EGY FŐPAPNAK

 

URAM, TEHOZZÁD UTÁN

 

6. hang. Minta: Minden reményüket.

Teljesen fölszentelt *és az isteni törvények hű követője voltál, * Szent N. főpap; * ki a Szentlélektől megárnyékoltatva, * a főpapi kenetet méltóan vetted fel, * és mindenkor tiszta lélekkel járultál a szentek szentélyébe; * mennyei világosságtól elárasztva, * a szent titkok malasztjában bőven részesítettél. * Azért, mint dicső főpap, * bizalommal esedezzél * a mi lelkünkért.

 

Megvilágosíttatván * a te életed az erények gazdagságával, * a híveket fölvilágosítottad, * és a csalárdság sötétségét szétoszlattad; * mert mint valódi tündöklő Nap jelentél meg, * ó áldottlelkű Szent N. főpap, * és mostan odaköltöztél, * ahol a soha le nem áldozó világosság fényeskedik; * — ki a Szentlélek malasztjával az örök világosság fia voltál. * Azért a te dicsőséges és fényes emlékedet állandóan ünnepelvén, * nevedet szeretettel tiszteljük.

 

A te elméd, jámboréletű szent főpap, * Isten kegyelméből élő hittel fölékesíttetvén, * másoknak is világító szövétnek gyanánt szolgáltál, * halandó testben a halhatatlanságról bölcsen gondoskodván, * a testnélküli angyalokhoz hasonló tisztaságban éltél; * a gonosz indulatokat megfékez-vén, * a bűnös szenvedélyek fölött fényes győzelmet arattál, * miértis ó legbölcsebb Szent N. főpap * és fényes világító, * bizalommal esedezzél * a te emlékedet * szeretettel tisztelő hívekért.

 

Dicsőség. 8. hang.

Örülj jó és hű szolga,* Krisztus szőllejének jó munkása, * ki a nap hevét és terhét is viselted, * ki a neked adott talentumokat kamatoztattad * és a hozzád való visszatérésig el nem rejtetted, * ezért megnyíltak számodra a menny kapui: * Menj be a te Urad örömébe, ó Szent, * és esedezzél érettünk.

 

Most és. Az Istenszülőé.

 

Dicsőség. Most és. 6. hang.

Üdvözlégy Szűz Mária, * a törvény betöltése, örvendj a Szentháromság hajléka, * szeplőtelen ara; * üdvözlégy a mindenek királyának isteni hordozója, * üdvözlégy lelki parázstűz, * ki égő szenet tartottál karjaidon, * — új édenkert, bezárt paradicsom, * fényes menynyei asztal, * tisztaságos galamb, * a magasságbelinek királyi széke, * a Szentlélek által megárnyékolt isteni jegyes.

 

Vagy: Dicsőség. Most és. Fájd. isz. 6. hang.

Bárányát látván a szeplőtelen Jerke, * a szennynélküli Istenszülő, * keresztre fölszegezve, * anyailag felsóhajtott: * Ó én édes magzatom, * minő új és dicsőséges látvány ez? * Hogy állított téged Pilátus elé a hálátlan tömeg? * Hogyan ítélhették halálra mindnyájunk életét? * Én azonban magasztalom * a te kimondhatatlan megalázkodásodat.

 

ELOVERSES SZTIHIRÁK DEC. 6-RÓL

Dicsőség. 2. hang.

Ki angyalokhoz méltó testi életeddel * az angyalokat és embereket bámulatra ragadtad, * a papokat és szerzeteseket örömmel töltötted be, * királyoknak és fejedelmeknek büszkesége voltál, * Isten pedig megdicsőített, * ki maga is megdicsőült tebenned, * esedezzél érettünk hozzá, * mint fölszentelt atyánk.

 

Dicsőség. Most és. 2. hang.

Üdvözlégy, Istenszülő Mária, * leronthatatlan a mindenek felett szent templom, mint a próféta kiáltja: , Szent a te hajlékod, * és csodálatos az igazságban.

 

Vagy. Dicsőség. Most és. Fájd. isz. 2. hang.

Sok, nagy gyötrelmet szenvedtél el, * midőn, ó Tisztaságos, * fiadat és Istenedet megfeszítették, * sóhajtva, sírva és jajgatva: * Jaj nekem, * én édes gyermekem, * miként szenvedsz te igazságtalanul, * hogy Ádámtól kezdve * megváltsad a föld szülötteit. Azért, * tisztaságos Szűz, * hittel könyörgünk hozzád: * tedd őt irántunk irgalmassá.

 

A szent liturgián

Tropár 4. hang.

A hitnek szabálya, a béketűrésnek példányképe, * és az önmegtagadásnak tanítója gyanánt * adott téged a maga nyájának az örök Igazság! * Azért alázatosságoddal elnyerted a magasságot, * szegénységeddel a gazdagságot, * N. püspök atyánk, * imádd Krisztus Istent, * hogy üdvözítse a mi lelkünket.

 

Konták, 2. hang.

Krisztus szerelme által megsebeztetve, ó Fölszentelt, * elmédet a Szentlélek szárnyai röpítették, * a szemlélet gyakorlása által a cselekedetig emelkedtél, Istentől ihletett,* és oltárrá lettél az isteni világosság számára.

 

Prokimen, 48. zs. — 4. hang. Az én szám bölcsességet szól és szívem elmélkedése okosságot.

Áldozási vers. Örök emlékezetben lesz az igaz s nem fél gonosz hírhallástól. Alleluja.