Nagyböjt IV. péntek hajnali szolgálatán
A pap a szentélyt csendben megtömjénezi, majd a királyi ajtó előtt énekli:
Dicsőség a szent, egyvalóságú, elevenítő és feloszthatatlan Háromságnak, mindig, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Hexapszalmosz, nagy ekténia, „Isten az Úr…” helyett „Alleluja”, majd pedig:
Tropárok, 7. hang
Akit a kerubok fönséges erejében dicsérnek * és az angyalok isteni dicsőségében imádnak, * Te fogadj el kedvesen minket, bűnösöket is, * kik bár méltatlanok vagyunk, néked így kiáltunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk *’ Keresztednek ereje által üdvözíts engem, Uram!
Dicsőség…
A restség álmába merültél, lelkem! * Serkenj föl most, hogy odaállhass dicséretre Bírád elé: * Szent, szent vagy, Istenünk *’ összes szentjeidnek imái által irgalmazz nekünk!
Most és…
A megközelíthetetlen Istenségnek, * a Szentháromságban egy Istennek * a szeráfok háromszorszent dicséretét zengve * félelemmel így kiáltsunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk, *’ az Istenszülő imái által irgalmazz nekünk!
1. zsoltárcsoport (13. kathizma - 91-100. zsoltár -) után kathizmálion, 7. hang
Tűznél fényesebbnek és lángnál tisztábbnak mutattad * kereszted fáját, Krisztus Istenünk, * mely a gyarlók bűneit elégeti * és mindazok szívét megvilágítja, * kik a te önkéntes megfeszíttetésedet zengik: *’ Krisztus Istenünk, dicsőség néked!
Elővers: Magasztaljátok a mi Urunkat. Istenünket * és boruljatok le lábai zsámolya előtt, mert ő szent.
Emberszerető Krisztus Isten, * ki a testnélküli Erők fölött uralkodol, * és ismered lelkem hanyagságát, *’ kereszted által üdvözíts engem!
Dicsőség… most és…
Az érettünk keresztre feszített Krisztus Istent, * ki a halál hatalmát megalázta, * szüntelenül imádd, Istenszülő Szűz, *’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!
A 2. zsoltárcsoport (14. kathizma - 101-104. zsoltár -) után kathizmálion, 4. hang. Minta: Aki önként emelkedtél fel…
Az önmegtagadás idejét megszentelve * a tiszteletre méltó keresztet szemléljük. * Elébe borulva így kiáltsunk: * Emberszerető Uralkodó, * add meg nekünk, hogy ennek segítségével * a böjti időszakot töredelemben tölthessük, * és megláthassuk életadó szenvedésedet, *’ amellyel megváltottál bennünket!
Dicsőség… most és…
Krisztus, ki a kezdet nélküli Atyától öröktől fogva születtél, * a kereszten függve látott Anyád, ki a végidőben megszült téged, * s így kiáltott fel hozzád: * Jaj nekem, legkedvesebb Jézusom és Fiam, * hogyan feszíthettek keresztre engedelmeddel törvényszegő emberek, * hiszen mint Istent angyalok dicsőítenek? *’ Hosszútürelmű, magasztallak téged!
A 3. zsoltárcsoport (15. kathizma - 105-108. zsoltár -) után kathizmálion, 4. hang
Lelkünk világosságát, * a te szeplőtelen keresztedet szemléljük most, Krisztus, * és leborulunk előtte örvendezéssel, * s vidám lélekkel hangoztatjuk néked: * Dicsőség neked, ki azt akartad, hogy arra felmagasztaljanak! * Dicsőség neked, ki általa megvilágosítottál minden teremtményt! *’ Ezért szent énekekkel magasztalunk téged.
Dicsőség… most és…
Amikor azt látta Szűzanyád, * hogy keresztre magasztaltak, Isten Igéje, * anyai fájdalmában feljajdult: * Ó, micsoda újszerű, szokatlan ez a csoda, Fiam? * Hogyan válhatsz, mindenek élete, halálra? *’ A holtakat akarod, Könyörületes, életre kelteni!
50. zsoltár, majd pedig az „Üdvözítsd…” ekténia.
KÁNON:
Kathizma:
8. hang
Önmegtagadással a szenvedélyek tüzes feltörését * és háborgását kitisztogattátok, * nyomába léptetek a mindenséget létrehozó egy Istennek, * Isten által kiválasztott önmegtagadók. * Föláldoztak titeket neki, mint kedvesen fogadott * és szent vágóáldozatokat. * Barbár kéz ütött és csonkított, *’ majd pedig erőszakkal felkoncolt titeket.
Dicsőség… most és…
Fiad és Istened keresztje * mindig megőriz minket, Szent Szűz. * A démonok támadását és cselvetését elhárítja rólunk. * Azért valóságos Istenszülőnek vall * és buzgósággal boldognak hirdet téged minden nemzedék, * miként előre megmondtad, ó Szeplőtelen! *’ Közbenjárásoddal szerezz nekünk is bűnbocsánatot!
V. ÓDA.Irmosz: 4. hang. Az éjszakából…
Ma ki van helyezve a te kereszted, az élet hódolattal köszöntött fa a világ pedig örvendezik és a Szentlélek indítására csókkal köszönti e
Az égi szolgálattevők a te kihelyezett keresztedet látván, Ura; magasztalnak téged, a gonosz lelkek pedig rettegnek, s nem bírj elviselni erődet.
Dicsőség…
Dicsőítsük igaz hittel a Szentháromságot, az Atyával és Fiúval együtt a Szentlelket, az egy Istent és három személyű egységet!
Most és…
Mi hívek igaz hittel anyának és szűznek vallunk téged, mert kifejezhetetlen módon Krisztus Istenünket fogadtad méhedbe, az egyetlen végtelen irgalmút.
Dicsőség neke, Istenünk, dicsőség néked!
Isten Fia, akit fenyőből, cédrusból és ciprusból összeállított keresztre feszítettek, szentelj meg mindnyájunkat, és méltass arra, hogy megismerhessük életadó kínszenvedésedet!
Irmosz:
AZ ÉJSZAKÁBÓL VIRRADVA * félelemmel eléd borulok. * Világosíts meg, Krisztus elevenítő Keresztje * s keltsd föl mindig reám az üdvösség napját!
Konták:
7. hang
Nem őrzi már lángpallos az Éden kapuját, * mert csodálatosan kioltotta azt a keresztfa. * A halál fullánkja, a pokol diadala megszűnt, * mert te, Üdvözítőm, eljöttél, * az alvilágban levőkhöz így kiáltva: *’ Jöjjetek vissza a Paradicsomba!
Ikosz:
Három keresztet állított fel a Golgotán Pilátus: kettőt a latroknak, egyet pedig az Életadónak. Ennek láttára az alvilág így szólott az ott levőkhöz: Ó, én szolgáim és erősségeim, ki vert szívembe szögeket, s ki szúrt át lándzsával váratlanul, úgy, hogy megszakadok? Szerveim sajognak, bensőm megsebesült. Érzékeim zaklatják lelkemet, s kénytelen vagyok kiengedni Ádámot és az Ádámtól származottakat, kiket egy fa nekem juttatott, mert ez a fa vezeti most vissza őket a Paradicsomba.
VIII. ÓDA. Áldjátok az Urat…
Hirdessétek, hegyek, szellemileg az igazságot s halmok az örömet, mikor a hódolásra kitett keresztfát látjátok, melyet mindörökké magasztalunk!
Fönséges a kereszt kegyelme, mert a démonok seregeit megfutamítja, az emberek számára pedig a gyógyulás vizét árasztja. Ezért magasztalunk téged, Krisztus, mindörökké!
Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket…
Magasztaljuk a kezdet nélküli Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt, az egylényegű Háromságot, az egy kezdetnek és Istennek dicshimnuszt zengve, s énekeljük azt mindörökké!
Most és…
Minden emberi nyelv rólad zeng éneket, Szent Szűz, mert a megközelíthetetlen világosságot, a világot megvilágosító Krisztus Istent ragyogtattad föl. Őt mindenek fölött magasztaljuk mindörökké.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Örvendezik az egész földkerekség a te kereszted előtti hódoláskor, Emberszerető, s az angyalok is az égben ma velünk együtt örvendeznek, s téged, Krisztus, mindenek felett, mindörökre magasztalnak.
Irmosz:
ÁLDJÁTOK AZ URAT, Isten minden művei * s az egész teremtés, * magasztaljátok őt, jámborok és alázatosak, * ti pedig, népek, mindenek felett * magasztaljátok őt mindörökké!
Az Istenszülő magasztaló éneke.
IX. ÓDA. Istenszülő Nagyasszony, mag nélkül szült…
A tiszteletreméltó keresztet, melyet angyali rendek környeznek, mi is leborulva magasztaljuk!
A szeplőtelen fát, amely visszaadta nekünk – azelőtt holtaknak – az életet, az Üdvözítő keresztjét magasztaljuk!
Dicsőség…
A kezdet nélküli Atyát, a vele együtt kezdet nélküli Fiút s a velük együtt uralkodó Szentlelket, a Szentháromságot magasztaljuk!
Most és…
Mindnyájan magasztalunk téged, érintetlen Anya, tisztaságos Szűz, mert mag nélkül szülted a Teremtőt.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Krisztus keresztje, add meg nekünk, kik méltók lehetünk, arra, hogy szemlélhessünk és átölelhessünk, hogy legszentebb szenvedésed ünnepét is megérhessük!
Irmosz:
ISTENSZÜLÖ NAGYASSZONY! * Mag nélkül szült szülöttedet, * Krisztust, a mi Istenünket, * szüntelen szent énekkel magasztaljuk.
Fényének:
Kelts föl engem, Uram, hogy dicsérhesselek téged, és taníts meg arra, hogyan teljesítsem akaratodat, ó Szent, Keresztednek ereje által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicséreti zsoltárok, olvasott doxológia, „Teljesítsük…” ekténia, majd pedig:
Előverses sztihirák
4. hang
Urunk, ki az igazságra fényt derítesz, * és a rejtett dolgokat is tudod; * a kérkedés rabjává lett s tettei alapján magát igaznak hirdető farizeust elítélted, * a töredelemmel könyörgő és önmagát kárhoztató vámost pedig megigazulttá tetted, * add meg nekünk, hogy ennek bűnbánatát kövessük, * s keresztrefeszíttetésed által méltass minket, *’ Emberszerető, a bűnbocsánatra! (2x)
Van-e valaki, aki meg nem tér, szent vértanúk, * hogyha látja a jó harcot, amit harcoltatok? * Testben voltatok, hogyan győzhettétek le a gonosz lelket? * Krisztusról tettetek hitvallást, és kereszttel hadakoztatok! * Legyetek hát a gonosz lelkek megfutamítói, * és a pogányok ellenségei, *’ s könyörögjetek szüntelenül a mi lelkünk üdvösségéért!
Dicsőség… most és… 8. hang
Ma a teremtés uralkodóját * s a dicsőség Urát keresztre szögezik, * és az oldalát lándzsával átverik. * Epét és ecetet ízlel az egyház édessége; * azt koronázzák meg töviskoszorúval, ki az egeket felhőkkel ruházta fel; * gúny köntösébe öltöztetik azt, * és gyarló kezekkel arconverik, * aki az embert kezével alkotta. * Hátát korbácsolják annak, * ki az eget felhőkbe öltöztette. * Ostorozást és leköpdösést, * meggyalázást és pofonokat szenved el, * és mindezt értem, kárhozatra méltóért tűri Megváltó Istenem, *’ hogy mint jóindulatú, * megváltsa a világot a tévelygéstől.
„Jó az Urat dicsérni…”, Háromszorszenttől a „Mi Atyánkig…”, majd tropár,
8. hang
Dicsőséged templomában állva * azt gondoljuk, a mennyben vagyunk. * Istenszülő, mennynek kapuja, *’ nyisd meg nekünk irgalmad ajtaját!
Uram, irgalmazz 40-szer, Dicsőség… most és… Ki a keruboknál… Az Úr nevében adj áldást, atya! Befejezés, mint a böjti vecsernyén, majd elbocsátó.