Nagyböjt IV. szombat hajnali szolgálatán
„Alleluja…”, majd pedig tropárok, 2. hang
Apostolok, próféták, vértanúk, * püspökök, szerzetesek és igazéletűek, * kik a jó harcot befejeztétek, és a hitet megtartottátok, * miután bizalmasan járulhattok az Üdvözítőhöz, * kérünk titeket, imádjátok érettünk őt, mint jóságost, *’ hogy üdvözítse a mi lelkünket.
Dicsőség…
Urunk, jóságosan emlékezzél meg szolgáidról, * és bocsásd meg nekik, amit életükben vétettek, * mert senki sem bűntelen *’ csak te egyedül, ki az elhunytaknak is nyugalmat adhatsz!
Most és…
Kimondhatatlan világosság szent Anyja, * néked angyali himnuszokat énekelve *’ tisztelettel magasztalunk téged.
Az 1. zsoltárcsoport (16. kathizma: 109-117. zsoltár) után kathizmálion, 7. hang
Örvendezzetek, igazak! * Vigadjanak fönt az égiek! * mert a földön a vértanúk * küzdelmükkel az ellenséget legyőzték, * és megsemmisítették a bálványimádás tévelygését. * Örvendezzen az Egyház! * Ünnepelje győzelmi ünnepen * a hősies küzdelmet vezető * és egyedül diadalt arató Krisztus Istent, *’ ki a világnak nagy kegyelmet ad.
Elővers: Csodálatos az Isten, * Izrael Istene, az ő szentjeiben.
A zsarnokok istentelenségét megvetve, * a kínvallatások fájdalmait semmibe vettétek, * meg nem tagadtátok a Krisztusba vetett hitet. * Azért könyörögjetek, szentek, az emberszerető Istenhez, *’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!
Elővers: A szentekkel, kik az ő földjén vannak, csodákat művelt az Úr, * minden jóakarata bennük van.
Ó, szentek, kérünk titeket, * könyörögjetek, hogy bűnbocsánatot nyerjünk, * s megmeneküljünk a leendő kínoktól *’ és ama rettenetes haláltól.
Dicsőség…
Az élők földjén, az igazak hajlékaiban * nyugtasd meg, Urunk, szolgáidat, * akikre most emlékezünk, * s ha az életben valamit vétettek, * bocsásd meg nekik, emberszerető, * könyörületes és engesztelékeny Isten, *’ s add meg a világnak a nagy kegyelmet!
Most és…
Föltámadásunk drága kincse, * ó legáldottabb Istenszülő, a benned bízókat vezesd ki a bűn mélységes verméből, * ki a bűn rabjainak üdvszerzője vagy, * megszülvén nekünk a világ Megváltóját, * és aki a szülés előtt szűz, * szülés közben szűz *’ és a szülés után is szűz voltál.
A 2. zsoltárcsoport (17. kathizma: 118. zsoltár) után temetési ének:
Elővers: Áldott vagy te Uram, * taníts meg engem a te igazságaidra.
A szentek kara megtalálta az élet forrását * és a Paradicsom ajtaját * találjam fel én is igaz bűnbánattal üdvözülésem útját, * ki eltévelyedett juh vagyok, * hívj magadhoz, drága Üdvözítőm, *’ és üdvözíts engem.
Képe vagyok a te kimondhatatlan dicsőségednek, * habár a vétkek égető sebeit hordozom, * kegyelmezz, Uralkodó, teremtményednek, * és tisztíts meg bűneimből kegyességeddel, * vezess be a dicsőültek hajlékába, *’ ismét a Paradicsom lakójává tevén engem.
Szent Vértanúk, kik az Isten Bárányát hirdettétek, * és kiket, mint a juhokat, leöletésre vittek, * s kik a megöregedést nem ismerő örökéletbe költöztetek, * esedezzetek hozzá szüntelen, *’ hogy adja meg nekünk bűneink bocsánatát.
Nyugtasd meg, Isten, a te szolgáidat, * és a Paradicsomban helyezd el őket, * hol a szentek karai és az igazak, mint csillagok, tündöklenek, * adj nyugalmat elhunyt szolgáidnak, *’ vétkeiket megbocsátván nekik.
Dicsőség…
Az egy Istenség hármas fényű világosságát * áhítattal dicsőítjük, mondván: * Szent az örökvalóságú Atya * és a vele együttesen öröklétű Fiú * és az isteni Lélek! * Kik hittel szolgálunk néked, világosíts fel minket, *’ és az örök tűztől, Urunk, védelmezz meg!
Most és...
Üdvözlégy Tisztaságos, * ki mindnyájunk üdvére szülted az Istent, * mert az emberi nem általad találta meg üdvösségét, * találjuk fel mi is a boldogság édenét, *’ szeplőtelen s áldott Istenszülő!
Alleluja, * alleluja, * alleluja, dicsőség néked, Isten.
Kathizmálion, 5. hang
Nyugtasd meg, emberszerető Üdvözítőnk * szolgáidat az igazakkal, * és helyezd el őket az Írás szerint tornácodban, * jóságosan nézd el minden szándékos és nem szándékos vétküket, *’ melyeket tudatosan vagy nem tudva követtek el!
Dicsőség…
Jóságosan nézd el minden szándékos és nem szándékos vétküket, *’ melyeket tudatosan vagy nem tudva követtek el!
Most és…
Krisztus Istenünk, ki feltündöklöttél a világnak a Szűztől, * s általa a világosság fiaivá tettél minket, *’ könyörülj rajtunk!
Uram irgalmazz! (3x), DM., 50. zsoltár.
KÁNON:
VI. ÓDA. 4. hang. Bűnök tengerébe…
Testeteket és véreteket nem kímélve minden kínvallatás során hajlíthatatlanok maradtatok, Szentek. Krisztust meg nem tagadtátok, azért az égből küldött nektek Krisztus győzelmi koszorút.
Menjünk ünnepelni a vértanúkat magasztalva, cselekedeteink világosságával tündökölve, s kiáltsuk Istentől ihletett énekekkel: Valóban ti vagytok a föld hajnalcsillagai, Krisztus vértanúi!
Dicsőség…
Dicsőítelek téged Szentháromság, kezdet nélküli természet, egy Isten, egy Úr, három személy, Atya, Fiú és Lélek, születés nélküli, született és származott, de egy és ugyanazon örök istenség.
Most és…
Isten boldogságos jegyese! Hogyan szülhettél férfi nélkül, s hogyan maradhattál meg olyannak, amilyen előbb voltál? Fenséges csoda: hiszen te Istent szültél! Esedezzél, hogy magasztalóid üdvözüljenek!
Elővers: A szentekkel, kik az ő földjén vannak, csodákat művelt az Úr, minden jóakarata bennük van.
Testrészeitek megcsonkítását hidegvérrel végignézve véretek ontásában örvendetes gyönyörűséget találtatok. Könyörögjetek kitartóan érettünk az Úrhoz, mindig tiszteletre méltó vértanúk!
Elővers: Boldogok, kiket kiválasztasz és magadhoz fogadsz, Uram!
Uram, ki földből megalkottál, életre keltettél, és azt mondtad, hogy újra visszatérek a földbe, magadhoz visszahívott szolgáidat vezesd ki a halál enyészetéből és nyugtasd meg őket, Uram!
Irmosz:
BŰNÖK TENGERÉBE süllyedtem, * s a cet gyomra fogva tart, * de a prófétával hozzád kiáltok: * Vezesd ki az enyészetből lelkemet, * Uram, üdvözíts engem!
VII. ÓDA. Áldott vagy te…
Áldott vagy te mindörökké, Urunk, atyáinknak Istene, ki felmagasztaltad minden szentedet, és csodajelek révén csodálatosakká tetted őket a világon.
A kínzások minden fajtáján átmentetek, s mégsem kényszeríthettek titeket térdre Baál előtt. Ezért Istentől elnyertétek a dicsőség koszorúját, Krisztus vértanúi!
Dicsőség…
A lényeg egységében imádandó Szentháromság: Atya, Fiú és Lélek, atyáinknak Istene, őrizd meg azokat, akik téged magasztalnak!
Most és…
Szűzanya, teljes fényben tündöklő Leányzó, Istenünk előtt egyetlen közbenjárónk, Nagyasszonyunk, könyörögj érettünk szüntelenül, hogy üdvözüljünk!
Elővers: A szentekkel, kik az ő földjén vannak, csodákat művelt az Úr, minden jóakarata bennük van.
A halhatatlan királyért harcoltatok, iránta tökéletes hitről tettetek tanúságot, és érte véreteket is ontottátok, vértanúk.
Elővers: Boldogok, kiket kiválasztasz és magadhoz fogadsz. Uram!
Ahol az élet világossága árad belőled, ott helyezd el az itteni ideiglenes életből már elköltözött hű szolgáidat, Urunk, atyáinknak Istene!
Irmosz:
ÁLDOTT VAGY TE, Urunk, atyáinknak Istene, * ki a hegyen Mózessel beszéltél, * s a Szűz előképeként a csipkebokrot megmutattad neki.
VIII. ÓDA. Föld és minden rajta levő…
Igazán gyönyörű csere: halálért életet nyertetek, Krisztus fölszentelt vértanúi! Sem tűz, sem kard, sem fagy, sem pedig vadállatok nem rettentettek meg titeket, hanem hangosan mondtátok: Áldjátok az Urat, és magasztaljátok őt mindörökké!
Fenn az angyali kar, lent a földön pedig mi dicsérjük, Krisztus vértanúi, a ti csodálatos viadalaitokat és bátor küzdelmeteket, s áldjuk, énekeljük és magasztaljuk az Urat örökké.
Áldjuk az Atyát, a Fiút, és a Szentlelket…
Életként és életekként tisztellek téged, Világosság: Atya, Fiú és kiáradt Lélek – egy természet, három személy, egy Isten – és zengem: Áldalak és énekellek téged, Uram, s magasztallak téged, mindörökké.
Most és…
Melyik földi teremtmény magasztalhat igazán téged, szeplőtelen, tisztaságos Galamb? Te szülted nekünk a nagy világosságot, az élet kincsét, az Üdvözítő Jézust, akit Urunkként himnuszokat énekelve dicsérünk és magasztalunk mindörökké.
Elővers: Csodálatos az Isten, Izrael Istene, az ő szentjeiben.
Dicsőítjük, szent vértanúk, a ti csodálatos küzdelmeiteket, áldjuk és imádjuk a mi jótevőnket és Istenünket, ki a küzdőtéren megerősített titeket a küzdelemben, és magasztaljuk őt mindörökké.
Elővers: Az ő lelkük a jókban megmarad.
Élet és halál Ura és Istene, támaszd fel azokat, akik vallásos élet után elköltöztek, s helyezd őket az igazak hajlékába! Mi pedig áldunk, énekelünk és magasztalunk téged, Urunk, mindörökké.
Dicsérjük, áldjuk, imádjuk…
Irmosz:
FÖLD ÉS AMI CSAK RAJTA VAN: * tengerek és összes források, * egeknek egei, világosság és sötétség, * hideg és meleg, emberek fiai: * áldjátok az Urat, és magasztaljátok őt mindörökké!
Az Istenszülő magasztaló éneke.
IX. ÓDA. Mindnyájan magasztaljuk…
Megénekeljük mindnyájan a ti emléketeket, hírneves vértanúk, látván a ti szent küzdelmetek küzdőterét, s álmélkodva magasztaljuk Krisztust.
Így szóltak egymáshoz a küzdelemre induló bajnokok: Testünket nem kímélve induljunk meghalni Krisztusért, hogy örökké szüntelen örömben éljünk.
Dicsőség…
Szentháromság: születés nélküli Atya, született Fiú és kiáradt Szentlélek; irgalmaddal sértetlenül őrizz meg minket, kik téged egy természetben magasztalunk!
Most és…
Üdvözlégy, Mária, legszentebb Tisztaság, szüzek büszkesége, anyák megerősítője, minden ember menedéke, az egész világ öröme, Istenünk Anyja és szolgálója!
Elővers: A szentekkel, kik az ő földjén vannak, csodákat művelt az Úr, minden jóakarata bennük van.
Szentek kara! Fogadjátok el imádságomat, és kérleljétek meg Krisztust, hogy miként a szent kereszt csókolására méltóvá lettem, az üdvösséget szerző kínszenvedés előtt is hódolhassak!
Elővers: Boldogok, kiket kiválasztasz, és magadhoz fogadsz. Uram.
Töröld el és bocsásd meg vétkeiket, Könyörületes, mindazoknak, akik hozzád költöztek, Emberszerető, és nyugtasd meg őket választottaid hajlékában, mert te vagy az élet és a föltámadás!
Irmosz:
MINDNYÁJAN MAGASZTALJUK emberszeretetedet, * Üdvözítő Krisztusunk, szolgáid dicsősége, * híveid győzelmi koszorúja, * ki magasztossá teszed szülőd emlékét.
Fényének:
Világosságot teremtő Uram, áraszd reám a te világosságodat, és világosítsd meg az én lelkemet szentjeidnek imái általirgalmazz nekünk!
Dicsőség…
Világosságot teremtő Uram, áraszd reám a te világosságodat, és világosítsd meg az én lelkemet az Istenszülő imái által irgalmazz nekünk!
Most és…
Élők és holtak felett uralkodó Istenünk! Nyugtasd meg szolgáidat a választottak hajlékában, mert még ha vétkeztek is, de tőled, Üdvözítőnk, el nem szakadtak!
Dicséreti sztihirák:
7. hang
Szent bajnokaid emlékét ünnepelve * téged éneklünk, Krisztus, kiáltván: *’ Urunk, dicsőség néked!
Törvényszegők között, a küzdőtéren * örvendezéssel kiáltották a bajnokok: *’ Urunk, dicsőség néked!
A földkerekség csillagai lettek * a hírneves bajnokok, * akik Krisztushoz kiáltanak: *’ Urunk, dicsőség néked!
Egy lélekkel egy cél felé tekintve * a bajnoki hős vértanúk * az életre vezető egyazon útra találtak * és egymást buzdították a halálra Krisztusért! * Ó, mily csoda, hogyan gyűjtötték a kínzatások kincseit, * és egymáshoz így szóltak: * Ha most meg nem halnánk is, * egyszer úgyis meg kellene halnunk. * Szolgáljunk tehát az elkerülhetetlennel is; * tegyük szeretettel a bekövetkezendőt * és szerezzünk halál árán örök életet a közös soros vállalásával. * Az ő imáikért *’ Istenünk, irgalmazz nekünk!
Dicsőség…
A te igazaid és választottaid hajlékában * helyezd el, Urunk, a lelkeket, * akiket magadhoz szólítottál, *’ világnak Üdvözítője!
Most és…
Az angyallal hangoztatjuk neked: * Üdvözlégy, Isten jegyese! * Palotának, ajtónak és tüzes trónnak, * vágatlan hegynek és megéghetetlen bokornak *’ nevezünk téged!
Olvasott doxológia, „Teljesítsük…” ekténia, majd pedig:
Előverses sztichirák
7. hang
Halottnak láttak a kereszten, egyetlen Halhatatlan, * és mint holtat, sírba is tettek, * hogy az embereket megszabadítsd a romlástól, az elmúlástól és a haláltól. * S mert az irgalom kimeríthetetlen tengere és a jóság forrása vagy, *’ elhunyt szolgáid lelkét nyugtasd meg!
Elővers: Boldogok, kiket kiválasztasz, és magadhoz fogadsz, Uram!
Méltasd, Jóságos, a hozzád költözötteket arra, * hogy tiszta ékességedben, * a te szépséged édességében, * és isteni világosságod sugaraiban tündököljenek, * s hogy fényáradatod szellemi özönében * az angyalokkal körülvegyenek, *’ dicsőség királya és uralkodó Ura!
Elővers: És emlékük nemzedékről nemzedékre.
Nálad van az ajándékok kincstára, * kegyelmes Isten, * s jóságod gazdagságának kincse kimeríthetetlen. * Azért a hozzád költözötteket helyezd el * választottaid házában, * az enyhület helyén; * dicsőséged templomában, * a Paradicsomi örömök között, *’ a szüzek menyegzős hajlékában.
Dicsőség… most és…
Szent Szűz, a törvény teljesülését szülöd, * a testté lett Megváltót. * Mert nem volt hajdan, a törvény idején megigazulás, * hanem Krisztus tett minket most, kereszthalálával megigazultakká. * Minthogy azért bátran járulhatsz hozzá, * mi arra kérünk téged, * könyörögj irgalmas szívű Fiadhoz, *’ nyugtassa meg a jámborságban elköltözött lelkeket!
Tropárok, 8. hang
Mélységes bölcsességgel mindeneket intéző egyetlen Teremtőnk, * ki mindnyájunknak azt, ami hasznos, emberszeretőleg megadod, * nyugtasd meg a te elhunyt szolgáidnak lelkét, *’ mert benned helyezték bizodalmukat, Alkotó Urunkban és Istenünkben.
Dicsőség… most és… Konták dallam.
Te vagy védfalunk, révpartunk és kedves közbenjárónk Istennél, * kit férfi nélkül szültél, * Istennek szűz Anyja, *’ hívők üdvössége.
Nagyböjt IV. péntek hajnali szolgálatán
A pap a szentélyt csendben megtömjénezi, majd a királyi ajtó előtt énekli:
Dicsőség a szent, egyvalóságú, elevenítő és feloszthatatlan Háromságnak, mindig, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Hexapszalmosz, nagy ekténia, „Isten az Úr…” helyett „Alleluja”, majd pedig:
Tropárok, 7. hang
Akit a kerubok fönséges erejében dicsérnek * és az angyalok isteni dicsőségében imádnak, * Te fogadj el kedvesen minket, bűnösöket is, * kik bár méltatlanok vagyunk, néked így kiáltunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk *’ Keresztednek ereje által üdvözíts engem, Uram!
Dicsőség…
A restség álmába merültél, lelkem! * Serkenj föl most, hogy odaállhass dicséretre Bírád elé: * Szent, szent vagy, Istenünk *’ összes szentjeidnek imái által irgalmazz nekünk!
Most és…
A megközelíthetetlen Istenségnek, * a Szentháromságban egy Istennek * a szeráfok háromszorszent dicséretét zengve * félelemmel így kiáltsunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk, *’ az Istenszülő imái által irgalmazz nekünk!
1. zsoltárcsoport (13. kathizma - 91-100. zsoltár -) után kathizmálion, 7. hang
Tűznél fényesebbnek és lángnál tisztábbnak mutattad * kereszted fáját, Krisztus Istenünk, * mely a gyarlók bűneit elégeti * és mindazok szívét megvilágítja, * kik a te önkéntes megfeszíttetésedet zengik: *’ Krisztus Istenünk, dicsőség néked!
Elővers: Magasztaljátok a mi Urunkat. Istenünket * és boruljatok le lábai zsámolya előtt, mert ő szent.
Emberszerető Krisztus Isten, * ki a testnélküli Erők fölött uralkodol, * és ismered lelkem hanyagságát, *’ kereszted által üdvözíts engem!
Dicsőség… most és…
Az érettünk keresztre feszített Krisztus Istent, * ki a halál hatalmát megalázta, * szüntelenül imádd, Istenszülő Szűz, *’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!
A 2. zsoltárcsoport (14. kathizma - 101-104. zsoltár -) után kathizmálion, 4. hang. Minta: Aki önként emelkedtél fel…
Az önmegtagadás idejét megszentelve * a tiszteletre méltó keresztet szemléljük. * Elébe borulva így kiáltsunk: * Emberszerető Uralkodó, * add meg nekünk, hogy ennek segítségével * a böjti időszakot töredelemben tölthessük, * és megláthassuk életadó szenvedésedet, *’ amellyel megváltottál bennünket!
Dicsőség… most és…
Krisztus, ki a kezdet nélküli Atyától öröktől fogva születtél, * a kereszten függve látott Anyád, ki a végidőben megszült téged, * s így kiáltott fel hozzád: * Jaj nekem, legkedvesebb Jézusom és Fiam, * hogyan feszíthettek keresztre engedelmeddel törvényszegő emberek, * hiszen mint Istent angyalok dicsőítenek? *’ Hosszútürelmű, magasztallak téged!
A 3. zsoltárcsoport (15. kathizma - 105-108. zsoltár -) után kathizmálion, 4. hang
Lelkünk világosságát, * a te szeplőtelen keresztedet szemléljük most, Krisztus, * és leborulunk előtte örvendezéssel, * s vidám lélekkel hangoztatjuk néked: * Dicsőség neked, ki azt akartad, hogy arra felmagasztaljanak! * Dicsőség neked, ki általa megvilágosítottál minden teremtményt! *’ Ezért szent énekekkel magasztalunk téged.
Dicsőség… most és…
Amikor azt látta Szűzanyád, * hogy keresztre magasztaltak, Isten Igéje, * anyai fájdalmában feljajdult: * Ó, micsoda újszerű, szokatlan ez a csoda, Fiam? * Hogyan válhatsz, mindenek élete, halálra? *’ A holtakat akarod, Könyörületes, életre kelteni!
50. zsoltár, majd pedig az „Üdvözítsd…” ekténia.
KÁNON:
Kathizma:
8. hang
Önmegtagadással a szenvedélyek tüzes feltörését * és háborgását kitisztogattátok, * nyomába léptetek a mindenséget létrehozó egy Istennek, * Isten által kiválasztott önmegtagadók. * Föláldoztak titeket neki, mint kedvesen fogadott * és szent vágóáldozatokat. * Barbár kéz ütött és csonkított, *’ majd pedig erőszakkal felkoncolt titeket.
Dicsőség… most és…
Fiad és Istened keresztje * mindig megőriz minket, Szent Szűz. * A démonok támadását és cselvetését elhárítja rólunk. * Azért valóságos Istenszülőnek vall * és buzgósággal boldognak hirdet téged minden nemzedék, * miként előre megmondtad, ó Szeplőtelen! *’ Közbenjárásoddal szerezz nekünk is bűnbocsánatot!
V. ÓDA.Irmosz: 4. hang. Az éjszakából…
Ma ki van helyezve a te kereszted, az élet hódolattal köszöntött fa a világ pedig örvendezik és a Szentlélek indítására csókkal köszönti e
Az égi szolgálattevők a te kihelyezett keresztedet látván, Ura; magasztalnak téged, a gonosz lelkek pedig rettegnek, s nem bírj elviselni erődet.
Dicsőség…
Dicsőítsük igaz hittel a Szentháromságot, az Atyával és Fiúval együtt a Szentlelket, az egy Istent és három személyű egységet!
Most és…
Mi hívek igaz hittel anyának és szűznek vallunk téged, mert kifejezhetetlen módon Krisztus Istenünket fogadtad méhedbe, az egyetlen végtelen irgalmút.
Dicsőség neke, Istenünk, dicsőség néked!
Isten Fia, akit fenyőből, cédrusból és ciprusból összeállított keresztre feszítettek, szentelj meg mindnyájunkat, és méltass arra, hogy megismerhessük életadó kínszenvedésedet!
Irmosz:
AZ ÉJSZAKÁBÓL VIRRADVA * félelemmel eléd borulok. * Világosíts meg, Krisztus elevenítő Keresztje * s keltsd föl mindig reám az üdvösség napját!
Konták:
7. hang
Nem őrzi már lángpallos az Éden kapuját, * mert csodálatosan kioltotta azt a keresztfa. * A halál fullánkja, a pokol diadala megszűnt, * mert te, Üdvözítőm, eljöttél, * az alvilágban levőkhöz így kiáltva: *’ Jöjjetek vissza a Paradicsomba!
Ikosz:
Három keresztet állított fel a Golgotán Pilátus: kettőt a latroknak, egyet pedig az Életadónak. Ennek láttára az alvilág így szólott az ott levőkhöz: Ó, én szolgáim és erősségeim, ki vert szívembe szögeket, s ki szúrt át lándzsával váratlanul, úgy, hogy megszakadok? Szerveim sajognak, bensőm megsebesült. Érzékeim zaklatják lelkemet, s kénytelen vagyok kiengedni Ádámot és az Ádámtól származottakat, kiket egy fa nekem juttatott, mert ez a fa vezeti most vissza őket a Paradicsomba.
VIII. ÓDA. Áldjátok az Urat…
Hirdessétek, hegyek, szellemileg az igazságot s halmok az örömet, mikor a hódolásra kitett keresztfát látjátok, melyet mindörökké magasztalunk!
Fönséges a kereszt kegyelme, mert a démonok seregeit megfutamítja, az emberek számára pedig a gyógyulás vizét árasztja. Ezért magasztalunk téged, Krisztus, mindörökké!
Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket…
Magasztaljuk a kezdet nélküli Atyát és a Fiút a Szentlélekkel együtt, az egylényegű Háromságot, az egy kezdetnek és Istennek dicshimnuszt zengve, s énekeljük azt mindörökké!
Most és…
Minden emberi nyelv rólad zeng éneket, Szent Szűz, mert a megközelíthetetlen világosságot, a világot megvilágosító Krisztus Istent ragyogtattad föl. Őt mindenek fölött magasztaljuk mindörökké.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Örvendezik az egész földkerekség a te kereszted előtti hódoláskor, Emberszerető, s az angyalok is az égben ma velünk együtt örvendeznek, s téged, Krisztus, mindenek felett, mindörökre magasztalnak.
Irmosz:
ÁLDJÁTOK AZ URAT, Isten minden művei * s az egész teremtés, * magasztaljátok őt, jámborok és alázatosak, * ti pedig, népek, mindenek felett * magasztaljátok őt mindörökké!
Az Istenszülő magasztaló éneke.
IX. ÓDA. Istenszülő Nagyasszony, mag nélkül szült…
A tiszteletreméltó keresztet, melyet angyali rendek környeznek, mi is leborulva magasztaljuk!
A szeplőtelen fát, amely visszaadta nekünk – azelőtt holtaknak – az életet, az Üdvözítő keresztjét magasztaljuk!
Dicsőség…
A kezdet nélküli Atyát, a vele együtt kezdet nélküli Fiút s a velük együtt uralkodó Szentlelket, a Szentháromságot magasztaljuk!
Most és…
Mindnyájan magasztalunk téged, érintetlen Anya, tisztaságos Szűz, mert mag nélkül szülted a Teremtőt.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Krisztus keresztje, add meg nekünk, kik méltók lehetünk, arra, hogy szemlélhessünk és átölelhessünk, hogy legszentebb szenvedésed ünnepét is megérhessük!
Irmosz:
ISTENSZÜLÖ NAGYASSZONY! * Mag nélkül szült szülöttedet, * Krisztust, a mi Istenünket, * szüntelen szent énekkel magasztaljuk.
Fényének:
Kelts föl engem, Uram, hogy dicsérhesselek téged, és taníts meg arra, hogyan teljesítsem akaratodat, ó Szent, Keresztednek ereje által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicséreti zsoltárok, olvasott doxológia, „Teljesítsük…” ekténia, majd pedig:
Előverses sztihirák
4. hang
Urunk, ki az igazságra fényt derítesz, * és a rejtett dolgokat is tudod; * a kérkedés rabjává lett s tettei alapján magát igaznak hirdető farizeust elítélted, * a töredelemmel könyörgő és önmagát kárhoztató vámost pedig megigazulttá tetted, * add meg nekünk, hogy ennek bűnbánatát kövessük, * s keresztrefeszíttetésed által méltass minket, *’ Emberszerető, a bűnbocsánatra! (2x)
Van-e valaki, aki meg nem tér, szent vértanúk, * hogyha látja a jó harcot, amit harcoltatok? * Testben voltatok, hogyan győzhettétek le a gonosz lelket? * Krisztusról tettetek hitvallást, és kereszttel hadakoztatok! * Legyetek hát a gonosz lelkek megfutamítói, * és a pogányok ellenségei, *’ s könyörögjetek szüntelenül a mi lelkünk üdvösségéért!
Dicsőség… most és… 8. hang
Ma a teremtés uralkodóját * s a dicsőség Urát keresztre szögezik, * és az oldalát lándzsával átverik. * Epét és ecetet ízlel az egyház édessége; * azt koronázzák meg töviskoszorúval, ki az egeket felhőkkel ruházta fel; * gúny köntösébe öltöztetik azt, * és gyarló kezekkel arconverik, * aki az embert kezével alkotta. * Hátát korbácsolják annak, * ki az eget felhőkbe öltöztette. * Ostorozást és leköpdösést, * meggyalázást és pofonokat szenved el, * és mindezt értem, kárhozatra méltóért tűri Megváltó Istenem, *’ hogy mint jóindulatú, * megváltsa a világot a tévelygéstől.
„Jó az Urat dicsérni…”, Háromszorszenttől a „Mi Atyánkig…”, majd tropár,
8. hang
Dicsőséged templomában állva * azt gondoljuk, a mennyben vagyunk. * Istenszülő, mennynek kapuja, *’ nyisd meg nekünk irgalmad ajtaját!
Uram, irgalmazz 40-szer, Dicsőség… most és… Ki a keruboknál… Az Úr nevében adj áldást, atya! Befejezés, mint a böjti vecsernyén, majd elbocsátó.
Nagyböjt IV. csütörtök hajnali szolgálatán
A pap a szentélyt csendben megtömjénezi, majd a királyi ajtó előtt énekli:
Dicsőség a szent, egyvalóságú, elevenítő és feloszthatatlan Háromságnak, mindig, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Hexapszalmosz, nagy ekténia, „Isten az Úr…” helyett „Alleluja”, majd pedig:
Tropárok, 7. hang
Akit a kerubok fönséges erejében dicsérnek * és az angyalok isteni dicsőségében imádnak, * Te fogadj el kedvesen minket, bűnösöket is, * kik bár méltatlanok vagyunk, néked így kiáltunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk *’ apostolaidnak közbenjárása által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicsőség…
A restség álmába merültél, lelkem! * Serkenj föl most, hogy odaállhass dicséretre Bírád elé: * Szent, szent vagy, Istenünk *’ összes szentjeidnek imái által irgalmazz nekünk!
Most és…
A megközelíthetetlen Istenségnek, * a Szentháromságban egy Istennek * a szeráfok háromszorszent dicséretét zengve * félelemmel így kiáltsunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk, *’ az Istenszülő imái által irgalmazz nekünk!
1. zsoltárcsoport (6. kathizma - 37-45. zsoltár -) után kathizmálion, 7. hang
A te földed művelőivé tetted, * Isten Igéje, apostolaidat, * hogy a bálványokat kiirtsák, * s ők a pogány nemzeteknek hirdették, * hogy te vagy az Uralkodó, *’ s áhítattal magasztaltak.
Elővers: Az egész földre elhatott az ő szózatuk, * s a földkerekség határaira igéjük.
Az egyház gyermekeiként ünnepeljük * a hírneves apostolok emlékét, * és szent énekekkel magasztaljuk Krisztust, * mert azok a bűnbánat hirdetésével * a bűn szolgáit szabaddá tették, * a téveszméket messzire űzték, * fénnyel árasztották el a világot *’ és könyörögnek a föld lakóiért.
Dicsőség… most és…
Üdvözlégy, kiből az Ige * változatlanul megtestesült * és miköztünk lakozott. * Üdvözlégy, Tisztaságos, apostolok és vértanúk öröme, * és a hívek üdvössége! *’ Üdvözlégy Krisztus Istenünknek Anyja!
A 2. zsoltárcsoport (7. kathizma - 46-54. zsoltár -) után kathizmálion, 1. hang
A szent kereszt erejével megerősödve * az ellenség csalárd művét valóban megszüntettétek, * dicsőséges apostolok, * lelkünk közbenjárói! * Azért a mai napon az ő keresztje előtti hódolásnak örvendeztek, * és érettünk esedeztek *’ az egyetlen emberszeretőhöz.
Dicspség… most és…
Urunk szeplőtelen hajléka, Mária, * vétkeinkkel és a gyötrelmekkel szörnyű zavarba estünk. * Emelj föl minket, mert te vagy a bűnösök üdvössége és menedéke * és hatalmas oltalma, *’ ki üdvösségre juttatod szolgáidat!
A 3. zsoltárcsoport (8. kathizma - 55-63. zsoltár -) után kathizmálion, 7. hang
A te kitett keresztedet szemléljük ma, Urunk, * és dicshimnuszokkal és énekekkel járulunk híven eléje, * félelemmel és örvendezve csókoljuk. * Ennek megjelenésével szolgáidat szenteld meg, * és a világnak adj békét, *’ egyetlen Nagyirgalmú!
Dicsőség… most és…
Urunk, a te néped vagyunk * és a te meződ juhnyája. * Eltévedtünk az enyészet felé, * de te, mint pásztor, téríts meg minket! * Szétszóródtunk, de te gyűjtsél egybe! * Könyörülj meg nyájadon, Emberszerető, * szánd meg népedet, egyetlen bűnnélküli, *’ az Istenszülő könyörgésére!
50. zsoltár, majd pedig az „Üdvözítsd…” ekténia.
KÁNON:
Kathizma:
3. hang. Minta: A te szüzességed...
Megkívántad a leggyönyörűbb ékességet, * és elhagytad a látható szépségeket, * elvezetted aranyos szavaiddal, boldog Krüszanthosz vértanú, ** Krisztushoz a dicsőséges Dáriát, * aki megvívta a küzdelmet, ** és megszégyenítette a zsarnokokat. ** Vele együtt emlékezzél meg mindnyájunkról, *’ akik a ti emléketeket híven ünnepeljük!
Dicsőség… most és… Ugyanarra
Mint megműveletlen szőlőföld, * a leggyönyörűbb szőlőfürtöt termetted, Istenszülő, * s belőle fakadt számunkra az üdvösség bora, ** mely megvidámítja mindnyájunk lelkét és testét. * Azért mint minden jónak forrását, boldognak hirdetünk téged ** és az angyallal állandóan hangoztatjuk neked: *’ „Üdvözlégy, malaszttalteljes!”
IV. ÓDA. 7. hang. Testi eljöveteledről, Krisztus…
Kihelyezték elénk a legszentebb keresztet. Menjünk és csókoljuk, mert ez a mi üdvösségünk ereje!
A kereszt alakkal mindenütt terjed kegyelmed, és elűzi a gonosz lelkek sokaságát, Krisztus keresztje, legyőzhetetlen fegyver!
Dicsőség…
Természeted szerint egységként magasztallak, személy szerint pedig Háromságnak tisztellek: Atya, Fiú és vigasztaló Szentlélek.
Most és…
Férfit nem ismerő, szeplőtelen Szűz, Istent szülted, aki mindeneknél előbb volt, s tenyerén hordja a mindenséget.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Apostolok, az egész világ közbenjárói, könyörögjetek érettünk, hogy Krisztus keresztjével fölfegyverezve mi is üdvözüljünk!
Irmosz:
TESTI ELJÖVETELEDRŐL, Krisztus, * megbizonyosodván Habakuk próféta, * így kiáltott fel: * dicsőség a te erődnek, Uram!
Martirikon, 7. hang
Ó, szentek, kérünk titeket, * könyörögjetek, hogy bűnbocsánatot nyerjünk, * s megmeneküljünk a leendő kínoktól *’ és ama rettenetes haláltól.
VIII. ÓDA. A dicsőség egyetlen, kezdet nélküli királyát…
Becsüljük meg a kereszthódolás hetét! Boruljunk le a szeplőtelen fa előtt, s ezt hangoztassuk: Papok, énekeljétek, népek, magasztaljátok mindörökké!
Milyen csoda ez, örökkévalóság Királya! Arra méltattál minket, hozzád esdeklőket, hogy szemlélhessük a keresztfát, melyre fölfeszítettek, s hogy le is borulhassunk előtte. Ezért félelemmel magasztalunk téged mindörökké!
Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket…
Legszentebb, egylényegű Háromság, Atya, Fiú és Szentlélek, dicsőítem Istenséged oszthatatlan erejét, s magasztalom egyetlen uralmát mindörökké.
Most és…
Azt, aki Ádámot saját képére formálta, s annak nemzetségéből megszületve az ősi átkot feloldozta, papok, énekeljétek, népek, magasztaljátok mindörökké!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Apostolok, az Egyház tizenkét húrú lírája, kik bölcs szózatot zengtek, könyörögjetek a titeket magasztalókért, hogy megláthassuk az Úr szenvedéseinek ünnepét, s énekelhessünk arról mindörökké!
Dicsérjük, áldjuk, imádjuk az Urat…
Irmosz:
A DICSŐSÉG EGYETLEN, kezdet nélküli Királyát, * akitől remegnek az égi erők és rettegnek az angyali rendek, * papok, énekeljétek, * népek, magasztaljátok mindörökké!
Az Istenszülő magasztaló éneke.
IX. ÓDA. Téged, szeplőtelen Anya és Szűz…
A te előképed Mara vizét hajdan megédesítette, legszentebb kereszt, te pedig tedd édessé az én önmegtartóztatásomat, Krisztusnak dicshimnuszokkal tisztelt keresztje!
Téged, az Uralkodó legyőzhetetlen fegyvere, a harcos erőssége, a gyülekezet ereje, Krisztus Keresztje, dicshimnuszokkal magasztalunk.
Dicsőség…
Téged, kezdet nélküli Atya és Uralkodó, s vele együtt kezdet nélküli Ige és Szentlélek, mi hívek, dicshimnuszokkal buzgón magasztalunk.
Most és…
Téged, dicsőséges és egyetlen Istenszülő, ki a körülhatárolhatatlan Igét méhedben körülhatároltad és testben megszülted, szent énekekkel magasztalunk.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Téged, apostolok tüzes lángnyelve, mely felperzseli a tévelygés egész bozótját, és világszerte elültette a vallásosságot, dicshimnuszokkal magasztalunk.
Irmosz:
TÉGED, SZEPLŐTELEN ANYA és Szűz, * ki a körülhatárolhatatlan Igét méhedben körülhatároltad * és testben megszülted, * dicshimnuszokkal magasztalunk.
Fényének:
Kelts föl engem, Uram, hogy dicsérhesselek téged, és taníts meg arra, hogyan teljesítsem akaratodat, ó Szent, apostolaidnak közbenjárása által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicséreti zsoltárok, olvasott doxológia, „Teljesítsük…” ekténia, majd pedig:
Előverses sztihirák
7. hang
Kövessük hívek, a vámos bűnbánatát, * és ne kérkedjünk farizeus módjára, * hanem lelkünk mélyéből fohászkodjunk, * és menjünk a jótevő Krisztushoz! * Mert ő parancsként ezt mondta: * Mindenkit, aki magát felmagasztalja, megaláznak, * s aki magát megalázza, azt felmagasztalják. * Azért egyhangúlag kiáltsuk neki: * Isten, légy irgalmas hozzánk, bűnösökhöz, *’ és üdvözíts minket! (2x)
Egy lélekkel egy cél felé tekintve * a bajnoki hős vértanúk * az életre vezető egyazon útra találtak, * és egymást buzdították a halálra Krisztusért! * Ó, mily csoda, hogyan gyűjtötték a kínzatások kincseit, * s egymáshoz így szóltak: * Ha most meg nem halnánk is, egyszer úgyis meg kell majd halnunk. * Szolgáljunk tehát az elkerülhetetlennel is; * tegyük szeretettel a bekövetkezendőt, * és szerezzünk halál árán örök életet a közös sors vállalásával! *’ Az ő imáikért, Istenünk, irgalmazz nekünk!
Dicsőség… most és…
Az Istenszülő könyörgésére * tedd békességessé életünket, * akik így kiáltunk: *’ Irgalmas Urunk, dicsőség neked!
„Jó az Urat dicsérni…”, Háromszorszenttől a „Mi Atyánkig…”, majd tropár, 8. hang
Dicsőséged templomában állva * azt gondoljuk, a mennyben vagyunk. * Istenszülő, mennynek kapuja, *’ nyisd meg nekünk irgalmad ajtaját!
Uram, irgalmazz 40-szer, Dicsőség… most és… Ki a keruboknál… Az Úr nevében adj áldást, atya! Befejezés, mint a böjti vecsernyén, majd elbocsátó.
Nagyböjt IV. szerda hajnali szolgálatán
A pap a szentélyt csendben megtömjénezi, majd a királyi ajtó előtt énekli:
Dicsőség a szent, egyvalóságú, elevenítő és feloszthatatlan Háromságnak, mindig, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Hexapszalmosz, nagy ekténia, „Isten az Úr…” helyett „Alleluja”, majd pedig:
Tropárok, 7. hang
Akit a kerubok fönséges erejében dicsérnek * és az angyalok isteni dicsőségében imádnak, * Te fogadj el kedvesen minket, bűnösöket is, * kik bár méltatlanok vagyunk, néked így kiáltunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk *’ Keresztednek ereje által üdvözíts engem, Uram!
Dicsőség…
A restség álmába merültél, lelkem! * Serkenj föl most, hogy odaállhass dicséretre Bírád elé: * Szent, szent vagy, Istenünk *’ összes szentjeidnek imái által irgalmazz nekünk!
Most és…
A megközelíthetetlen Istenségnek, * a Szentháromságban egy Istennek * a szeráfok háromszorszent dicséretét zengve * félelemmel így kiáltsunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk, *’ az Istenszülő imái által irgalmazz nekünk!
1. zsoltárcsoport (19. kathizma: 134-142. zsoltár) után kathizmálion, 7. hang
Az egyház leborul előtted, Krisztus Isten, * aki cédrusfán, fenyőn és ciprusfán függtél, * és ezt kiáltja feléd: * Az Istenszülő közbenjárása által * adj a te népednek győzelmet, *’ és könyörülj rajtunk!
Elővers: Magasztaljátok a mi Urunkat, Istenünket, * és boruljatok le lábai zsámolya előtt, mert ő szent!
Emberszerető Krisztus Isten, * aki értem elviselted a keresztreszögezést, * ezt a hajnali éneket is fogadd el tőlem, * és üdvözíts engem!
Dicsőség… most és…
Az érettünk keresztre feszített Krisztus Istent, * ki a halál hatalmát megalázta, * szüntelenül imádd, Istenszülő Szűz, *’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!
A 2. zsoltárcsoport (20. kathizma: 143-150. zsoltár) után kathizmálion, 6. hang
Az önmegtagadás idejét megszenteli * az isteni és tiszteletreméltó kereszt, * amely hódolatra került ki elénk. * Járuljunk hozzá tiszta lelkiismerettel! * Merítsünk belőle megszentelést és világosságot, * és félelemmel kiáltsuk; * Emberszerető Üdvözítőnk, *’ dicsőség a te kegyességednek!
Dicsőség… most és…
Ott állt a Szűzanya a tőle mag nélkül született keresztje alatt, * és így sóhajtott fel: * Fiam, tőr járja át lelkemet, * nem nézhetem, hogy a fán függesz, * hiszen tőled, Teremtőjétől és Istenétől * retteg az egész mindenség. *’ Hosszútürelmű, dicsőség neked!
A 3. zsoltárcsoport (1. kathizma: 1-8. zsoltár) után kathizmálion, 1. hang
Fényes erényektől tündökölve, * s az önmegtagadás által megtisztulva * menjünk és boruljunk le a tiszteletreméltó kereszt előtt * és hangoztassuk: * Szenteld meg lelkünket és testünket, * és méltass minket arra, * mindenség egyetlen Istene, * hogy megérjük szeplőtelen szenvedésed idejét, *’ és ajándékozd nekünk a te irgalmadat!
Dicsőség… most és…
Midőn meglátott téged, Krisztus * keresztre fölfeszítve, * így kiáltott fel a szeplőtelen Anya: * Az Atyával és a Szentlélekkel együtt kezdet nélküli Fiam! * Milyen kimondhatatlan ez a te üdvgondozásod, * mellyel üdvözíted, Könyörületes, *’ a te szeplőtelen kezed alkotását!
50. zsoltár, majd pedig az „Üdvözítsd…” ekténia.
KÁNON:
III. ÓDA. 1. hang. Tedd erőssé, Urunk…
Zengjél szent dalt, egész földkerekség, mikor látod a hódolatra kitett keresztet, melyen Krisztus függött, s a gonosz lélek kapott sebet.
Ma ki van téve elénk az élet hordozója. Jertek, hódoljunk félelemmel Krisztus tiszteletreméltó keresztje előtt, hogy megkapjuk a Szentlelket!
Dicsőség…
Hármas sugarú nap, háromszorosan dicsőséges világosság. Atya, Fiú és Szentlélek, kezdet nélküli természet és dicsőség, szabadítsd meg a veszedelemtől magasztalóidat!
Most és…
Magasztalnak téged az angyali rendek, áldott, minden magasztalásra méltó Istenszülő Szűz. Velük együtt mi, az emberi nem is dicsőítünk téged, szeplőtelen!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Eljöttem, hogy megérintselek, életadó kereszt, de reszket a nyelvem és az értelmem, mikor látom, hogy rajtad folyt ki az én Uram isteni vére.
Irmosz:
TEDD ERŐSSÉ URUNK, egyházadat, melyet kereszted erejével szereztél! Ezzel győzted le az ellenséget, s rajta sebesítetted meg a kísértőt.
Kathizma:
8. hang
Az Ige szent bölcsességére bőségesen szert tettél, * a hittitkok élő vizét fakasztottad, és a buzgók értelmét egészen megöntözted, * a nyájat isteni pásztorbottal kormányoztad, s az istenismeret virányain legeltetted. * Azért magasztalunk téged, Cirill főpap, mint nagy pásztort és tanítót, * mint a hitnek élen járó harcosát, és hangoztatjuk: * Esedezzél Krisztus Istenhez, * hogy adjon bűnbocsánatot azoknak, *’ akik buzgón ünneplik a te szent emlékedet!
Dicsőség... 1. hang
A te isteni sugallattól irányított nyelved, ó bölcs, * a népeket megvilágosította, * hogy egy, oszthatatlan természetű, * személyek szerint megkülönböztetett Háromságot imádjanak. * Azért örömmel megünnepeljük a te szent emlékedet, *’ és örök közbenjárónknak állítunk Isten elé.
Most és...
Midőn meglátott téged, Krisztus, * keresztre feszítetten, holtan, * így kiáltott fel a szeplőtelen Anya: * Az Atyával és Szentlélekkel együtt kezdet nélküli Fiam! * Milyen kimondhatatlan ez a te üdvgondozásod, * mellyel üdvözíted, Könyörületes, *’ a te szeplőtelen kezed alkotását!
Martirikon, 7. hang
A zsarnokok istentelenségét megvetve, * a kínvallatások fájdalmait semmibe vettétek, szentek, * a Krisztusba vetett hitet meg nem tagadtátok. * Azért könyörögjetek az emberszerető Istenhez, *’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!
VIII. ÓDA. Ez ama jeles és szent nap…
Jöjjetek, a böjtölésben megtisztulva öleljük át buzgón az Úr elénk tett Keresztjét, mert ez a mi megszentelődésünk és megerősödésünk kincsestára – ezért magasztaljuk is Krisztust mindörökké!
Ez a háromágú és nagy kereszt, amely kicsinynek tűnik ugyan, de az egeket átfogó méretű, mert erejével mindig Istenhez emeli föl az embereket, ezért általa áldunk téged, Krisztus, mindörökké.
Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket…
A három személyben lévő egy lényeget dicsőítem, s össze nem keveredő személyként a hármat, nem választva szét lényegben az Atyát a Fiútól és a Szentlélektől, mert a mindenek feletti egy, örök Isten az.
Most és…
Anyák közül csak te bizonyultál szűznek, Isten jegyese, Mária, mert te férfi nélkül szülted az üdvözítő Krisztust, és ártatlanságod pecsétjét megőrizted. Mi hívek boldognak hirdetünk téged mindörökké!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Tisztelnünk kell ezt a legszentebb fát, mert erről mondta hajdan a próféta, hogy a Krisztust keresztre feszítő izraeliták az ő kenyerébe dobják – azért magasztaljuk őt mindörökké.
Irmosz (Ez ama jeles nap… dallamára):
OROSZLÁNOK VERMÉBE dobva, * kereszt alakban tárta ki karját Dániel, a nagy próféta, * és sértetlenül menekült meg attól, * hogy azok felfalják, * mert Istent áldotta örökké.
Az Istenszülő magasztaló éneke.
IX. ÓDA. Tündökölj, tündökölj…
Közeledj, világosodj, Isten egész népe! Tekints a kereszt tiszteletreméltó fájára! Köszöntsd félelemmel és fogadd örömmel, és dicsőítsd mindig a dicsőségnek rajta megfeszített Urát!
Te vagy az én életem isteni fegyvere, szent Kereszt, mert felszállt reád az Uralkodó és üdvözített engem, s átdöfött oldalából vért és vizet ömlesztett. Ebből mi is részesülünk s örvendezünk, őt pedig dicsőítjük.
Dicsőség…
Imádlak téged, szent Isten, három személyű egy természet: Atya, Fiú és Szentlélek, egy hatalom és királyság, amely mindenki fölött uralkodik.
Most és…
Te vagy. Szűz, az a magas hegy, melyben Krisztus lakozott, ahogy azt isteni ihletésre Dávid hangoztatta: hogy ezáltal égbe emelkedjünk, Isten gyermekévé válva a Lélek által.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Szent kereszt, te vagy a király isteni kormánypálcája, te vagy a harcos bátorságának alapja, benned bízva megfutamítjuk az ellenséget – adj nekünk, hódolóidnak mindig győzelmet a pogányok fölött!
Irmosz:
SZŰZ ANYA, valóságos Istenszülő, * ki mag nélkül szülted Krisztus Istenünket, * aki testileg a keresztre emelkedett, * vele együtt mi, hívek, mindnyájan méltóképpen magasztalunk.
Fényének:
Kelts föl engem, Uram, hogy dicsérhesselek téged, és taníts meg arra, hogyan teljesítsem akaratodat, ó Szent, Keresztednek ereje által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicsőség…
A nagyon tiszteletreméltó kereszthódolásra hívja mindazokat, akik szenvedésükkel Krisztus szenvedését méltóan követik. Jöjjetek mindnyájan, hívek, boruljunk le a félelmetes titok fája előtt!
Most és…
Az Igének férfit nem ismerő, szeplőtelen anyja jajongva felkiáltott, könnyek között felsírt: Ilyen örömhírt hozott nekem Gábor? Menj Fiam, hogy teljesítsd a kimondhatatlan parancsot és az isteni üdvgondozást!
Dicséreti zsoltárok, olvasott doxológia, „Teljesítsük…” ekténia, majd pedig:
Előverses sztihirák
8. hang
Elértük a nagyböjt felét, * mely a te drága keresztedhez vezet. * Engedd meg, hogy meglássuk a te napodat, * melyet meglátott Ábrahám és örvendett, * mikor Izsákot a hegyi vesztőhelyről élve kapta vissza. * S add meg, hogy az ellenségtől megszabadulva * a te titkos vacsorádban részesülhessünk, és békességben kiálthassuk: *’ Világosságunk és Üdvözítőnk, dicsőség néked! (2x)
Krisztus legyőzhetetlen vértanúi, * kik a kereszt erejével legyőztétek az eltévelyedést, * elnyertétek az örök élet ajándékát, * nem rémültetek meg a zsarnokok kínzásaitól, * örvendezve viseltétek el szenvedéseteket * s most a véretek lelkünk gyógyszerévé lett, *’ könyörögjetek a mi lelkünk üdvösségéért!
Dicsőség…
Elérkeztünk már az önmegtagadás tengerének közepére, * tovább tartunk az üdvösség révpartja, * a te önként vállalt szenvedésed ideje felé, Urunk. * De mint könyörületes és irgalmas * és emberszerető, méltass minket arra, * hogy a te dicsőséges feltámadásod napját is *’ békességben megérhessük!
Most és… Még egyszer ugyanaz.
„Jó az Urat dicsérni…”, Háromszorszenttől a „Mi Atyánkig…”, majd tropár, 8. hang
Dicsőséged templomában állva * azt gondoljuk, a mennyben vagyunk. * Istenszülő, mennynek kapuja, *’ nyisd meg nekünk irgalmad ajtaját!
Uram, irgalmazz 40-szer, Dicsőség… most és… Ki a keruboknál… Az Úr nevében adj áldást, atya! Befejezés, mint a böjti vecsernyén, majd elbocsátó.
Nagyböjt III. kedd hajnali szolgálatán
A pap a szentélyt csendben megtömjénezi, majd a királyi ajtó előtt énekli:
Dicsőség a szent, egyvalóságú, elevenítő és feloszthatatlan Háromságnak, mindig, most és mindenkor és örökkön-örökké. Ámen.
Hexapszalmosz, nagy ekténia, utána „Isten az Úr…” helyett „Alleluja”, majd pedig:
Tropárok, 7. hang
Akit a kerubok fönséges erejében dicsérnek * és az angyalok isteni dicsőségében imádnak, * Te fogadj el kedvesen minket, bűnösöket is, * kik bár méltatlanok vagyunk, néked így kiáltunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk *’ Előhírnöködnek közbenjárása által, s üdvözíts minket, Urunk!
Dicsőség…
A restség álmába merültél, lelkem! * Serkenj föl most, hogy odaállhass dicséretre Bírád elé: * Szent, szent vagy, Istenünk *’ összes szentjeidnek imái által irgalmazz nekünk!
Most és…
A megközelíthetetlen Istenségnek, * a Szentháromságban egy Istennek * a szeráfok háromszorszent dicséretét zengve * félelemmel így kiáltsunk: * Szent, szent, szent vagy, Istenünk, *’ az Istenszülő imái által irgalmazz nekünk!
Az 1. zsoltárcsoport (10. kathizma: 70-76. zsoltár) után kathizmálion, 7. hang
Ki elfogadtad Péter és a bűnös nő könnyeit, * és a mély sóhajokkal fohászkodó vámost megigazulttá tetted, * rajtam is könyörülj meg, Üdvözítőm, * akit tetteim kétségbe ejtettek, *’ és üdvözíts engem!
Elővers: Uram, ne felindulásodban feddj meg, * és haragodban se büntess meg engem!
Emberszerető Uram, * aki Péter tagadását könnyei révén eltörölted, * és a vámos bűneit * sóhajtása folytán elengedted, *’ könyörülj meg rajtam!
Dicsőség… most és…
A mennyei erőket is fölülmúltad, * áldott Istenszülő, mert az Isten templomaként jelentél meg, * mint Krisztusnak szülője *’ aki a mi lelkünk Üdvözítője.
A 2. zsoltárcsoport (11. kathizma: 77-84. zsoltár) után kathizmálion, 3. hang
Önmegtagadás által perzseljük föl a hit hevével a mértéktelenség szenvedélyét, * és a bűn szakadékát így kerüljük el! * Könnyeink árjával oltsuk el az örök lángokat * és hangoztassuk: Vétkeztünk ellened, végtelen Jóság, *’ de irgalmazz, és add nekünk a nagy kegyelmet!
Dicsőség… most és…
Mint Isten Igéjének lakhelye, * egyes-egyedül szeplőtelen Szűzanya, * tisztaságodra nézve fölülmúltad az angyalokat. * Tisztíts meg engem a te közbenjárásoddal, * mert mindenkinél jobban bemocskolódtam a testi bűnök által! *’ Biztosítsd ezért nekem, Tisztaságos, a nagy irgalom isteni áradatát!
A 3. zsoltárcsoport (12. kathizma: 85-90. zsoltár) után kathizmálion, 2. hang
Dicsőséggel teljes a szent böjtnek kegyelme, * mert általa Illés próféta tüzes szekérre szállt, * Mózes törvénytáblákat kapott, * Dániel csodákkal lett elhalmozva; * Elizeus halottat támasztott föl, * az ifjak a tüzet eloltották, * s mindenki Istenhez jutott. * Élvezzük mi is ennek boldogságát, * és ezt hangoztassuk: *’ Áldott Krisztus Istenünk, ki ezt kegyesen elrendelte!
Dicsőség… most és…
Legyőzhetetlen közbenjárásod, Istennek Anyja, * a bajokban csodálatosan megsegít * és reményen felül megszabadít a szorongatóimtól, * mert te mindenkor segítségükre sietsz azoknak, * akik hozzád hittel folyamodnak, * és megszabadítod őket az ellenséges kísértéstől. * Azért hálásan hangoztatjuk neked: * Fogadd el, Nagyasszony, rövid énekemet, *’ s ezért mindenkor légy segítőm!
50. zsoltár, majd pedig az „Üdvözítsd…” ekténia.
KÁNON:
II. ÓDA.
Szt. Tivadar három ódás kánonja: 2. hang. Figyeljétek, népek…
Gyűjtsünk csokorba tiszta böjtöt, sok imádságot, könnyet, isteni dolgokról való elmélkedést és minden más erényt, s ajánljuk föl most mindezt a mi Uralkodó Istenünknek!
Éva a gyümölcs áldozata lett; ezért vigyázz lelkem, nehogy te is csábítás áldozata légy, ha a kígyó egyszer megkísért, s azt ajánlja, hogy egyél a bűnös élvezetek gyümölcséből!
Dicsőség…
Dicsőítem az egy természetű három személyt, az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, az Istenség egy erejét, a mindenség Urát és megvilágosítóját.
Most és…
Félelmetes természetű a te szülötted, Tisztaságos: a megtestesült Isten, ki az Atyától öröktől fogva született, az idők teljességében férfi nélkül tőled jött e világra.
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Krisztusom, ki a vérfolyásos asszonyt köntösöd szélének érintésével meggyógyítottad, szenvedélyeimből gyógyíts meg engem is, aki hittel járulok irgalmadhoz!
Irmosz:
FIGYELJÉTEK, NÉPEK, isteni hatalmam csodálatos megnyilatkozásait, * és ismerjétek föl erről, * hogy egyedül én vagyok a mindenség Istene!
Kathizma:
8. hang
Lélekben látva a te verejtékedet és küzdelmedet, ó bölcs, * töredelemmel töltjük meg lelkünket teljesen, mi, hívek, * és mindnyájan felbuzdulunk arra, * hogy a mindenség Istenének buzgó szívvel * szent dalokat, dicsőítést és áldást zengjünk, * téged szent énekben magasztaljunk, * és tenéked, az Úr szolgájának híven kiáltsuk: * Esedezzél Krisztus Istenhez, * hogy adjon bűnbocsánatot azoknak, *’ akik buzgón ünneplik a te szent emlékedet!
Dicsőség... 3. hang. Minta: A te szüzességed...
A világ örömeit jámborul elhagytad, * a mulandó gazdagságot a valóban enyészhetetlennel ** és maradandóval fölcserélted, * azért az összes szentekkel együtt dicsőítünk téged, * és szentül megünnepeljük a te emlékedet. ** Azért esedezünk, Elek atya, *’ hogy imáid által megnyerjük a nagy irgalmat.
Most és... Ugyanarra
Megérthetetlen és felfoghatatlan * a benned végbement félelmetes titok, Isten kedveltje, szentséges Nagyasszony. ** Mert a Körülhatárolhatatlant méhedben fogantad, ** és szeplőtelen véredből testet adva neki, megszülted. ** Esedezzél hozzá mindenkor, mint Fiadhoz, Tisztaságos, *’ hogy üdvözítse a mi lelkünket!
Martirikon, 7. hang
Örvendezzetek, igazak! * Vigadjanak fönt az égiek! * mert a földön a vértanúk * küzdelmükkel az ellenséget legyőzték, * és megsemmisítették a bálványimádás tévelygését. * Örvendezzen az egész Egyház! * Ünnepelje győzelmi ünnepen * a hősies küzdelmet vezető * és egyedül diadalt arató Krisztus Istent, *’ ki a világnak nagy kegyelmet ad.
VIII. ÓDA. Magasztaljuk az Urat, ki hajdan…
A tűz ott el nem alszik, s a férgük nem szűnik meg – hirdeti az Úr. Rettegj ezért, lelkem, a számadástól, és szolgálj Krisztusnak, hogy boldogságra lelj ott, ahol az összes örvendezők lakoznak!
Keltsd életre, kérlek, érintéseddel a vágyak hevétől égő lelkemet – ahogyan Péter napát is meggyógyítottad –, hogy hű, erényes szolgára lelj bennem, és én akkor hirdetni is foglak téged mindörökké.
Áldjuk az Atyát, a Fiút és a Szentlelket…
Magasztaljuk, hívek, a kezdet nélküli, örök Atyát, a vele együtt kezdet nélküli Fiút és az Atyától vele együtt feltündöklött Szentlelket; az egy, mindenható hatalom és uralom egylényegű személyeit!
Most és…
Isten választottja, Mária! A hívek valóságos engesztelő közbenjárója vagy, mert belőled bőségesen árad mindenkire a megbocsátás. Ne szűnj meg jóindulatra indítani Fiadat és Uradat a téged magasztalók iránt!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
Nyisd meg, Krisztus, lelkem megsüketült fülét, és gyógyítsd meg nyelvemet, amint ezt hajdan a süketnémával is megtetted, hogy a hangodat meghallva zengjelek és nyelvemmel dicsőítselek mindörökké!
Irmosz:
MAGASZTALJUK AZ URAT, * ki hajdan harmattal szórta be a héber ifjakat a tűzben, * a káldeaiakat pedig rendkívüli módon megégette, s mondjuk: * Áldjátok és magasztaljátok őt mindörökké!
Az Istenszülő dicsőítő éneke.
IX. ÓDA. Magasztaljuk, hívek, az egyetlen Istenszülőt…
Állítsuk Isten szolgálatába minden testrészünket a megigazulás fegyvereként –hangzik az ige –, s megszentelődve emeljük föl kezünket, haragos indulat és rossz megfontolás nélkül!
Krisztusom! Te a hajóban hajdan tanítványaidnak segítségére siettél, s a háborgó tengert lecsendesítetted. Csöndesítsd le az én gondolatvilágom viharos háborgását is!
Dicsőség…
Egy természetet imádok, három személyt magasztalok: egy a mindenség Istene, az Atya, a Fiú és a Szentlélek, az örök hatalom.
Most és…
Fiúnak adsz életet, Tisztaságos, gyermeket táplálsz, Szűz! Szülsz, és szűzen maradsz: hogy lehet e kettő egy személyben? – Isten az, aki ezt cselekedte, ne kérdezd tőlem a cselekvés módját!
Dicsőség neked, Istenünk, dicsőség néked!
A szenvedélyek rabságában megfertőzött lelkemet gyógyítsd meg, Krisztusom! Ontsd reám irgalmadat, mert rablók kezébe estem!
Irmosz:
MAGASZTALJUK, hívek szüntelen énekkel azt, aki testben, természetfeletti módon méhébe fogadta az Atyától öröktől fogva kisugárzott Igét!
Fényének:
Kelts föl engem, Uram, hogy dicsérhesselek téged, * és taníts meg arra, hogyan teljesítsem akaratodat, ó Szent, * Előhírnöködnek közbenjárása által, s üdvözíts engem, Uram!
Dicséreti zsoltárok, olvasott doxológia, „Teljesítsük…” ekténia, majd pedig:
Előverses sztichirák:
7. hang
Uram, tekints megsebzett és megalázott lelkemre, * csüggedők csendes révpartja, betegek orvosa, * mert te vagy a világ Megváltója, * ki azért jöttél, hogy az elbukottat feltámaszd az enyészetből! * Szintúgy engem is támassz fel bukott állapotomból *’ a te nagy kegyelmeddel! (2x)
Törvényszegők között, a küzdőtéren * így kiáltottak a bajnokok örvendezéssel: *’ Urunk, dicsőség néked!
Dicsőség… most és…
Szeplőtelen Istenszülő * magasztalunk téged, * és dicsőítjük szülöttedet, az Isten Igét, *’ s hangoztatjuk: Dicsőség néked!
„Jó az Urat dicsérni…”, Háromszorszenttől a „Mi Atyánkig…”, majd tropár, 8. hang
Dicsőséged templomában állva * azt gondoljuk, a mennyben vagyunk. * Istenszülő, mennynek kapuja, *’ nyisd meg nekünk irgalmad ajtaját!
Uram, irgalmazz 40-szer, Dicsőség… most és… Ki a keruboknál… Az Úr nevében adj áldást, atya! Befejezés, mint a böjti vecsernyén, majd elbocsátó.