Ábrahám és Sára v1

Zarándokok a jászolhoz: A remény (a jótékonysággal együtt) az az erény, amely által a hit valósággá válik. Miután hittek Isten ígéretében, Ábrahám és Sára elindult.

 Ábrahámot hitben atyánknak ismerjük, de mi a helyzet Ábrahám reménységével? Amikor elkezdjük az adventet, érdemes Ábrahámot és feleségét, Sárát úgy tekinteni, mint példákat arra az erényre, amelyre ez a liturgikus időszak különösen vonatkozik.

 „A keresztény remény ismét fölveszi és tökéletesíti a választott nép reményét, melynek kezdete és példája Ábrahám -- Isten ígéreteibe vetett, Izsákban beteljesült, és az áldozat próbatételében megtisztult -- reménye. Ő "a remény ellenére reménykedve hitte, hogy sok nemzet atyja lesz" (Róm 4,18). ” – mondja a Katekizmus (1819. paragrafus) A római levél eme szakasza azt mondja, hogy Ábrahám „reménnyel szemben hitte, hogy sok nemzet atyja lesz”.

 Ábrahám a hit és a remény mintaképe, mivel a két erény szorosan összefügg. A keresztény remény az Isten erején és hűségén alapuló szilárd elhatározás, hogy elérjük azt a boldog egyesülést, amelyre elhív minket. A remény (a szeretettel együtt) az az erény, amely által a hit valósággá válik, mert ha már elhisszük, hogy Isten ígéretei igazak, el kell kezdenünk járni az általa kinyilatkoztatott cél felé.

 Pontosan ezt tette Ábrahám és Sára. Ábrahám és Sára, miután hittek Isten ígéretében, hogy nagyszerű nemzetté tesz belőlük, amelyen keresztül az egész világ áldást kap, Ábrahám és Sára elindult, hogy megvalósítsa ezt az ígéretet. Útközben mindent fel kellett áldozniuk, és bár Izsák születése az ígéret részleges beteljesülését hozta, nem élték meg annak teljes megvalósulását. Elkezdték Izrael összes pátriárkájának és prófétájának hosszú útját, hogy elérjék a szövetség beteljesedését.

 Adventben az Egyház összefoglalja a reménynek ezt a zarándoklatát, amely meglepő módon a betlehemi jászol előtt csúcsosodik ki. Az Ábrahám és Sára által megkezdett utazás újrakezdése felkelti bennünk a vágyat, hogy elérjük közös reménységünk tárgyát, az eljövendő Messiást. Reménykedjünk mi is „reménnyel szemben”, minden viszontagságon át kitartva, hogy elérjük megígért sorsunkat.

Taylor Colwell atya
Aleteia.org

Fordította és átdolgozta: Iván Gábor