Nagyböjt II. péntek hajnali szolgálatán
A pap a szentélyt csendben megtömjénezi, majd a királyi ajtó előtt énekli:
Dicsőség a szent, egyvalóságú, elevenítő és feloszthatatlan Háromságnak, mindig, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Hexapszalmosz, nagy ekténia, „Isten az Úr…” helyett „Alleluja”, majd pedig:
Tropárok, 5. hang
Itt van a himnuszéneklés ideje, * itt van a könyörgés órája. * Ezért mint egyedüli Istenünkhöz, * szüntelenül így kiáltunk hozzád: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk, *’ Keresztednek ereje által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicsőség…
Képviselni merészelve szellemi seregedet * méltatlan ajkunkkal így kiáltunk hozzád, * kezdet nélküli Szentháromság: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk *’ összes szentjeidnek imái által irgalmazz nekünk!
Most és…
Ki a Szűz méhében lakoztál, * s az Atya kebelétől mégsem váltál el, Krisztusom,* fogadj el angyalaiddal együtt minket is, * kik hozzád így kiáltunk föl: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk, *’ az Istenszülő imái által irgalmazz nekünk!
1. zsoltárcsoport (13. kathizma - 91-100. zsoltár -) után kathizmálion, 5. hang
A koponyahegy paradicsommá lett, * mert mihelyt fölállították rá a Kereszt fáját, * az téged termett, Üdvözítőnk * mint az élet szőlőfürtjét a mi örömünkre. *’ Dicsőség néked!
Elővers: Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, * és boruljatok le lábának zsámolya előtt, mert ő szent!
A te keresztfád, Üdvözítőnk, * a világ üdvösségének bizonyult, * mert amikor engedted, hogy felszögezzenek arra, * az átoktól megszabadítottad az emberi nemet. *’ Mindnyájunk élete, Urunk, dicsőség néked!
Dicsőség… most és…
Kereszten látván téged Anyád, Krisztus, * önszántadból függve két lator között, * anyai keblében reszketve sóhajtott fel: * Teljesen bűn nélküli Fiam, * hogy feszíthettek téged gonosztevőként keresztre, * holott te, mint jóindulatú, *’ életre akarod kelteni az emberi nemet?
A 2. zsoltárcsoport (14. kathizma - 101-104. zsoltár -) után kathizmálion, 4. hang
A böjt által szenvedélyeink fölé emelkedve, * magasztaljuk az Urat, * aki keresztre emelkedett, * és így a világot fölemelte. * Igyuk érzéssel a töredelmes bánat italát, * és gondoljunk arra a napra és órára, *’ melyen az örök Bíró elé fogunk állni!
Dicsőség… most és…
A te szeplőtelen Szűzanyád, * midőn a keresztre fölemelve látott téged, * fájdalmában keservesen így szólított meg: * Milyen új és rendkívüli csoda ez, Fiam? * Hogy szögezhet keresztre téged a törvényszegő tömeg, * aki mindnyájunk élete vagy, *’ legédesebb csillagom!
A 3. zsoltárcsoport (15. kathizma - 105-108. zsoltár -) után kathizmálion, 5. hang
Fényesen tündöklik, Urunk, kereszted kegyelme, * s az egész földkerekséget besugározza, * megrontja a démonok erejét, * s most könnyebbé teszi a böjt futását. *’ Minket is ezzel erősítve, irgalmazz nékünk!
Dicsőség… most és…
Amikor szülőanyád keresztre fölemelve látott téged, * akit ő fájdalom nélkül szült, * sírva és zokogva kiáltott: * Jaj nekem, legédesebb Fiam! * Lelkemet sebek borítják, * hogy gonosztevő módjára keresztre szögezve *’ két lator között látlak téged!
50. zsoltár, majd pedig az „Üdvözítsd…” ekténia.
KÁNON:
Kathizma:
4. hang. Minta: Aki önként...
Bátran felsorakoztatok a törvénytelenül élők ellen, * szellemi küzdelembe szálltatok az istentagadókkal, * felöltöttétek Krisztus Isten teljes fegyverzetét, * kézbe vettétek kard gyanánt a hitet, * vállatokra emeltétek pajzsként a reményt, * fölvettétek páncélnak a szeretetet, *’ és megfutamítottátok az ellenséget.
Dicsőség… most és… 8. hang
A Bárányt és Pásztort, a Megváltót meglátta a Bárányka a kereszten, * könnyezve jajgatott és keservesen kiáltott fel: * A világ örvend, hiszen megnyerte megváltását, * bensőm azonban feljajdul, midőn keresztre feszíttetésedet látom, * melyet irgalmas könyörületből vállaltál, hosszútürelmű Uram! * Irgalom mélysége, jóság forrása, * szánd meg szolgáidat és ajándékozz bűnbocsánatot azoknak, *’ akik híven magasztalják a te isteni kínszenvedésedet!
V. ÓDA.Irmosz: 5. hang. Könyörülj, Krisztus…
Megfeszíttetve megszabadítasz engem az enyészettől, s lándzsával átdöfve halhatatlanná teszel; ezért dicsőítem a te kifejezhetetlen irgalmadat, mert azért jöttél el, Krisztus, hogy üdvözíts engem.
Karodat széttárva a kereszten legyőzted a szellemi Amaleket, Urunk, és megszabadítottad népedet, Urunk. Ezért is magasztaljuk hatalmadat.
Dicsőség…
Magasztaljuk a minden lény feletti egy eredetet, a három személyben létező Istenséget, a kezdet nélküli Atyát, a Fiút és a Szentlelket!
Most és…
Akit még az ég sem határolhat körül, azt te méhedbe fogadva megszülted. Milyen fönséges és kimondhatatlan csoda! Azért mindnyájan magasztalunk téged, Szeplőtelen!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Ki érettem elviselted a megfeszíttetést, ecetet ittál s elmondtad, hogy „Beteljesedett!” – engedd, hogy én is teljesítsem a böjt pályafutását, és méltass arra, hogy megláthassam feltámadásodat!
Irmosz:
KÖNYÖRÜLJ, KRISZTUS, azokon, akik az éjszakából igyekeznek eléd borulni! Adj nekik békességet, hogy parancsolatod világosság és gyógyulás legyen szolgáid számára!
Martirikon, 5. hang
Ma fényben tündöklik a bajnokok emléke, * mert égből jövő fény ragyogja be, * az angyalok serege örömünnepet ül, * és velük ünnepel az egész emberi nem, * s mindenki azért könyörög az Úrhoz, *’ hogy irgalmazzon a mi lelkünknek.
VIII. ÓDA. Irmosz. A teremtett világ Alkotóját…
A szent keresztet énekelem, melyre felfeszítettek, Krisztusom, és téged magasztallak mindörökké.
A Golgotán gonosz emberek keresztre feszítettek és megöltek téged, Krisztus, ám te élsz és üdvözítesz minket mindörökre.
Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket…
Csodálatos, hogy személyekre oszlik, és mint Isten, osztatlan marad a Háromság, akit fölöttébb magasztalunk mindörökké.
Most és…
Esedezzél értünk, magasztalóidért, Legtisztább, hogy megszabaduljunk minden kísértéstől és veszedelemtől!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Kereszted erejével tégy erőssé engem, Uram, és méltass arra, hogy jó lélekkel végezzem el ezt a böjti pályafutást!
Dicsérjük, áldjuk, imádjuk az Urat…
Irmosz:
A TEREMTETT VILÁG ALKOTÓJÁT, * kitől az angyalok is rettegnek, * énekeljétek és magasztaljátok mindörökké!
Az Istenszülő magasztaló éneke.
IX. ÓDA. Irmosz: Izaiás örvendj… 5. hang.
Egyszer feszítettek keresztre, s most mégis újra megnyitod a Paradicsomot, melyben az engedetlenség okozta örök haláltól megszabadulva elnyerhetem az élet örömét. Azért magasztallak téged, emberszerető Istenem!
Életadó kereszted az átok eszközéből áldás forrásává lett, Uram, mert mikor meglátunk rajta, eddigi halálunkból életre kelünk, s téged, Uralkodónk, szent énekekkel magasztalunk.
Dicsőség…
Magasztalunk téged egylényegűségedben, kezdet nélküli Háromság, szent, életet kormányzó, osztatlan Egység! Születés nélküli Atya, született Ige és Fiú, s Szentlélek, üdvözíts minket, magasztalóidat!
Most és…
Fölülmúlja az értelmet a te szülésed, Isten anyja, mert férfi nélkül fogantál és szűzen történt a szülés, és Isten a szülött. Őt magasztaljuk, téged pedig, Szent Szűz, boldognak hirdetünk.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Drága szent kereszt, erőm és menedékem, légy most az önmegtagadásban megvilágosítóm, tisztíts meg és a kísértésektől megszabadítva tégy derűssé engem, hogy téged dicsőíthesselek, az Uralkodó Krisztust pedig magasztaljam!
Irmosz:
IZAIÁS, ÖRVENDJ! * Szűz fogant méhében * és fiat szült, Emmánuelt, * Istent és embert. * Kelet az ő neve, * kit is magasztalván * a Szüzet dicsérjük.
Fényének:
Világosságot teremtő Uram, áraszd reám a te világosságodat, és világosítsd meg az én lelkemet Keresztednek ereje által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicséreti zsoltárok, olvasott doxológia, „Teljesítsük…” ekténia, majd pedig:
Előverses sztihirák
8. hang
A szenvedélyirtó böjti idő * a bűntől megrontottakat gyógyulással bíztatja. * Ezért tekintsük azt isteni segítségnek, * és fogadjuk, mint Mózes Istentől kapott kőtábláit! * Ne becsüljük többre a mértéktelenséget, mely azokat összezúzta! * Ne legyünk olyanok, mint akiknek holtteste elhullott a pusztában! * Ne legyünk mogorvák a zsidókhoz hasonlóan, * hanem az Egyházhoz illően legyünk derűsek! * Kerüljük a farizeusi képmutatást! * Inkább az Evangélium szerint ékesítsük magunkat! * Büszkélkedjünk Krisztusnak, *’ a mi Megváltónknak szent keresztjével! (2x)
Minek nevezzünk benneteket, Szentek?* Keruboknak-e, mert Krisztus bennetek nyugodott? * Szeráfoknak-e, mert szüntelenül dicsőítettétek őt! * Angyaloknak-e, mert testetekről lemondottatok? * Vagy égi erőknek, mert csodákat műveltetek? * Sokféle a ti nevetek! * De még több a nektek jutott kegyelmi adomány! *’ Imádkozzatok lelkünk üdvösségéért!
Dicsőség… most és…
Mennyire csodálatos és rettenetes ez! * – kiáltja a Szűzanya fájdalmában az Úrhoz. * A fájdalmak, melyeket nem ismertem születésedkor, Fiam. * most tőrként járják át szívemet. * Nem bírom nézni, szemem fénye, * hogy te keresztre szegezetten függesz. * Siess és támadj fel, *’ hogy magasztalhassam megdöbbentő üdvgondozásodat!
„Jó az Urat dicsérni…”, Háromszorszenttől a „Mi Atyánkig…”, majd tropár,
8. hang
Dicsőséged templomában állva * azt gondoljuk, a mennyben vagyunk. * Istenszülő, mennynek kapuja, *’ nyisd meg nekünk irgalmad ajtaját!
Uram, irgalmazz 40-szer, Dicsőség… most és… Ki a keruboknál… Az Úr nevében adj áldást, atya! Befejezés, mint a böjti vecsernyén, majd elbocsátó.