gondoljuk, a mennyben vagyunk. * Istenszülő, mennynek kapuja, *’ nyisd meg nekünk irgalmad ajtaját!
Uram, irgalmazz 40-szer, Dicsőség… most és… Ki a keruboknál… Az Úr nevében adj áldást, atya! Befejezés, mint a böjti vecsernyén, majd elbocsátó.