TOBB FŐPAPNAK
URAM, TEHOZZÁD UTÁN
4. hang. Mintája: Mint a vértanúk.
Mint az Egyház szellemi égboltjának * örökfényű csillagai, * a hitigazságok fénysugaraival beragyogtátok azt, * dicsőséges jámboréletűek, * és a tévtanítások homályát eloszlattátok. * Esedezzetek, szentéletűek, * hogy a bajoktól és veszedelmektől * megszabaduljanak * kik hittel ünneplik szent emléketeket!
A Szentlélek fáklyáival * átvilágítván az értelmet. * világosságot terjesztő napokként működtetek * és a hitigazságokat napsugarakként * a föld véghatáráig sugároztátok, világosítsátok föl * a hívek összességét is, ó legboldogabbak, * és oszlassátok el a tévtanítások homályát * a Szűz szülöttjének hatalma által.
Krisztus egyházától, szentéletűek, * a hitigazságok pásztorbotjával * a szellemi farkasokat távol tartjátok, * s az igék kőfalaival veszitek azt körül, * hogy Krisztusnak teljesen és épségben adhassátok át. * Esedezzetek hozzá, * hogy mentse meg a bajoktól és veszedelmektől mindazokat, * kik hittel ünneplik * a ti szeplőtelen emléketeket!
Dicsőség. 6. hang.
Isten emberei és hű rabjai, * az Úr szolgái,* az óhajok férfiai, * kiválasztott edények az egyház oszlopai és erősségei, * a mennyország örökösei * ne mulasszátok el * könyörögni érettünk az Úrhoz!
Vagy: Dicsőség. Most és. 6. hang.
Az elkárhozástól ments meg, szentséges Istenara * és a gonosz bukástól szabadítsd meg megalázódott lelkemet * s emelj ki imáid által a halálból, * és add meg, hogy a vizsgálat napján megigazulást nyerjek * és a szentek seregébe soroztassam. * Tisztíts meg engem bűnbánat által még a vég előtt * könnyeim árja által.
Vagy: Dicsőség. Most és. Fájd. isz. 6. hang.
Mikor téged, Uralkodóm, * mint ártatlan bárányt önkéntes leöletésre vittek, * a szeplőtelen s mindenkor dicsőített Szűzanya * ezt látván könnyezve kiáltott föl: * Minő siető áradat ez? * Hová mégy én légkedvesebbem? * Én is veled megyek, és meghalok veled, ó Ige, * el ne hagyj engem, ki szeplőtelenül szültelek, * egymagamra és gyermektelenül.
ELŐVERSES SZTIHIRAK
Dicsőség. 4. hang.
Örvendezésbe öltözik ma Isten Egyháza * és vigadva kiáltja: * Minden városnál szebb szépség áradt ki rám, * íme itt a felszenteltek bősége, * íme a dicső főpapok, * kiknek székhelyük a mennyekben van. * — Jertek tehát, ünnepkedvelők, * igazhívőknek seregei, * gyülekezzünk az isteni folyamokhoz, * merítsünk azoknak árjából s kérjük: * imádják Krisztus Istent, * hogy a világban minden tévtanítás megszűnjön.
A szent liturgián
Tropár, 4. hang.
Atyáinknak Istene, * ki mindenkor kegyesen bánsz velünk, * ne vond meg tőlünk irgalmadat, * hanem az ő esedezéseikért * békességben igazgasd életünket.
Konták. 4. hang.
A Krisztushoz méltó főpapokat dicsőítsük ma illően, ó hívek, * az Anyaszentegyház oszlopait és erősségeit, * mert ők hallgattatták el az istentagadók beszédeit * s hirdették mindnyájunknak a legbölcsebb hittételeket, * mindenkor megvilágítván az igazhitű jámborok előtt * a hitnek nagy misztériumait.
Prokimen, 48. zs. — 4. hang. Az én szám bölcsességet szól és szívem elmélkedése okosságot.
Áldozási vers. Örök emlékezetben lesz az igaz s nem fél gonosz hírhallástól. Alleluja.
