EGY VÉRTANÚNAK
URAM, TEHOZZÁD UTÁN
1. hang. Dallam: Dicséretes vértanúk
Szíved tisztaságában / a fölfoghatatlan Isten / akaratát megértéd, / s benne szilárdul hittél, / ó boldog N. vértanú, / üdvhozó parancsait bölcsen megőrizted, / a szenvedéseket türelemmel elviselted / és az örök boldogság elnyerésére / méltóvá tetted magadat.
Drága véreddel / megszentelted a földet, / a gonosz vér szennyét letörölted, / és fejedre / hervadhatatlan koszorút illesztettél,/ azért esedezzél érettünk az Úrhoz: / ajándékozzon lelkünknek békességet / és gazdag kegyelmet.
Megszentelést nyerünk mi is mindnyájan, / kik a te szent küzdelmeidet / és harcaidat dicsőítjük, / ó Szent N. vértanú, / melyek által az angyalok lakótársává / és a vértanúk barátjává lettél, / kikkel együtt imádkoztál érettünk az Úrhoz: / ajándékozzon lelkünknek békességet / és gazdag kegyelmet.
Dicsőség. 6. hang.
Ma az egész mindenség / a vértanú fénysugaraival megvilágosíttatik / és a Krisztus feldíszített Egyháza ezt kiáltja néked, / Szent N. Krisztus kegyeltje / és a hívek pártfogója, / ne szűnjél meg esedezni a te tisztelőidért.
Vagy: Dicsőség. Most és. 1. hang.
Ó jaj nekem, mivé leszek, / ki elmémet, lelkemet és testemet bűnökkel szennyeztem be? / mit fogok tenni? / — hogyan kerülöm ki az elviselhetetlen, örök tüzet / és a feloldozhatatlan bilincseket? / — De, ó szeplőtelen Szűz, / még a végezet előtt imádd a te Fiadat, / adjon nekem minden vétkeimben kegyes feloldozást.
Vagy: Dicsőség. Most és. Fájd. isz. 1. hang.
Midőn a Bárányka, a legtisztább Szűz, / keresztre feszítve látott téged, / sírva kiáltott fel: / Minő új és dicső látvány ez, én édes gyermekem! / Hogyan tartod te kezedben a mindenséget, / aki testileg / keresztre vagy szegezve.
ELOVERSES SZTIHIRÁK
(Vehetők Szent György ünnepéről a szent nevének megfelelő változtatásával)
Dicsőség. 5. hang.
Hajnalcsillagnál szebben ragyogott föl ma / Krisztus bajnokának tisztes emléke, / mely a hívek szívét láthatatlan módon megvilágosítja / és elűzi a lélek fellegeit / a Szentlélek működése és malasztja által. / — Azért, vértanútisztelők, kiáltsunk / Üdvözlégy, ki a híveknek az istenajándékozta malasztot megmutattad, / és a csodák sokaságát művelted, / — esedezzél fáradhatatlanul és szünet nélkül Krisztushoz mindazokért, / kik tehozzád folyamodnak, boldog N. vértanú, / jutalmazza meg örök élettel azokat, / kik a te emlékedet hittel ünneplik.
A szent Liturgián
Tropár, 4. hang.
A te Szent N. vértanúd, Uram, / az ő szenvedéseiért hervadhatatlan koszorút nyert tőled, Istenünk, / mert a te erődet bírván, / kínzóit megszégyenítette, / és az ördögök tehetetlen vakmerőségét megtörte. / Az ő imádságai által / üdvözítsd, — Jóságos, a mi lelkünket.
Konták, 1. hang.
Krisztus vértanújához esedezzünk ma mindnyájan, / mert ő könyörög a mi üdvösségünkért, / és mindnyájan hittel járuljunk elébe, / ő nyújtja felénk a kegyelem karjait, / ő űzi el tőlünk a démonok seregét, / mint a hit őrzője.
Más konták, 2. hang.
Tündöklő csillag ragyogott fel a világnak, / mely csalárdság nélkül hirdeti Krisztust a Napot, / a te szenvedéseidnek sugarai által, Szent N. / Oltsd ki a hiúság lángját mindazokban, / kiknek világosságot ajándékoztál, / szünet nélkül könyörögvén érettünk.
Prokimen, 4. hang. 15. zsolt. A szentekhez, kik az ő földjén vannak, irányozta csodálatosan minden hajlandóságomat.
Áldozásí vers. Örvendjetek igazak az Úr-ban, jámborokhoz illik a dícséret. Alleluja.
