Nagyböjt III. szerda hajnali szolgálatán
A pap a szentélyt csendben megtömjénezi, majd a királyi ajtó előtt énekli:
Dicsőség a szent, egyvalóságú, elevenítő és feloszthatatlan Háromságnak, mindig, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Hexapszalmosz, nagy ekténia, „Isten az Úr…” helyett „Alleluja”, majd pedig:
Tropárok, 6. hang
Félve vesznek körül a kerubok, * s remegve állnak eléd a szeráfok, * el nem hallgató hangon zengik a háromszorszent éneket. * Velük együtt mi bűnösök is hangoztatjuk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk *’ Keresztednek ereje által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicsőség…
Testetlen ajkakkal, * el nem hallgató dicsőítéssel * zengik neked, Istenünk, a hatszárnyúak * a háromszorszent éneket. * E földön pedig mi * méltatlan ajkunkkal * zengjük neked a dicséretet: * Szent, Szent, Szent vagy, Istenünk, *’ összes szentjeidnek imái által irgalmazz nekünk!
Most és…
A hármas egységű istenséget * keveredés nélküli egységben * az angyalok énekével dicsőítsük, * és ezt hangoztassuk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk, *’ az Istenszülő imái által irgalmazz nekünk!
1. zsoltárcsoport (19. kathizma: 134-142. zsoltár) után kathizmálion, 6. hang
Ma beteljesült a próféta szava: * Mert íme, leborulunk ama helyen, * hol a te lábaid állottak, Urunk, * és az üdvösség fájáról ízlelvén * a bűnös szenvedélyektől szabadulást nyerünk * az Istenszülő imái által, *’ egyetlen Emberszerető!
Elővers: Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, * és boruljatok le lábának zsámolya előtt, mert ő szent!
Megszentelődött a te kereszted, Urunk, * és a bűnöktől gyöngélkedőknek gyógyulást szerez. * Általa most előtted hódolunk, *’ irgalmazz nekünk!
Dicsőség… most és…
Mikor szülőd, a mindenkorszűz Leányzó, * téged érettünk keresztrefeszítve meglátott, Krisztus, * lelkét a fájdalom tőre átjárta, * és anyai fájdalmában siránkozott. * Az ő könyörgésére könyörülj rajtunk, *’ irgalom Ura!
A 2. zsoltárcsoport (20. kathizma: 143-150. zsoltár) után kathizmálion, 3. hang. Minta: A te szüzességed…
Keresztfára fölemelve eloltottad a bűn tüzét, Uralkodó, * s önként vállalt haláloddal elpusztítottad ellenségünket, * azért hozzád folyamodom, Kegyelmes: ** Tedd holttá testem akaratát, ** s keltsd életre nyomorult lelkemet, *’ tisztíts meg a szenvedélyt kipusztító böjttel minden szennytől!
Dicsőség… most és… Ugyanarra.
Önként elvállaltad, irgalmas szívű Krisztus * a gyalázattal járó kereszthalált, ** s midőn ezt látta Szülőanyád, * bensőjében megrendült * s anyailag keservesen bánkódott. * Az ő közbenjárására, ** kegyelmed bőségével ** könyörülj meg világodon és üdvözítsd, *’ ki elveszed annak bűneit!
A 3. zsoltárcsoport (1. kathizma: 1-8. zsoltár) után kathizmálion, 2. hang
A böjt fényes vendéglátását végigtekintve kiáltsuk: * Tarts meg békességedben, Urunk, mindnyájunkat! * Ments meg az ellenség minden ármányától, * és méltass minket arra, végtelenül jóságos, * hogy a te legszentebb keresztedet félelemmel csókolhassuk, * mert azáltal árasztod a mindenségre kegyelmedet, *’ egyetlen végtelen irgalmú!
Dicsőség… Ismét ugyanaz.
Most és…
Midőn holtan a kereszten függve látott * a te Szűz Anyád, Krisztus, * keservesen sírva mondá: * Fiam, mily félelmetes ez a titok! * Te, ki másnak örök életet adsz, * hogyan halhatsz meg önként a kereszten *’ ilyen gyalázatos halállal?
50. zsoltár, majd pedig az „Üdvözítsd…” ekténia.
KÁNON:
III. ÓDA. Sz. Tivadar kánonja: 2. hang. Erősíts meg minket…
A te életadó kereszted az én üdvösségem pecsétje, Uram, mert vele legyőzöm az ellenséget, és magasztallak téged, hatalmas Isten.
A kereszt fája az örökké tartó élet gyümölcsét termetté a világnak. Hogyha mi is megízleljük ezt, a haláltól megszabadulunk.
Dicsőség…
Dicsőítem az egy természetű három személyt, az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, az istenség egy erejét, a mindenség fölötti uralmat és megvilágosítást.
Most és…
Félelmetes természetű volt a te szülésed, Tisztaságos, mert a megtestesült Isten, aki az Atyától öröktől fogva született, az idők teljességében férfi nélkül tőled jött világra.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
A kereszt kegyelme felragyog a világra és a te isteni szenvedésed alkalmára összehív mindnyájunkat, Könyörületes! Méltass tehát minket, Urunk, hogy híven hódolhassunk előtted!
Irmosz:
ERŐSÍTS MEG MINKET, Urunk, * ki kereszteddel törölted el a bűnt, * és a te félelmedet ültesd szívünkbe, * kik néked magasztaló éneket zengünk!
Kathizma:
4. hang
Szavaiddal felékesítetted Krisztus Egyházát, * cselekedeteiddel megőrizted az istenképiséget, * szentéletű Szofróniosz atya, * mert a benned levő bölcsesség felragyogott az egész világon, * és tanításod kegyelmét sugározta mindazokra, *’ akik híven megünneplik a te szent emlékedet.
Dicsőség… most és…
Isten Igéje! Keresztre magasztaltan látott téged * a te szeplőtelen Anyád, * s anyai fájdalmában felzokogott: * Fiam, micsoda új és idegenszerű csoda ez? * Hogyan válhatsz halálra, mindenek élete, *’ ki irgalomból életet akarsz adni a megholtaknak?
Martirikon, 6. hang
Bajnoki helytállásuk ellenére * zsarnoki kínzás sújtotta a vértanúkat, * de ott álltak az angyali karok, * a győzelem koszorúját nyújtva. * így ők bölcsen legyőzték a zsarnokokat és királyokat, * és Krisztust megvallván kiirtották Béliárt. * Te tetted erőssé őket, Urunk, *’ dicsőség érte tenéked!
VIII. ÓDA. Aki egykor a csipkebokorban…
Krisztus, ki szavaddal fenntartod a mindenséget, értem mindent elviselsz: megvesszőzést, leköpdösést és a keresztre feszíttetést. Ezért dicsőítem emberszereteted nagy műveit mindörökre.
Úgy öltek meg, Krisztus, mint az áldozati bárányt, s átdöfték lándzsával oldaladat, hogy engem, az elveszett juhot megments a vad sátántól, és mindörökre átvihess jóságos aklodba.
Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket….
Mindörökké magasztalunk téged, Szentháromság egy Isten, oszthatatlan s mégis személyekre osztott természet, enyészhetetlen hatalom, Atya és Fiú és Szentlélek.
Most és…
Tisztaságos Istenszülő, minden keresztény üdvösséges ajtaja, fogadd el mindazok könyörgését, akik örökké boldognak hirdetnek téged!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
A te kereszteddel, Krisztus, papok büszkélkednek, s ez erősíti meg az uralkodókat is, és megvilágosít minden hívőt. Méltass arra, hogy én is megláthassam, előtte hódolhassak, s mindörökké magasztalhassam!
Dicsérjük, áldjuk, imádjuk…
Irmosz:
AKI EGYKOR a csipkebokorban * a Sínai-hegyen Mózesnek * a Szűz csodájának előképét mutatta meg, * azt énekeljétek, áldjátok * és magasztaljátok mindörökké!
Az Istenszülő magasztaló éneke.
IX. ÓDA. Irmosz: Meg nem szűnő dicshimnuszokkal…
Mindnyájan magasztalunk téged, Isten Fia, mert a kereszten kitárva karodat mind a négy világtájat meghódítottad, s így mindnyájan rátalálhatunk az Atyához vezető útra.
Magasztalunk téged, Krisztus, kit a törvényszegők tövissel megkoszorúztak, megvertek és keresztre feszítettek, mert akkor az ég alatt minden megrendült, mi pedig ennek folytán elnyertük a megváltást.
Dicsőség…
Meg nem szűnő dicshimnuszokkal magasztalunk téged, hármas fényű szent Isten, ki a mindenséget mindig összetartod és őrzöd: Atya és Fiú és élő Lélek.
Most és…
Szent énekekkel magasztalunk téged, Istenszülő, a Szentlélek fényes felhője, melyből feltündöklött számunkra Krisztus, a megközelíthetetlen világosság, az igazság nagy Napja.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Te vagy a mi világosságunk, szent jelszavunk, győzelmi jelvényünk, Krisztus keresztje. Édesítsd meg a mi önmegtartóztatásunkat, s tégy méltóvá arra, hogy előtted hódolhassunk!
Irmosz:
MEG NEM SZŰNŐ dicshimnuszokkal magasztalunk téged, szellemi és lélekkel felruházott létra, melyre a mi Istenünk rálépett, s amelyen az égbe vezető útra rátalálunk.
Fényének:
Áraszd lelkünkbe örökkévaló világosságodat Keresztednek ereje által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicséreti zsoltárok, olvasott doxológia, „Teljesítsük…” ekténia, majd pedig:
Előverses sztihirák
2. hang
A jószívű Atya Fiának tisztességét élveztem, * ám azt esztelenségemben meg nem becsültem, * és e dicsőségből magamat kivontam, * a kegyelem ajándékát gonosz tettekkel elszórtam. * Az isteni táplálékot elhagyva hitvány gazda eltartottja lettem, * aki kiküldött az ő lelket emésztő földjére, * ahol állatok eledelén élve tisztátalanul éltem, * s bűnös élvezeteknek szolgáltam, * úgyhogy kielégülésre sohasem jutottam. * De most megtérve könyörületes és irgalmas Atyámhoz így szólok: * Vétkeztem az ég ellen és ellened, *’ de te irgalmazz nekem! (2x)
Vértanúidnak sokasága * esdekelve kér téged, Krisztus: *’ könyörülj rajtunk, Emberszerető!
Dicsőség… most és… 2. hang. Minta: Midőn…
Számtalan * gyötrelmet szenvedtél el, Szeplőtelen, * midőn fiadat és Istenedet megfeszítették. * S te így sóhajtoztál, sírva és jajgatva: ** Jaj nekem, * én édes gyermekem, * hogy viselhetsz el ilyen igazságtalan szenvedést? * Csak hogy Ádám utódait megválthasd. ** Azért * legszentebb Szűz, * hittel könyörgünk hozzád: *’ tedd őt irántunk irgalmassá!
„Jó az Urat dicsérni…”, Háromszorszenttől a „Mi Atyánkig…”, majd tropár, 8. hang
Dicsőséged templomában állva * azt gondoljuk, a mennyben vagyunk. * Istenszülő, mennynek kapuja, *’ nyisd meg nekünk irgalmad ajtaját!
Uram, irgalmazz 40-szer, Dicsőség… most és… Ki a keruboknál… Az Úr nevében adj áldást, atya! Befejezés, mint a böjti vecsernyén, majd elbocsátó.